Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmazhatóság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
A szabadalmazhatóság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában 47 áramlás megkönnyítése volt, vagyis a működtetési módszernek nem volt gyógyászati célja vagy hatása. A Fellebbezési Tanács azt is megjegyezte, hogy ez a 12. igénypont olyan oltalmat adott, amelyet már a készülékre vonatkozó 1. igénypont oltalmi köre lefedett. Ezért tárgya a (4) bekezdés második mondata által biztosított kivétel alá esett. Másrészről a 12. igénypont, ha egyszerű módszer-igénypontnak tekintjük, arra irányul, hogy a donornak egy inger alakjában utasítást adjon a készülék működtetésére annak érdekében, hogy megkönnyítse a véráramlást a vérkivételi ponton keresztül. Ez a módszer nem eredményez gyógyászati vagy megelőző hatást magán a donoron, és egyetlen célja, hogy megjavítsa a vérvétel hatékonyságát, vagyis műszaki jellegű. Ezért a tanács a 12. igénypontot nem tekintette a 4. bekezdés által kizárt találmányok körébe tartozónak. A betegségek meggátlására szolgáló megelőző rendszabályok, például oltások a gyógyászati kezelés fogalma alá esnek. A T 19/86 (OJ 1989,24) sz. ítélet szerint malacok oltása Aujeszki-betegség ellen az állatok egészségének a megtartására és helyreállítására szolgál, és így nem szabadalmazható. Csupán egy ismert oltóanyag új alkalmazása lehet további gyógyászati indikációként szabadalmazható. A T 290/86 (OJ 1992,414) sz. ítélet is leszögezi, hogy a fogkő eltávolítása mint megelőző kezelés gyógyászati jellegűnek minősül még akkor is, ha azzal kozmetikai hatás párosul, amely önmagában szabadalmazható lenne. A T 116/85 (OJ 1989, 13) sz. ítélet hasonlóképpen az oltalmazható találmányok köréből kizártnak tekinti disznók megelőző kezelését paraziták támadása ellen. Itt teljesen mellékes körülmény, hogy a kezelést állatorvos vagy állatgondozó végzi, mert a megkülönböztetés jogilag lehetetlen lenne. AT 780/89 (OJ 1993,440) sz. ítélet szerint gyógyászati kezelésnek kell minősíteni az általános immunstimulálást vagy a test védekező erőinek stimulálását olyan vegyiiletek alkalmazásával, amelyek bizonyos fertőzésekkel szemben egyidejűleg specifikus megelőzést biztosítanak. A hústermelésnek ezzel együttjáró megnövekedése az állatok megjavult egészségi állapota és csekélyebb halálozási aránya miatt csupán természetes következménye a kezelésnek, és ezért csak másodlagos eredmény, amely nem vonja ki az eredményes gyógyászati kezelést a (4) bekezdés hatálya alól. Fia azonban a hústermelés növelése egy meghatározott anyaggal végzett gyógyászati kezelés alapján csak az egészségjavulás és a halálozási arány csökkenésének a következménye, ez a másodlagos hatás az alkalmazási találmánynak nem kölcsönöz olyan jelleget, amelynek révén ki kellene zárni az 52. szakasz (4) bekezdése alapján a szabadalmazható találmányok köréből. A T 143/94 (OJ 1996, 430) sz. ítélet szerint a hajhullás kezelése egyidejűleg gyógyászati és kozmetikai kezelés, és így nem szabadalmazható. Ha egy ismert vegyi anyag gyógyászati kezelésre és kozmetikai célokra is alkalmas, az igénypontok egyaránt vonatkozhatnak a gyógyászati kezeléshez alkalmazható termékre, valamint a termék alkalmazására kozmetikai célra. A T 36/83 (OJ 1986, 295) sz. ítélet tárgyát képező bejelentés leírása kinyilvánította egy vegyület két különböző tulajdonságát, nevezetesen baktériumölő és higiéniai hatékonyságát. A bejelentés leírása szerint a gyógyászati és a kozmetikai készítmények nagyon hasonló vagy akár azonos alakúak lehetnek, de a benyújtott leírás világosan megkülönböztette a kettőt. A Fellebbezési Tanács döntése szerint a termék kozmetikai alkalmazása, amely gyógyászati hatást is kiváltott, szabadalmazható volt, mert a bejelentők csupán a kozmetikai termékként való felhasználást igényelték. A T 426/89 sz. ítélet szerint az 52. szakasz (4) bekezdése miatt nem szabadalmazható egy szívritmus-szabályozó működtetésére szolgáló eljárás tachikardia gyógyítása céljából, de szabadalmazható a szívritmus-szabályozó szerkezeti jellemzőire vonatkozó igénypont. Szabadalmazható az állatok gyorsabb növekedése vagy jobb húsminősége révén a termelés vagy a minőség javítására vonatkozó eljárás is, mert az sem minősül gyógyászati jellegűnek. A T 774/89 sz. ítélet szerint szabadalmazható a gyógyszerek adagolása útján történő tejhozamnövelés. A T 58/87 sz. ítélet szabadalmazhatónak minősít egy olyan eljárást, amely kismalacokat óv attól, hogy az anyakoca elnyomja vagy megfullassza őket, ha azok evés után alá akarnak feküdni. A találmány szerint szenzorokat helyeznek el, amelyek a koca alá levegőt juttató fúvókákat működtetnek ha a koca feláll, aminek következtében a malacok elkerülik ezt a helyet. A felszólalási osztály már korábban megállapította, hogy itt baleset-megelőzésről és nem gyógyászati eljárásról van szó. A (4) bekezdés a diagnosztikai eljárásokat is kizárja a szabadalmazható találmányok köréből. Csak az olyan eljárás szabadalmazható, amely nem tartalmaz orvosi diagnosztikai tevékenység jellegű lépést. Nincs szó diagnosztikai eljárásról, amikor az igényelt eljárást műszakiak hajtják végre annak érdekében, hogy az orvos ezt követő diagnosztikai tevékenységét elősegítsék. Ha azonban az eljárás lényeges lépéseket tartalmaz, amelyeket orvosilag képzett személyzet orvosi felügyelet mellett hajt végre, az eljárás diagnosztikai jellegűnek minősül. A T 61/83 sz. ítélet megállapítja, hogy az olyan vizsgálati eljárások, amelyek a diagnózishoz csupán alapot szolgáltatnak anélkül, hogy az eredményt befolyásolnák, nem minősülnek diagnosztikai eljárásnak. A T 385/86 (OJ 1988, 308) sz. ítélet megállapítja, hogy közbenső eredmények szolgáltatása, például az emberi vagy állati test vegyi és fizikai állapotának a meghatározása mágneses rezonancia alkalmazásával nem minősül diagnosztikai eljárásnak, mert eredménye nem tesz közvetlenül lehetővé döntést egy orvosi kezelésről. Az olyan eljárások, amelyek csupán közbenső eredményeket szolgáltatnak, nem minősülnek diagnosztikai eljárásnak még akkor sem, ha egy diagnózis felállításakor értékesíthetők. Az olyan eljárás, amelynél az emberi vagy állati testtel kölcsönhatás lép fel, iparilag alkalmazható, ha azt a műszakilag képzett szakember orvosi szaktudás és képesség nélkül a kívánt eredménnyel alkalmazni tudja. Az ítélet megállapítja továbbá, hogy az 52. szakasz (4) bekezdésének első mondatát mint kivételes szabályt szűkén kell értelmezni. Ennek a szabálynak az értelmében egy diagnosztikai eljárást akkor tekintünk emberi vagy állati testen elvégzettnek, ha mind a vizsgálati szakaszt, mind a vizsgálati eredmény alapján a tünetek megállapítását az élő emberi vagy állati testen végzik.
