Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Fehérvári Anikó: Kombinatorikus kémiai találmányok szabadalmazhatósága
34 Fehérvári Anikó jöjjön létre, vagy célzottak, hogy szűkebb tárat kapjanak. A kezdő tesztelés találatai utat mutathatnak egy irányítottabb kombinatorikus szintézis felé (optimalizált tárak), vagy útmutatásként szolgálhatnak a vegyészek számára, hogy a hagyományos úton végrehajtott szintézisek során az egyes vegyületcsoportok szerkezete és aktivitása közti összefüggést meghatározzák, annak érdekében, hogy a további fejlesztésre megfelelő termék kiválasztásra kerüljön. A találmány tárgya Jellemzők Szabadalmak Vegyületek Kombinatorikus módszerekkel előállított gyógyszer-hatóanyagok, növényvédő szerek, stb US 5668110, US 5648458 Alapvázak és szerkezetek, eljárások ezek előállítására Ciklusos, heterociklusos és más alapvázak, amelyek alkalmasak komplex könyvtárak előállítására US 5679773, US 5646285. US 5525735, US 5506337, (& EP 216860 Bl) Eljárások (módszerek), készülékek Készülékek a szintézis optimalizálására, automatizálására vagy a könyvtárak tesztelésére US 5684711, US 5609826, US 5603351, US 5585275, Manipulációk („trükkök”) Kémiai, analitikai, matematikai vagy gyakorlati megközelítések a könyvtárak és az elrendezések megtervezésére és más, nem hagyományos megközelítések US 5670054, US 5604097, (& EP 786014 Bl), US 5573905, (& EP 643778 Bl) US 5571681, Kombinatorikus módszerek A kombinatorizálás stratégiai megközelítései US 5677195, US 5663046, US 5651943, US 5639603, (&EP 604552 Bl) Könyvtárak A vegyületek gyűjteménye, mint keverékek vagy mint kombinatorikus úton létrejött elrendezés US 5650489, US 5645996, US 5545568, US 5445934, (& EP476014 Bl) Specializált kémiai módszerek kombinatorizálás céljára Speciális rcakcióteírások, reakcióvázlatok és reagensek US 5632898, US 5670480, US 5605616, US 5599695 7. táblázat 3. Szadalmazhatósági lehetőségek és nehézségek A technikai rész áttekintése után felmerülő kérdés, hogy ezen a területen mi szabadalmazható és hogy milyen elvek érvényesülhetnek a szabadalmazásnál. Egyes vélemények szerint a kombinatorikus kémia és a high throughput screening alapjaiban nincs feltalálói tevékenység, mindkettő inkább eddig különálló technológiák összefonódásából jött létre: a kémiából, a finommechanikából, a robottechnikából, az adatfeldolgozásból és a rekombináns DNS-technológiából. A kombinatorikus kémia esetében az alkotórészek a kémia, a finommechanika, a robottechnika és az adatfeldolgozás. A kémiai résznél ahhoz, hogy a vegyületek szabadalmazhatóak legyenek, meg kell adni azok biológiai tulajdonságait. A felhasznált robottechnikának lehetnek szabadalmazható elemei. Ami pedig az adatfeldolgozást illeti, a szoftverek a különböző országok joggyakorlatai szerint inkább a szerzői jogvédelem alá tartoznak, mint ahogy Magyarországon is. A high throughput screening esetében az összetétel kicsit más, a finommechanika, a robottechnika és az adatfeldolgozás ugyanúgy megvan, mint a kombinatorikus kémiánál. A találmány tárgyát a biológiai rész - amely rekombináns DNS-technológiát foglalhat magába-alkothatja. Szakemberek közötti vita tárgya, hogy mi szabadalmazható a kombinatorikus területen. Az 1. táblázat a kombinatorikus kémiát alkal mazó találmányok egyik lehetséges típusokba sorolását mutatja be. A legtöbb bejelentés és engedélyezés az Amerikai Egyesült Államokban történik, ezért a táblázatban US szabadalmak szerepelnek, és ha van európai megadott családtagja, az szintén fel van tüntetve. Néhány konkrét példa, először a kombinatorikus kémia, majd a high throughput screening területéről. 3.1. Kombinatorikus kémia •A találmány tárgya tehát lehet egy módszer könyvtárak létrehozására. US 5958792 (Chiron Corporation) 1. Módszer szubsztráthoz kötött ciklikus szerves vegyületekből álló vegyületkönyvtár szintézisére, amely a következő lépéseket foglalja magába: a) különböző felülettel rendelkező szilárd hordozóanyagok sokaságát állítják elő, b) a különféle hordozókat derivatizálják XH képletű csoportokkal, ahol X egy O és egy NH részt tartalmazó csoport, amelynek során P-XH szerkezetű derivatizált hordozófelületek sokasága keletkezik, ahol P jelentése valamely hordozófelület, c) a derivatizált hordozókat részekre bontják, d) az alábbi általános képletű különféle szubmonomereket reagáltatják az egyes derivatizált hordozófelületek -XH csoportjával O Rí- ahol R1 és R2 bármilyen, a szénhez kovalensen köthető csoport, Z jelentése halogénatom -, majd a reakciókat addig folytatják, amíg e) a részek újraegyesítésével és keverésével különböző vegyületeket tartalmazó hordozófelületek sokaságát kapják, f) a keveréket részmennyiségek sokaságára osztják fel,