Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Tanulmányok. A Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei az új Polgárjogi Törvénykönyv koncepciójára
Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam II. 2002. április TANULMÁNYOK A Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételei az új Polgári Törvénykönyv koncepciójára* A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának az iparjogvédelmet és a szerzői jogot érintő részeire a következő észrevételeket tette. 1. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság 2001. november 8-i ülésén elfogadott változatát-az 1009/2002. (1.31.) Korm. határozat alapján - a Magyar Közlöny 2002/15/11. számában tették közzé.1 A koncepció foglalkozik az iparjogvédelemmel és a szerzői joggal is. Ennek előzményeként a Kodifikációs Főbizottság részére két előkészítő tanulmány is készült az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak a Ptk.-hoz fűződő viszonyáról. E tanulmányok - amelyek komoly erőfeszítéseket tükröztek, és alkalmasnak látszottak arra, hogy a szellemi tulajdon és a Ptk. kapcsolatát tisztázó szakmai eszmecsere kiindulási alapjául szolgáljanak - megjelentek a Polgári Jogi Kodifikáció című folyóiratban." A szóban forgó tanulmányokat elsőként a Kodifikációs Szerkesztő Bizottság 2000. áprilisi ülésén tárgyalták meg; erre az eszmecserére az MSZH képviselője is meghívást kapott. Ennek alkalmából az MSZH írásban is előterjesztette észrevételeit és javaslatait a polgári jogi kodifikációhoz.3 E kérdéskör utóbb a Kodifikációs Főbizottság 2000 júniusában tartott ülésének napirendjén is szerepelt. Ekkor hozott határozatot a Főbizottság „a szellemi alkotások joga és az új Plk. viszonyára vonatkozóan”,4 amelyet az említett folyóiratban szintén közöltek. A Kodifikációs Főbizottság határozatában az MSZH észrevételei és javaslatai csak kevéssé tükröződtek. A későbbiekben az MSZH jogi elnökhelyettesének hozzászólását is megjelentette a Polgári Jogi Kodifikáció.5 2. Az előző pontban ismertetett előzményeket követően alakultak ki az új Ptk. koncepciójának az iparjogvédelemre és a szerzői jogra vonatkozó részei. Az MSZH nézőpontjából nehezíteni látszik a koncepció véleményezését, hogy az iparjogvédelem és a szerzői jog polgári jogi kötődéseit illetően a Magyar Közlönyben közzétett dokumentum lényegében nem tartalmaz koncepciót; az önmagukban koncepcionálisnak aligha nevezhető - csupán egyes részkérdéseket érintő - eszmefuttatások pedig ellentmondanak egymásnak. A koncepció adós marad a válasszal * Összeállította: Ficsor Mihály két fontos kérdésben is: nem ad támpontot a Ptk. és a szerzői jogi, illetve iparjogvédelmi törvények viszonyának rendezéséhez; s nem tér ki arra sem, hogy az iparjogvédelem és a szerzői jog egységes felfogását és jogterületi koherenciáját milyen elméleti alapra helyezkedve és milyen kodifikációs megoldással lehetne megteremteni vagy fenntartani. A koncepció bevezetőrésze a kódex tartalmi határainak kijelölésekor a szellemi alkotásokat illetően is úgy foglal állást, hogy az új Polgári Törvénykönyv szabályozási körének a hatályos Ptk. határain túl kellene terjeszkednie (11-12. o.). Ez - a koncepció szerint - elsősorban azt célozná, hogy „a szellemi alkotásokra vonatkozó ... szabályoknak a polgári joghoz és az új Kódexhez kötődését a jelenleginél pregnánsabban” juttassuk kifejezésre (12. o.). Hasonló célt tűzött ki a Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei határozata is, amelynek értelmében „az új Ptk.ban a jelenleginél alaposabban és részletesebben megalkotott szabályokkal kell kifejezésre juttatni a szerzői jognak és az iparjogvédelemnek a polgári joghoz és a Kódexhez kötődését”.6 Ezzel szemben a koncepció a személyekkel foglalkozó első könyv V. címében (a 32. oldalon) a következőket tartalmazza e témában: „A hatályos szabályozás - rendszerbeli elhelyezését és az egyes rendelkezések tartalmát illetően — lényegi módosítást nem igényel. A szellemi alkotásokra vonatkozó külön törvények megtartják a Kódexhez való kapcsolódásukat.” Hasonlóképpen ellentmondásos az, ahogy a koncepció az iparjogvédelem és a szerzői jogi védelem tárgyaira hivatkozik: a bevezető, valamint a személyekre és a dologi jogra vonatkozó részben a „szellemi alkotások”(10., 12„ 17., 32. és 85. o.), míg a kötelmi jogi részben a „szellemi termékek” (146-147. o.) képezik a jogi védelem tárgyát. A koncepció azt is sajátos érvelési technikával világítja meg, hogy a „szellemi alkotásokhoz” fűződő jogokról miért éppen a személyekre vonatkozó könyvben kellene szólni, hiszen csupán az e megoldás ellen szóló egyik szempontot említi meg (nevezetesen, hogy az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak), viszont nem hoz fel egyetlen érdemi érvet sem a koncepcióban javasolt ,rendszerbeli elhelyezés” mellett (32. o.). Az ellentmondások sorához csatlakozik az is, hogy miközben a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról az első
