Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2001. évről
22 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2001. évről zásai mellett nagyszámú, a digitális televíziózásra vonatkozó szabadalmi bejelentés is érkezett. A híradástechnikai találmányok jelentős része számítógépes eljárásokat, berendezéseket és adott esetben rendszereket is magában foglal. A szakterület legfőbb bejelentője a francia Alcatel és Canal+, de nagyszámú bejelentés érkezett német, amerikai, brit és holland cégektől is. Gyógyszeripar A bejelentők tekintetében a cégfúziók sora jellemezte a 2001-es évet is (Sanofi-Synthelabo, Aventis, AstraZeneca, Glaxo-SmithKline). Egyre nagyobb multinacionális cégek jönnek létre, amelyek csaknem minden területen dolgoznak. Az így létrejött vállalatóriások - kiszűrve a párhuzamos kutatásokat - képesek koncentrálni erőiket az egyre költségesebb új termékek (500-800 millió USD/termék) kifejlesztésére, forgalomba hozatalára. A magyar bejelentések száma az elmúlt két évben növekedett, ez azonban a valós bejelentési aktivitás növekedése mellett egyrészt a belső elsőbbség igénybevételéből, másrészt a magyar bejelentők magyar elsőbbségre alapozott PCT-bejelentéseiben Magyarország megjelöléséből adódik. A hazai nagy cégek (Richter Gedeon Rt., EGIS, CHINOIN) mellett számos kisebb, gyógyszerkutatással -fejlesztéssel és -gyártással foglal kozó cég (pl. B iorex, Cyclolab, Kéri Pharma Kft., N-Gene Research Laboratories) is megjelent néhány magánbejelentő mellett. A bejelentésekben igényelt találmányok típusának vizsgálata az ún. alkalmazási (indikációs) és gyógyszertechnológiai területre eső találmányok számának és az összes bejelentések között elfoglalt arányának az erőteljes növekedését mutatja. Ezenfelül az utóbbi évek bejelentései forradalmi változásokat tükröznek a gyógyszerkutatás módszereiben, megközelítési módjaiban. A kombinatorikus kémia és a nagy áteresztőképességű tesztelés módszereinek megjelenése mellett újabb irányzat került előtérbe és erősödött meg, a receptorkutatás. Míg korábban új hatóanyagok konkrét gyógyhatásainak felderítése volt jellemző, napjainkban a receptorkutatás válik egyre meghatározóbbá. Ennek megfelelően mind az indikációs, mind az új gyógyszerkészítmények kifejlesztésére vonatkozó találmányoknál egyre inkább dominál a farmakológiai receptorhelyekkel történő jellemzés a konkrét gyógy hatások helyett. Egy-egy receptor a szervezetben azonban több betegség kifejlődéséért lehet felelős, illetve egy-egy receptorhoz nagyon sok, illetve gyakran egészen különböző szerkezetű molekula kötődhet. Ennek következtében egyre terjedelmesebb bejelentések érkeznek, az igénypontok egyre általánosabbak, sokszor határozatlanok, túlontúl széles (műszakilag megalapozatlan) oltalmi körre vonatkoznak. A gyógyszeripar területén a vezető terápiás kategóriák: a központi idegrendszer-idegrendszer (a bejelentések 18,8%-a), a táplálkozás-anyagcsere (13,3%), a daganatellenes hatóanyagok (9,6%), a szív és érrendszer (9,5%), az antibiotikumok, a gomba- és vírusellenes szerek (9,4%), a nem kábító fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők (6,7%), immunrendszer és allergia (6,4%) és a légzésrendszer rendellenességeinek (4,2%) hatóanyagai. Az új bejelentések és közzétételek statisztikai adatai a bejelentőket, találmánytípusokat és terápiás területeket illetően lényegében megegyeznek, ez egyrészt a PCT-bejelentések dominanciájából (kb. 89% a gyógyszeripar területén), másrészt pedig a közzététel előtti visszavonások csekély számából adódik. Ami az engedélyezett 150 szabadalmat illeti, azok csaknem kivétel nélkül még 1996 előtti, a korábbi szabadalmi törvény hatálya alá tartozó bejelentések. Vegyipar és biotechnológia Egy év alatt kiugró (mintegy 25%-os) növekedés volt tapasztalható 2001-ben az új bejelentések számában. A sokféle téma közül a következők a legjelentősebbek. A Human Genom Project nyomán egyre több olyan emberi génszekvenciát jelentenek be, amelynek a funkciója ismertté válik: ilyen például a kedélybetegség génje. Fokozott figyelem övezi az apoptózis (programozott sejthalál) jelenségének vizsgálatát, számos apoptotikus folyamatot mutató sejt szabályozási mechanizmusaival foglalkoztak a kutatók. Határtudományként a biológiai érzékelők új generációi és a DNS-chipek említhetők. Nagyon sok bejelentés alkalmazza a kombinatorikus kémia és a biotechnológia eszközeit. Az AIDS-betegség esetében a vírus kapcsolódásával öszszefüggő receptorokra vonatkozóan érkeztek bejelentések. Nagyszámú bejelentést kaptunk a tumorbiológia területéről, ahol különböző típusú tumorterápiákat ismertetnek. A rekombináns vakcinákra vonatkozó bejelentések közül kiemelkedő a különböző típusú hepatitisz elleni vakcinákra vonatkozó bejelentések száma, sok bejelentés érkezett még új adjuváns és immunstimuláló készítményekkel kapcsolatban is. Gyakoriak az aminosav (például L-lizin) gyógyszeripari fermentációs előállításának javítását célzó találmányok. Ezek célja az, hogy azonosítsák az aminosavak bioszintézisét szabályozó összes fontos gént, és ezek pontos szerepét megismerve a fermentációt célszerűen módosított géneket tartalmazó mikroorganizmusokkal végezzék. Evek óta magas a módosított rekombináns véralvadási faktorokra vonatkozó bejelentések száma (VII-es, Villás, X-es faktor, C protein). Ezek a vérzékenység gyógyítása mellett egy sor öröklött és szerzett érrendszeri betegség gyógyítására használhatók. A bejelentések túlnyomó többsége a PCT keretében érkezik, a legnagyobb bejelentők: Biogen Inc. (US), BASF AG (DE), Amgen Inc.(US), Schering Ag (DE), Glaxo (GB), Rhone Poulenc (GB), Boehringer Ingelheim (DE). Miután a biotechnológia robbanásszerű fejlődése szétfeszít mindenféle osztályba sorolást (a bejelentések témájának többszörös átfedése miatt), csak közelítések adhatók: a biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések között rekombináns technikákra a bejelentések 10-20%-a vonatkozik, gyógyszeripari fermentációkra 10-15%, vakcinákra 10-15%, enzimekre szintén 10—15%.
