Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam II. 2001. április TANULMÁNYOK DR. HAJDÚ TAMÁSNÉ A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében (Revízió egy obszerver szemével, avagy mire számíthatunk a Végrehajtási Szabályzatban?) Hogyan készült az Alapjavaslat? Magyarország megfigyelői státuszának köszönhetően részt vehetett az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának és Szabadalomjogi Bizottságának ülésein. E két fórum volt felelős a revízió előkészítéséért. A Szabadalomjogi Bizottság készítette el azt az Alapjavaslatot, amely az Igazgatótanács jóváhagyásával a Diplomáciai Értekezlet elé került megvitatásra. A Szabadalomjogi Bizottság - előre összeállított menetrend alapján - szakaszonkénti tervezetet küldött szét a tagállamoknak és obszervereknek a változtatás indokolásával együtt, jóval a következő ülés tervezett időpontját megelőzően. Az ülésen élénk vita, konszenzuskeresés után került sor az adott szakasz átdolgozására, a vélemények rögzítésére. A többség által támogatott javaslatot az Igazgatótanács elé terjesztették véleményezésre, jóváhagyásra. Mint mindig, ha egy munkafolyamatban sokan vesznek részt, itt is megfigyelhetők voltak bizonyos eltérések ajogalkotói szándék és a Diplomáciai Értekezlet eredménye között, mint pl. az EPC Art. 52(1 )(c) pontjában a számítógépi programok „ott felejtése” vagy az EPC Art. 54(4) és (5) bekezdéseiben az első és a további gyógyászati alkalmazás túl aggodalmaskodó megfogalmazása. A revízió során a legnagyobb vitát, sőt megdöbbenést az váltotta ki a szerződő államok körében, hogy az áramvonalasított Egyezményt rendkívül semmitmondónak, szinte üresnek érezték a még körvonalaiban sem rögzített Végrehajtási Szabályzat nélkül. Úgy érezték, nem lehet az Egyezmény felülvizsgálatát célzó Alapjavaslatot a Diplomáciai Értekezlet elé terjeszteni úgy, hogy annak Végrehajtási Szabályzata még elképzelés szintjén sem létezik. Ennek az elvárásnak igyekeztek eleget tenni az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban EPO) jogalkotásban részt vevő munkatársai, amikor - legalább is a leglényegesebb szakaszokhoz tartozó szabályok esetén - igyekeztek kifejezni, elfogadtatni a szabályokra vonatkozó elképzeléseiket. Nagy valószínűséggel ez a megoldás elengedhetetlen eleme volt a Diplomáciai Értekezlet sikerének. Az itt következő összeállítás - természetesen a teljesség igénye nélkül - igyekszik számot adni bizonyos fontos változásokról, egyezménybeliről és a Végrehajtási Szabályzatban várhatóról egyaránt, talán kissé önkényesen válogatva az intézményi, anyagi jogi és eljárásjogi szakaszok között. Art. 11. A nemzeti bíróságok jogászainak bevonása a Kibővített Fellebbezési Tanácsok munkájába Korábban is bevontak már külső jogi és műszaki képzettségű tagokat a Kibővített Fellebbezési Tanácsok munkájába, de csak az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továbbiakban EPC) korai szakaszának átmeneti rendelkezési alapján. A jogi oldal erősítése mellett most megszüntették a külső műszaki szakértők bevonásának a lehetőségét. Olyan pályaszakaszban lévő bírókat szándékoznak meghívni három, esetleg több évre, akik munkájukat a szerződő államok egyikében folytatva elősegíthetik a joggyakorlat harmonizálását („who may continue their judicial activities at the national level”). Art. 14. Az Európai Szabadalmi Hivatal, az európai szabadalmi bejelentés és egyéb dokumentumok nyelve Az átdolgozásra a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban WIPO) által koordinált jogalkotási folyamatot lezáró Diplomáciai Értekezleten elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés (a továbbiakban PLT) rendelkezései miatt volt szükség, mivel eszerint a bejelentési nap elismerésének a minimális követelményei között nem szerepel a benyújtott kellékekre vonatkozóan nyelvi megkötés. A felülvizsgált szöveg szerint, ha az európai bejelentést nem a hivatalos nyelvek egyikén nyújtották be, a Végrehajtási Szabályzatban előírtak szerint kell benyújtani a fordítást. Az eljárásban alkalmazott határidők nagyrészt a Végrehajtási Szabályzatba kerültek, míg azok elmulasztásának jogkövetkezményei az Egyezményben maradtak. A szerződő államokból származó bejelentőkre vonatkozó kedvezmény megmaradt, vagyis az eljárás során - határidő terhe mellett - a később benyújtandó dokumentumokat a csatlakozást követően akár magyarul is be lehet majd nyújtani (a későbbi fordításnál is választani lehet majd a három EPO-nyelv közül).
