Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - A Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testület eljárási szabályzata
A Szerzői Jogi Szakértő Testület Ügyrendje 3- az eljáró tanács elnökének tiszteletdíja az alapdíj 35%-a, azaz 42 000 Ft;- az előadó tanácstag tiszteletdíja az alapdíj 35%-a, azaz 42 000 Ft;- a szavazó tanácstag tiszteletdíja az alapdíj 30%-a, azaz 36 000 Ft. (b) öttagú tanács esetén, a 190 000 Ft-os alapdíjból- az eljáró tanács elnökének tiszteletdíja az alapdíj 26%-a, azaz 49 400 Ft;- az előadó tanácstag tiszteletdíja az alapdíj 26%-a, azaz 49 400 Ft;- a szavazó tanácstagok tiszteletdíja (tagonként) az alapdíj 16%-a, azaz 30 400 Ft. 44. Az R. 7. §-ának (2) bekezdése szerint felszámítható pótdíj, továbbá megbízás esetén a tiszteletdíjak mértékének kiszámítására a 43. pontban megállapított százalékos arányok az irányadók. 45. Az R. 7. §-ának (3) bekezdése esetén a 43. és 44. pontokban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 46. Külső szakértő közreműködése esetén az ezzel kapcsolatban felmerülő költség az alapdíjat növeli. A külső szakértő tiszteletdíja legalább a szavazó tanácstag tiszteletdíjával azonos mértékű. 47. Ha a szakvélemény előkészítéséhez helyszíni szemle, iratok, műpéldányok tanulmányozása, szöveg-összehasonlítás vagy más hasonló tevékenység szükséges, s ennek elvégzése több mint három órát vesz igénybe, ezért a tevékenységért az azt elvégző tanácstagot, illetve külső szakértőt a szavazó tanácstag tiszteletdíja annyiszor növelt összegének megfelelő óradíj illeti meg, mint amennyiszer az igénybe vett idő a három órát meghaladja. 48. Kiküldetés esetén a belföldi hivatalos kiküldetési költségek és az igazolt szükséges készkiadások számíthatók fel. 49. A tiszteletdíjakat, valamint az esetleges óradíjat, illetve kiküldetési díjat a 30. pontban említett megbízási szerződés alapján az MSZH Pénzügyi OsztályA utalja át az e díjak jogosultjainak az attól számított nyolc napon belül, hogy a titkár igazolja a szakértői véleménynek és az eljáró tanács jegyzőkönyvének a megküldését a bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó részére. Az MSZH ezeket abban az esetben is kifizeti, ha a díj az említett időpontig még nem folyt be. Ilyen kifizetés esetén az MSZH a díj behajtásában közreműködik. Budapest, 2000. augusztus 29. id. Dr. Ficsor Mihály s. k., a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnöke Az R. 5. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyrendet jóváhagyom. Budapest, 2000. augusztus 29. Dr. Bendzsel Miklós s. k. a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke A Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testület eljárási szabályzata Az Egyeztető Testület hatásköre 1. A Szerzői Jogi Szakértő Testületen (továbbiakban: a Szakértő Testület) belül működő Egyeztető Testület (a továbbiakban: az Egyeztető Testület) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: az Szjt) 102. §-ában meghatározott esetben jár el (tehát akkor, ha a nyilvánossághoz — az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - történő változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, s ezért valamelyik fél az Egyeztető Testülethez fordul). Az Egyeztető Testület megalakítása 2. Az Egyeztető Testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni a 3-5. pontokban foglaltak figyelembevételével [Szjt 103. § (1) és (2) bekezdése]. 3. Az Egyeztető Testület a Szakértő Testületen belül működik [Szjt 103. § (2) bekezdése] és három- vagy öttagú tanácsokban jár el. Tagjait a Szakértő Testület tagjai közül kell kijelölni [Szjt 103. § (1) bekezdése]. Azt, hogy három- vagy öttagú tanács felállítását kéri-e, annak a félnek kell megjelölnie, aki az Egyeztető Testülethez fordul, s ezt közölnie kell a másik féllel is. Ha a másik fél nem ért egyet a tanács létszámával, a Szakértő Testület elnökét kérheti fel, hogy ebben az ügyben egyeztessen, illetve hogy egyetértés hiányában döntsöa 4. Háromtagú tanács esetén mindkét fél egy-egy tagot jelöl ki és az így kijelölt két tag együttesen jelöli ki a tanács elnökét. Öttagú tanács esetén mindkét fél két-két tagot jelöl ki és az így kijelölt tagok együttesen vagy szótöbbséggel jelölik ki a tanács elnökét. A tagok és az elnök kijelöléséről értesíteni kell a Szakértő Testület elnökét. 5. Amennyiben az egyik fél, a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül nem jelöli ki az Egyeztető Testület eljáró tanácsának az általa kijelölendő tagját, illetve tagjait, vagy ha a kijelölt tagok, a legutolsó tag kijelölésétől számított 15 napon belül, nem jelölik ki a tanács elnökét, a Szakértő Testület elnöke, bármely fél kérésére, kijelöli a tanács hiányzó tagját vagy tagjait, illetve a tanács elnökét. Az Egyeztető Testület eljárása 6. Az Egyeztető Testület eljárásának célja az, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. Az Egyeztető Testület eljárása nem érinti az Szjt 90. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását [Szjt 104. § (1) bekezdése].
