Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
68 Dr. Palágyi Tivadar következtetni, hogy a dél-koreai bíróságok hatékonyan kívánják elősegíteni a szabadalmi jogok érvényesítését. Daiichi szabadalmának engedélyezését követően Ildong felszólalást nyújtott be az Iparjogvédelmi Hivatalnál (KIPO) azzal érvelve, hogy a technika állása mellett a szabadalom érvénytelennek tekintendő. A felszólalási eljárás alatt Daiichi módosította igénypontjait, az eredeti szövegben levő „helyi készítmény” kifejezést „vizes helyi készítmény”-re módosítva. Ilyen alapon Daiichi eredményesen túljutott a felszólalási eljáráson, és bitorlási pert indított Ildong ellen a szöuli alsó fokú bíróságnál (Seoul District Court). Ezt követően Ildong az Iparjogvédelmi Hivatalnál kérte Daiichi szabadalmának az érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy Daiichi találmánya már ismert volt, és ismert technológia egyszerű továbbfejlesztésén alapul. Ez az érvénytelenítési eljárás még folyamatban van, és így még jelentősebb tény, hogy a Felsőbíróság a hivatali eljárás eredményének bevárása nélkül megerősítette az alsó fokú bíróság bitorlást megállapító ítéletét. A Felsőbírósághoz benyújtott fellebbezés után Ildong megismételte azon korábbi érveit, hogy Daiichi szabadalma újdonság és feltalálói tevékenység hiánya miatt érvénytelen. A bíróság megerősítette, hogy Ildong az Effexin gyártásával és eladásával bitorolta Daiichi szabadalmát, és az alsó fokú bíróságnak az újdonságra és a feltalálói tevékenységre vonatkozó álláspontját is helybenhagyta, kijelentvén, hogy Ildong bizonyítéka nem volt elegendő állításai alátámasztásához. A bíróság azt is megállapította, hogy Daiichi igényelt vizes ofloxacin-készítménye az otopátia szokásos helyi kezeléséhez viszonyítva jelentős javulást hozott, mert nagymértékben csökkentette a mellékhatásokat. Az ítélet szerint egy találmány újdonsága és találmányi szintje meglévőnek tekintendő még akkor is, ha ismert módszerek kombinációján alapszik, de olyan funkcionális hatásokat eredményez, amelyek a korábbi technológiához viszonyítva lényeges javulást eredményeznek. A fentiek alapján a Szöuli Felsőbíróság elutasította Ildong fellebbezését és megerősítette az alsó fokú bíróság ítéletét, amely Ildongot eltiltja ofloxacint tartalmazó, otitis media vagy externa kezelésére szolgáló vizes készítmények használatától. A tiltás egyaránt vonatkozik az Ildong által forgalmazott félkész és kész vizes ofloxacin-termékekre, ideértve az Effexin-védjeggyel forgalmazott termékeket is. Ildong az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Koreai Legfelsőbb Bíróságnál. 6. Egyenlítői Guinea Egyenlítői Guinea 2000. szeptember 23-án letétbe helyezte az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezethez (African Intellectual Property Organisation, OAPI) való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően a 2000. szeptember 23-ától kezdve az OAPI-nál benyújtott szabadalmi bejelentések Egyenlítői Guineára nézve is hatályosak. 7. Európai Szabadalmi Egyezmény A) A Münchenben 2000. november 20-ától 29-ig tartott Felülvizsgálati Konferencia legfontosabb eredményeit Roland Grossenbacher, az Európai Szabadalmi Egyezmény Adminisztratív Tanácsának elnöke által november 29-én tartott beszámoló alapján az alábbiakban foglaljuk össze. a) A Konferencia a számítógépprogramokat továbbra is a nem szabadalmazható találmányok közé sorolta, de hangsúlyozta, hogy ez nem befolyásolja az Európai Szabadalmi Hivatalnak (EPO) és a Hivatal fellebbezési tanácsainak a jelenlegi gyakorlatát. Ez annyit jelent, hogy a számítógép vonatkozású találmányok szabadalmazhatok, ha a technika állásához viszonyítva új és találmány ij ellegű megoldást jelentenek. Ennek megfelelően az üzleti módszerekre vonatkozó új műszaki megoldások szabadalmazhatok; nem lehet azonban szabadalmat kapni olyan számítógépprogramokra vagy üzleti módszerekre, amelyek nem műszaki jellegűek. b) A Konferencia megerősítette, hogy az európai szabadalmak által adott oltalom kör egyértelműen kiterjed az ekvivalensekre is. Ez a 69. szakaszhoz csatolt jegyzőkönyv értelmezését segíti elő. c) A jövőben bármilyen nyelven be lehet nyújtani szabadalmi bejelentéseket, és az EPO valamelyik hivatalos nyelvére való fordítást csak egy későbbi időpontban kell benyújtani. d) A Konferencia jogi alapot teremtett ahhoz, hogy be lehessen vezetni egy központi bírósági rendszert, amely az európai szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek intézését kis számú bíróságra korlátozná; ezt az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamai közötti egyezménnyel kívánják elérni. Az utóbbi Szervezet egy munkabizottságot bízott meg azzal, hogy dolgozzon ki egy ilyen egyezménytervezetet 2001 végéig. A létrehozandó új bírósági rendszerben a szabadalmasok egyetlen központosított eljárásban léphetnek fel a bitorlással szemben és - megsemmisítési viszontkereset esetén - szabadalmuk oltalmi körét egy központi eljárásban korlátozhatnák, ami annyit jelent, hogy a szabadalmasoknak nem kell a saját országuk szabadalmi hivatala előtt lefolytatni a korlátozási eljárást, és ha egy megadott szabadalom érvénytelennek minősül, gyors és bürokráciamentes eljárással lehet majd az oltalmi körét korlátozni. e) A Konferencia megváltoztatta a második és további gyógyászati indikációk vonatkozásában az újdonság meghatározását. Ennek megfelelően az ilyen indikációs találmányok ugyanolyan megközelítéssel szabadalmazhatok, mint az első gyógyászati indikációs találmányok. f) Az Európai Szabadalmi Szervezetet megbízták egy újabb diplomáciai konferencia összehívásával, amelynek a feladata lesz többek között, hogy foglalkozzék a szoftverszabadalmak kérdésével és azokkal a változásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tető alá hozzák a közösségi szabadalmat. g) A Konferencia felhatalmazta az Igazgató Tanácsot arra, hogy az Egyezményt a nemzetközi szerződéseknek és az Európai Közösség jogalkotásának megfelelően módosítsa, bár Jóval szűkebb határok között, mint ahogy azt eredetileg tervezték”. Az Európai Szabadalmi Egyezmény módosított szövegének hatálybalépésével kapcsolatban nem tűztek ki határidőt; ez az időpont a szerződő államok ratifikálásától függ, amihez Grossenbacher szerint „további négy-öt évre lesz szükség”.
