Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

106. évfolyam I. 2001. február

ÉVFORDULÓNAPTÁR

170 éve tartották meg a Magyar Tudós Társaság első nagygyűlését (Pest, 1831. 02. 14.).

1831. február 14-én Pesten megkezdődött a Magyar Tudós Társaság - a mai Magyar Tudományos Akadémia - első nagygyűlése, amelyen megválasztották a titoknokot (1870-től főtitkár), a 16 tiszteleti és 30 levelező tagot. A Társaságnak a nagygyűlésen jóváhagyott terve a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekét szolgálta. Hat osztálya lett: nyelvtudományi, bölcsészeti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi. A 18. században Bőd Péter, majd Bessenyei György tett javaslatot tudós intézmény felállítására. Révai Miklós két alapszabálytervet is kidolgozott. Az Országgyűlés 1825. november 3-i ülésén Felsőbüki Nagy Pál lelkes beszéde nyomán Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra, majd az 1827. évi XI. törvénycikk intézkedett a Magyar Tudós Társaság felállításáról, de a Habsburg-kormányzat akadékoskodása miatt felállítása további éveket késett. József nádor 1827-ben nevezte ki a választmányt, és az első 22 tagot. A Tudós Társaság igazgatósága 1830. november 11 -én kezdte meg működését Pozsonyban, az elnök Teleki József, az alelnök Széchenyi István lett. Pesten a mai Petőfi Sándor utca 3. alatti Trattner-Károlyi házban, bérelt helyiségekben kezdtek tevékenykedni. 125

125 éves a Belltelefon szabadalmi kérelme (1876. 02. 14.).

Alexander Graham Bell amerikai fiziológus 1876. február 14-én kért szabadalmat új találmányára, a telefonra.

Ugyanezen a napon, két órával később nyújtotta be szabadalom-védelmi kérelmét Elisha Gray is, aki már 1874-ben feltalálta szerkezetét. Leadója Philip Reis 1861-es készülékéhez hasonlított, a Jeates által kifejlesztett folyadékmikrofonnal kiegészítve. Gray vevője elektromágnessel vezérelt membrán volt. Bell az adó- és vevőkészülékben egyaránt membránt alkalmazott, amelyek elektromágnes előtt rezegtek. Ez fölöslegessé tette külön energiaforrás, elem használatát. Az első kísérletek kudarccal végződtek, csak hosszas próbálkozás után találta meg a megfelelő méretű rezgő tömeget. 1875. június 2-án sikerült először elektromos úton hangot közvetítenie. Kilenc hónap múlva némi módosítás révén vált lehetővé az emberi beszéd továbbítása: 1876. március 10-én hangzott el az első telefonüzenet: „Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!” A

technikai siker ellenére Bell telefonja nem keltett nagy figyelmet, az 1876-os philadephiai világkiállításon csak a brazil császár érdeklődése nyomán kapott aranyérmet. Bell 1877-ben Watsonnal, Hubbarddal és Sandersszel megalakította a Bell Telefon Társaságot Bostonban, s megkezdték a készülék tömeggyártását.

120 éve született Galamb József (Makó, 1881. 02. 03. - Detroit 1955. 12. 04.), gépészmérnök.

1903-ban Németországban tanult, dolgozott, majd októberben New Yorkba hajózott. 1905 végén a Ford Motor Company-hoz került gépkonstruktőrnek. Egyik rajza annyira megtetszett Henry Fordnak, a gyáralapítónak, hogy nagyrészt vele terveztette meg a később híressé vált T-modellt, a világ első, egyszerűen vezethető és szerelhető, olcsó népautóját. A T-modellből 1908 és 1927 között több mint 15 millió darab készült; az autót az ötletes technikai megoldások és a megbízhatóság jellemezte. Nevéhez fűződött a gépkocsik futószalagon történő gyártásának megszervezése. Az általa készített Fordson traktor az Egyesült Államokban mintaképül szolgált a traktorgyártás számára.

110 éve született Asbóth Oszkár (Pankota, 1891. 03. 31. - Budapest, 1960. 02. 27.), mérnök.

Kiváló eredményeket ért el a kísérleti úton kialakított ún. Asbóth-légcsavarral. Az I. világháború után többéves kísérletezés eredményeként megépítette a légcsavarjával felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét. Az ő gépe volt az első, amely valóban egy helyből, függőlegesen szállt fel 1928. szeptember 29-én. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét a nemzetközi szakirodalom is elismerte.

100 éve született Faber Gusztáv (Budapest, 1901. 01. 19. - Budapest, 1969. 04. 23.), mérnök.

A József nádor Műegyetemen 1927-ben szerzett mérnöki oklevelet. Ezután a MÁVAG-ban hidak tervezésével, gyártásával, helyszíni szerelésük megszervezésével és irányításával foglalkozott. Ő vezette a kunszentmártoni Hármas-Körös-híd és a dunaföldvári Duna-híd építését. Az ő munkája a lakihegyi rádióadó, amely építésekor, 1933-ban a világ legmagasabb antennatornya volt, s ma műszaki emlékként tartják számon. 1938-ban a MÁVAG hídműhely főnöke lett. 1942^44 között mintegy 90 híd építését irányította Erdélyben, a Dés-Beszterce és a Dés-Zsibó-