Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

88 Dr. Palágyi Tivadar A törvény szerint a lajstromozás nem előfeltétele a föld­rajzi árujelzők oltalmának. Földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalmat kérhet a beje­lentésben megjelölt áruk olyan termelője, aki a bejelentés­ben megjelölt földrajzi területen termel, illetve az illetékes hatóság vagy egy kereskedelmi szervezet. Csupán a lajstromban megjelölt és a megadott földraj­zi területen tevékenységet folytató termelők jogosultak a kereskedelemben a lajstromozott földrajzi árujelzőt használni. 17. Németország Németországban 2000-ben 13,8%-kal nőtt a védjegybeje­lentések száma. 18. Pakisztán Egy 2000-ben hatályba lépett rendelet alapján Pakisztán­ban lehetővé vált a mikroorganizmusok és a mikrobioló­giai eljárások szabadalmazása. Az új rendelet lényegileg megfelel az Európai Szaba­dalmi Egyezmény 53(b) szakaszában foglalt rendelke­zésnek. 19. Spanyolország A) A Kongresszus által elfogadott védjegytörvény-terve­zetet a Szenátusnak továbbították, amelynek szeptember 12-ig kellett a tervezetről véleményt nyilvánítania. A kongresszusi jóváhagyás azt jelenti, hogy az új tör­vény 2002-ben hatályba léphet. A Kongresszus által elfogadott szöveg a hatályos tör­vényhez és a kormány által a Kongresszusnak átadott kez­deti törvénytervezet szövegéhez képest lényeges változá­sokat tartalmaz. A fontosabb módosításokat az alábbiak­ban foglaljuk össze. Többosztályos rendszer: egyetlen védjegybejelentés egynél több védjegyosztály termékeire és/vagy szolgálta­tásaira is vonatkozhat. A hivatali vizsgálat eltörlése: a Spanyol Védjegyhivatal nem fogja vizsgálni, hogy a lajstromoztatni kívánt véd­jegy ütközik-e korábbi védjegybejelentésekkel és koráb­ban lajstromozott védjegyekkel; így csupán az abszolút lajstromozásgátló okokat fogják figyelembe venni. A közismert védjegyek oltalmának kiszélesítése: első ízben adnak meghatározást a „közismert védjegy”-re, megállapítva, hogy ha egy közismert védjegy lajstromoz­va van, annak jogi oltalma erősebb, mint egy közönséges védjegyé. Döntőbíráskodás: egy új védjegy lajstromozásával kap­csolatos vitát a felek kölcsönös megegyezése alapján el le­het intézni döntőbíráskodási eljárással. Kötelező gazdasági bírság: ha egy bíróság elrendelte egy lajstromozott védjegy bitorlásának megszüntetését, a tiltott cselekmény folytatólagos elkövetése naponta 601 EUR minimális bírságot jelent. A törvénytervezet szerint a kereskedelmi lajstromba a védjegytulajdonos hozzájárulása nélkül nem lehet beje­gyezni olyan cégneveket, amelyek ütköznek korábban lajstromozott védjegyekkel. A spanyol kormány kidolgozott egy eredetmegjelölésekre és földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvénytervezetet is, és azt még 2001-ben a Kongresszus elé terjeszti jóváhagyásra. B) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés közgyű­lése 2001. szeptember 24-től október 3-ig tartott ülésén a Spanyol Szabadalmi és Védjegy Hivatalt nemzetközi elő­vizsgáló hatóságnak (International Preliminary Examin­ing Authority, IPEA) jelölte ki, ami a spanyolul beszélő bejelentők számára nyilvánvaló előnyt jelent. Ez a kijelö­lés azt az időpontot követően egy hónappal lép hatályba, amikor a Spanyol Hivatal értesíti a Szellemi Tulajdon Vi­lágszervezetének vezérigazgatóját az IPEA-ként való mű­ködés megkezdésének lehetőségéről; erre a közlésre elő­reláthatólag 2002. második felében kerül sor. 20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) köz­gyűlése 2001. szeptember 24-étől október 3-áig tartotta 13. rendes ülését Genfben. A közgyűlés több lényeges határozatot hozott. Ezek kö­zül legfontosabb, hogy azoknak a nemzetközi bejelenté­seknek az esetében, amelyeknél a nemzeti szakasz megin­dításának 20 hónapos határideje 2002. április 1-jén vagy azt követően jár le, a 20 hónap 30 hónapra változik. (A nemzeti törvény változtatásának szükségessége miatt ez a határidő egyes országokban későbbre tolódhat.) Ez annyit jelent, hogy az új rendelkezés hatálybalépése után nem lesz szükség arra, hogy a bejelentők az elsőbbségi naptól számított 19 hónapon belül kérjenek nemzetközi elővizs­gálatot annak érdekében, hogy a nemzeti szakaszt ne kell­jen 20 hónapon belül megindítaniuk. Nemzetközi elővizs­gálatot egyébként továbbra is lehet kérni, de ilyen kérelem benyújtása nem lesz kötelező. A közgyűlés a megjelölési illetéket is csökkentette, mert 2002. január 1. után 6 helyett legfeljebb 5 állam után kell ilyen illetéket fizetni. Ennek megfelelően az eddigi 840 CHF maximális megjelölési illeték 700 CHF-re csökkent. B) 2000-ben 50-nél több nemzetközi bejelentést 153 cég nyújtott be; az általuk benyújtott bejelentések száma 22 931 volt, ami az összes (79 947) nemzetközi bejelentés 28,7%-a. 2000-ben - ugyanúgy mint 1999-ben - a német Sie­mens nyújtotta be a legtöbb (1259) nemzetközi bejelen­tést. A Siemenst 1009 nemzetközi bejelentéssel a holland Philips, majd 883 bejelentéssel a svéd Ericsson követte. A további sorrend: az amerikai egyesült államokbeli Procter & Gamble (822), a német Bosch (678), a japán Matsushita (550), a német BASF (464), a finn Nokia (411), a német Infineon (380) és a német Bayer (364). 21. Szlovénia Szlovéniában új iparjogvédelmi törvényt fogadtak el, amely 2001. december 7-én lép hatályba. Az új törvény célja, hogy a szlovén joggyakorlatot összhangba hozza az európai országok jogalkotásával. Az új törvényben számos olyan rendelkezés van, ame­lyet korábban a végrehajtási utasítások tartalmaztak, de olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek akkor válnak hatá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom