Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Válogatás a szerző jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 57 4.3. AIII. oszlop szerint a FÖ és az MMI megbízási elnevezésű szerződéseket kötött, amelyek alapján az MMI meghatározott, a filmmel azonos, vagy ahhoz hozzárendelhető című munka dokumentációját készíti el. Egyes szerződések már tudományos munkaként jelölik a szerződés közvetett tárgyát. A felhasználási jog korlátozás nélküli átengedéséről mindegyik szerződés rendelkezik. Nincs szó arról, hogy az MMI munkavállalója vagy megbízottja (polgári jogi értelemben vett közreműködője, Ptk. 315.§) útján teljesíti-e a szerződést. Megállapítás: ha készült tudományos (szakirodalmi) mű a III. oszlop szerinti szerződések alapján, az arra vonatkozó felhasználási jog a FÖ-t illeti. E következtetéshez hozzátartozik, hogy az MMI csak akkor volt jogosult ilyen tartalmú szerződést kötni, ha a tudományos (szakirodalmi) mű szerzőjével/szerzőivel a) munkaviszonyban állt, és az rSzjt. 14. § szerinti feltételek szerint megszerezte a felhasználás jogát, és/vagy b) polgári jogi szerződéses viszonyban állt (volt a felek között felhasználási szerződés), amelynek alapján a vizsgált szerződések szerinti felhasználási jogot a szerzőktől megszerezte. E feltételek híján nem volt jogosult az MMI a vizsgált szerződések szerinti jogok átengedésére, amelynek következménye lehet, hogy jogszavatossága áll fenn (Ptk. 3. § útján alkalmazandó Ptk. 369-370. §-ai) a FÖ irányában. Ennek tartalma, hogy olyan helyzetbe kell hoznia a FÖ-t, hogy az zavartalanul gyakorolhassa a vizsgált szerződések szerinti, a tudományos (szakirodalmi) műre, más megjelölés szerint dokumentációra vonatkozó megszerzett jogokat. 4.4. A FÖ és az MMI (itt a Stúdió van megjelölve) között létrejött vállalkozási szerződés alapján az MMI film előállítására volt köteles, a FÖ pedig ezért díjat fizetett. A szerződés nyilvánvalóan film gyártására vonatkozó eredménykötelem, azonban nem esik benne szó semmiféle, filmre vonatkozó vagyoni jog átruházásáról. Említi a szerződés, hogy létezik forgatókönyv, de forgatókönyv íratásáról szóló szerződés egyebekben nem áll rendelkezésre. A szerződést az MMI (Stúdió) oldalán N. A. J. is aláírta, de nem állapítható meg, hogy filmalkotóként, vagy az MMI (Stúdió) képviseletében, esetleg mindkét minőségben. Arról sem rendelkezik a szerződés, hogy milyen alkotók közreműködésével készül a film, és az MMI-vel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban állnak-e filmalkotók, akiknek a személyes közreműködése elengedhetetlen filmalkotás létrehozásához. Megállapítás: Mivel a szerződés vagyoni jogokról, illetve ezek megrendelőre (FÖ) történő átruházásáról/átszállásáról nem rendelkezik, a szerződés alapján elsősorban az állítható, hogy az elkészült film vagyoni jogai azokat a szerzőket illetik, akik alkotó módon járultak hozzá a film egészének kialakításához (a képi alkotókról van szó: rendező, operatőr, forgatókönyvíró, filmszöveg írója stb.). E szerzők szerzőtársnak minősülnek, mert teljesítményeik csak együttesen használhatók fel (rSzjt. 5. §). Másodsorban, ha e filmalkotók (elsősorban N. A. J.) munkaviszonyban álltak az MMI-vel, a film alkotásában való közreműködésük munkaköri kötelezettségük volt, és az MMI tevékenységi (működési) körébe is beletartozott a film elkészültekor a filmelőállítás, valamint a filmteijesztés, akkor a film vagyoni (felhasználási) jogai az rSzjt. 14. § alapján az MMI-t illetik. (E megállapítás esetén hangsúlyosan igaz, hogyha a Stúdió önálló jogalany, a megállapítást ennek megfelelően kell alkalmazni.) Ugyanez a másodsorban tett megállapítás igaz lehet akkor is, ha az MMI (Stúdió) megfilmesítési szerződéses viszonyban állt a képi filmalkotókkal, (vagyis volt a felek között felhasználási szerződés), amelynek alapján a felhasználási (megfilmesítési) jogot a szerzőktől megszerezte. Az MMI (Stúdió) teljes jogszerzéséhez még az az elem is szükséges, hogy a megfilmesített szakirodalmi műre is rendelkezzen megfilmesítési joggal. AIII. oszlopba tartozó szerződések vizsgálatakor feltételesen azt lehetett megállapítani, hogy a FÖ megszerezhette a film alapjául szolgáló szakirodalmi műre a felhasználási jogot. Ha e jogból a megfilmesítési jogot nem engedte át az MMI-nek (ilyen szerződést nem talált az eljáró tanács), akkor az MMI jogszerzése hibás, hiányos, mert legfeljebb csak a képi alkotók teljesítményeire szerezhetett az előző bekezdésekben meghatározott feltételekkel vagyoni (felhasználási) jogot. 5. Válasz a feltett kérdésekre A felkérésben feltett két kérdésre egy, összevont, de több lépcsőből álló válasz adható: A szerződések tartalmából a megfilmesítésre és a megfilmesítés eredményeképpen keletkező filmalkotásra vonatkozó vagyoni jogok átengedését igazoló megállapodás (konszenzus) nem tűnik ki. Ezért a szerződések tartalma alapján filmre vonatkozó vagyoni jogok teljes körű megszerzése sem a FÖ, sem az MMI (Stúdió) oldalán nem állapítható meg. A csatolt iratok alapján, ha az 5.4. és 5.5. szerinti feltételek egyike sem állt fenn, a következő megállapítás tehető: kifejezett ellenkező szerződési rendelkezés híján a filmre vonatkozó vagyoni jogok szerzőtársai (közös szerzői jogosultjai) a film képi alkotói (rendezője, operatőre, forgatókönyvírója, egyéb képi alkotója, valamint az alapul fekvő szakirodalmi mű tekintetében a FÖ a III. csoportba tartozó szerződések alapján. Kétség esetén a jogosultságok részaránya egyenlő. Az 5.2. pont szerinti, és a továbbiakban kifejtett, a FÖ szerzői jogosultságára vonatkozó megállapítás csak azzal a megszorítással igaz, ha T. S. nem lép fel az I. csoportba tartozó szerződések alapján az esetlegesen elkészített művekre/műrészekre vonatkozó szerzői joga érvényesítése iránt. Ha a képi alkotók teljesítményére munkaviszony vagy polgári jogi szerződés (megfilmesítési szerződés) alapján az MMI (Stúdió) jogot szerzett, a közös szerzői jogosulti viszony az MMI és a FÖ között áll fenn, kétség esetén szintén egyenlő arányban. Ha csak a filmalkotók egy részének teljesítményére szerzett az MMI felhasználási jogot, akkor a közös szerzői jogosultak a FÖ, az MMI és azok a szerzők, akiknek a teljesítményére nem szerzett felhasználási jogot az MMI. Itt is igaz, hogy a jogosultak eszmei hányada egyenlő. A felhasználás engedélyezésére az rSzjt. 5. § (1) és 13. § (1) bekezdése alapján az irányadó, hogy a filmre bármely felhasználás engedélyezésének a joga (szerzői jog) az 5.2.-5.5. pont szerinti közös jogosultakat illeti, azonban a
