Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Kiss Gyula Attila, Radnóczy Györgyné: A találmányok egysége és megosztás egység hiánya esetén
A találmányok egysége és a megosztás egység hiánya esetén 31 „Hasonló természetű”-eknek tekintendők a változatok, ha a következő feltételeket teljesítik [B Függelék l(f)(i)]: (A) (az összes változatnak közös tulajdonsága vagy hatása van, és (B) (1) van közös szerkezet, azaz egy szignifikáns szerkezeti elem minden változatnál jelen van, vagy (B) (2) azon esetekben, amikor a közös szerkezet nem lehet egységesítő kritérium, az összes változat a kémiai vegyületek találmány szerinti technika állásából ismert osztályába tartozik. A fenti „kémiai vegyületek ismert osztálya” kifejezés zt jelenti, hogy a technika állásának ismeretéből előre látatóan az osztály tagjai az igényelt találmánnyal összeüggésben azonos módon fognak viselkedni, más szóval mindegyik tag helyettesíthető a másikkal azzal a feltételezéssel, hogy ugyanaz a kívánt eredmény érhető el [B Függelék l(f)(iii)]. Az Utasítások kimondja [B Függelék l(f)(v) pont], hogy ha legalább egy Markush-változat nem új a technika állásához képest, a találmány egységének kérdését újra át kell tekinteni, de nem szükséges az egység hiányát kifogásolni. W 4/96 Kulcsszavak:- egység hiánya a posteriori;- olyan közös műszaki jellemzők hiánya, amelyek meghatározzák a Markush-igénypontban levő változatok hozzájárulását a technika állásához. A kémiai vegyületek változatainak csoportjai esetében minden kategóriájuk vonatkozásában lehet kifogásolni az egység hiányát. A PCT Rule 13.2 első mondatában meghatározott műszaki összefüggés követelménye akkor teljesülhet, ha minden igényelt változat a vegyületek egy olyan osztályához tartozik, amelyek várhatóan azonos módon viselkednek az igényelt találmányok („Markush-igénypontok”) összefüggésében. A műszaki összefüggés magába foglalja azokat a közös speciális műszaki jellemzőket, amelyek hozzájárulnak a technika állásának meghaladásához (PCT Rule 13.2, második mondat). Azonban az ilyen meghaladás nem ismerhető fel ennek az elvárásnak az alapján, ha az osztály tagjairól már a technika állásában bemutatták, hogy a bejelentésben leírt módon viselkednek. Az ISA kifogása azon alapult, hogy a technika állása egy olyan vegyületet ismertet, amely szerkezetileg az 1. igénypontban felsorolt első csoportba tartozik, és fogfehérítő hatása is jól ismert. Az ISA rámutatott, hogy a találmány alapjául szolgáló feladat szerves peroxisavakat tartalmazó alternatív fogfehérítő kompozíció biztosítása volt. Mivel néhány, technika állásába tartozó dokumentum, többek között a D3 jelű szabadalmi leírás, ilyen kompozíciókra vonatkozik, az ISA arra a következtetésre jutott, hogy a hét vegyületre vagy az 1. igénypontban felsorolt vegyületek csoportjára nem vonatkozik közös szerkezeti jellemző, és ezeknek a vegyületeknek a fogfehérítő hatása sem tekinthető a technika állását meghaladónak. Az ISA tehát megállapította a D5 és D6 szabadalmi leírások alapján, - amelyek 6- ftálimidoperoxi-hexánsavat tartalmazó fogfehérítő kompozíciókat írnak le, és ez a vegyület a találmány szerinti hét vegyület első csoportjába (1) tartozik -, hogy speciális műszaki jellemző hiányában az igényelt vegyületek nem alkotnak egyetlen közös találmányi gondolatot (PCT Rule 13.2). A fentiek alapján az ISA arra a következtetésre jutott, hogy a találmány nem felel meg az egység követelményének, és a kutatást a két találmányból álló csoportból csak az első találmányra végezte el. A további hat találmányra [(2)—(4) általános képletű és 5-7 vegyületek] R. (4) 5 vegyület: butilimido-peroxitrimellitsav; 6 vegyület: 6,6’-tereftál-di(amidoperoxihexán)sav; 7 vegyület: peroxiadipinsav-monononilamid az ISA kutatási pótdíj megfizetésére hívta fel a bejelentőt. A bejelentő fenntartással fizette meg a kutatási pótdíjat, fenntartásának alátámasztására az alábbi érveket hozta fel:- az 1. igénypont úgynevezett „Markush-csoport” szerkezetben szerves peroxisavakat tartalmaz, és az EPO Útmutató C részében, a III. Fejezet 7.4a pontja szerint amennyiben egyetlen igénypont határoz meg változatokat, például úgynevezett „Markush-csoportokat”, a találmány egységességét akkor kell meglévőnek tekinteni, ha a változatok hasonló természetűek. Amennyiben a „Markush-csoport” kémiai vegyületek változataira vonatkozik, akkor kell az eseteket hasonló természetűnek tekinteni, ha: