Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Dr. Millisits Endre: A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése iránti eljárások néhány gyakorlati kérdése
24 Dr. Millisits Endre Visszatérve tehát arra az esetre, amikor az árujegyzék egy része tekintetében az MSZH voltaképpen lajstromozta a védjegyet, vagy legalábbis annak tekintendő ez, míg az árujegyzék egyes árui tekintetében az eljárás folyik tovább, ebben az esetben is több lehetőség van. Abban az esetben, ha a megváltoztatási kérelem folytán a Fővárosi Bíróság az MSZH-t új eljárásra utasítja, a hivatal az új eljárás során nem érintheti azokat az árukat, amelyek tekintetében a 12 hónapon belül kifogásolással nem élt. Ha ezen áruk egésze vagy egy része tekintetében a védjegy megadásáról szóló határozatot ad ki, úgy ennek az időpontja lesz a védjegybejelentés egésze tekintetében a lajstromozási nap. Ha a Fővárosi Bíróság az MSZH felhívását illetve elutasító határozatát helyben hagyja, a védjegy a részleges lajstromozás nemzeti szabályainak megfelelően a részlegesen elfogadott árujegyzékkel kerül lajstromozásra. Ilyenkor is érvényesül a bejelentési eljárás egysége, tehát nem keletkezik több lajstromozási nap. Amennyiben nem két osztályról, hanem például 42 osztályról van szó, és ezek egy részében, mondjuk 21 osztály tekintetében történik a részleges elutasítás és 21 osztály tekintetében a részleges megadás, könnyen belátható, hogy rendkívül bonyolult helyzet keletkezne akkor, ha nem az eljárás egységének az elvéből indulnánk ki. Bizonyítási teher és a használat módjai A bizonyítási teher a védjegytörvényünk szerint is a védjegyjogosultját terheli. A védjegy használat hiánya miatti megszűnése nem csupán akkor nem állapítható meg, ha a védjegyet használták az 5 év alatt, hanem akkor sem, ha a védjegyet nem használták ugyan, de a védjegyjogosult a használat elmaradását, a használat hiányát megfelelően kimentette. A használat módjairól a védjegytörvény a 12.§ (3) bek. tartalmaz rendelkezést. Bár ez a törvényhely azokat a tiltott módokat írja le, amelyek más védjegyének használata esetén védjegybitorlásnak minősülnek, ám ezek a használati módok saját védjegy esetén megengedettek, sőt, ezek valamelyike a védjegyhasználati kényszer szempontjából kötelező is. A 18. § (2) bek. szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a következők is: a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el; b) a védjegy elhelyezése a belföldön levő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából. A (3) bekezdés szerint a védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni. Használat az üzleti levelezés során Megvalósulhat a használat üzleti levelezés útján is. A Magyar Szabadalmi Hivatal a STRULIK-esetben megállapította, hogy egyetlen szerződéses partnerrel az 5 éves időszak egy részében próbagyártásról folytatott üzleti levelezés, pro forma számla küldése nem elegendő a jogfenntartó használat igazolására. Ez a tevékenység - az MSZH megállapítása szerint - nem járt azzal, hogy a védjegy a két partnercégen kívül megismerhető lett volna mások számára is. Az ügyben a hivatal a megszűnési kérelemnek helyt adott. Használat a reklámozás során A védjegy reklámozás során való használatára hivatkoztak már védjegyjogosultak az MSZH előtt a megszűnési eljárás során. A MANPOWER-esetben az MSZH nem fogadta el a védjegyjogosult által benyújtott használati bizonyítékokat. Ebben az esetben az osztrák védjegyjogosult nem rendelkezett sem magyarországi irodával, sem magyarországi partnercéggel. Azt állította, hogy az általa bemutatott négyoldalas prospektus egyéni terjesztők útján került terjesztésre, például metróállomások be- és kijáratánál. A benyújtott német nyel vűnyomdai számlából sem volt egyértelműen megállapítható, hogy az adott magyar nyelvű prospektus nyomtatásával kapcsolatban állították ki. Ugyancsak nem bizonyította a védjegyjogosult, hogy az állítólagos terjesztés megtörtént volna s ha igen, mikor. Az MSZH a fentiek alapján megállapította a MANPOWER védjegy használat hiánya miatti megszűnését. Az ASPEN-ügyben a védjegyjogosult az MSZH előtt bemutatott több olyan hirdetést, amelyek napilapokban kerültek közzétételre. Bár a dohányárukra vonatkozó ASPEN védjegy csomagolási ábrája egyértelműen látható volt a közzétett reklámokon, ezek a reklámok semmiféle szöveget nem tartalmaztak, így nem volt megállapítható, hogy milyen terméket kínál ezzel a védjegyjogosult. Az MSZH a védjegy oltalmát megszüntette. A hirdetések során a védjegynek olyan módon kell szerepelnie, hogy a védjegy árujegyzékében foglalt áruk megismerhetők, azonosíthatók legyenek a nagyközönség számára. Belföldi használat A már említett ASPEN-ügyben a védjegyjogosult által bemutatott fényképen egy dohánybolt vagy hasonló profilú üzlet kirakata volt látható. A fényképen ábrázolt több cigarettakartonon jól kivehető volt az ASPEN megjelölés. Nem volt azonban egyértelműen megállapítható, hogy a felvétel Magyarországon készült-e, és ha igen, akkor vajon az 5 éves időszakon belül készült-e. Önmagában az, hogy a fényképen ábrázolt több kartonon kivehető volt az ASPEN megjelölés, nem bizonyít belföldi használatot, csupán valószínűsíti azt, hogy ilyen terméke van a védjegyjogosultnak. Kimentési okok A védjegyoltalom a Vt. 18. § (1) szerint a védjegyhasználat elmulasztása ellenére sem szüntethető meg, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. Az új védjegytörvény hatálybalépése óta még nem volt olyan eset, amelyben a kimentési ok jelentette volna a döntő kérdést.
