Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében
Hírek, események 31 tehát a szabályozás kiterjed azokra a különböző típusú többszörözési cselekményekre, amelyek a hálózati környezetben előfordulhatnak, így a mindössze időleges másolatokra is, amelyek - amennyiben egy számítógép memóriájában készülnek - a többszörözés jogának hatálya alá esnek. Az irányelv bevezető része ugyanakkor kifejezetten elismeri, hogy a kizárólagos többszörözési jog alól engedett kivételek meghatározásakor szükséges figyelembe venni az ideiglenes többszörözés esetét. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének jogát a WIPO Szerzői jogi szerződésével összhangban az irányelv 3. cikke fogalmazza meg. E cikk a WlPO-szerződés által elfogadott elvet követve meghatározza a közönséghez való közvetítés fogalmát, és kiterjeszti azt a digitális környezetben megvalósuló cselekményekre is. A3, cikk (1) bekezdésének első része szerint a tagállamoknak kizárólagos jogot kell biztosítaniuk a szerzőknek ahhoz, hogy műveiket vezeték vagy vezeték nélküli módon a nyilvánossághoz közvetíthessék. Ezt követően a szabályozás tisztázza, hogy a nyilvánossághoz való közvetítés joga arra az esetre is kiterjed, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. A 3. cikk (2) bekezdése hasonló rendelkezést tartalmaz a szomszédos jogok jogosultjait illetően. Az irányelvben foglalt szabályok szerint műveik terjesztését illetően a szerzők szintén kizárólagos jogot élveznek. E tekintetben a korábbi, szerzői jogokat érintő direktívákkal összhangban a terjesztés jogának kimerülését az új irányelv közösségi szinten határozza meg. Amennyiben a szerzői védelem alatt álló művet a jogosult vagy - hozzájárulásával - más az Európai Közösség területén tulajdoni átszállással forgalomba hozta, a terjesztés jogát többé nem gyakorolhatja. Mindez azt is jelenti továbbá, hogy a jogkimerülés bekövetkeztével a műpéldányoknak a Közösség területén történő párhuzamos importja megengedetté válik, azonban a jogosult továbbra is védelmet élvez ezek egyéb országokból származó behozatalával szemben. A szerzői jogi irányelv szintén harmonizálni kívánja a felsorolt jogok tekintetében alkalmazandó kivételeket és korlátokat. Mint ahogy ezt a bevezető rész is hangsúlyozza, erre a lépésre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a belső piac megfelelően működhessen: egységes jogszabályok kialakításának hiányában az egyes tagállamok továbbra is egymástól különböző kivételeket és korlátokat alkalmaznának, és ebből adódóan a jogok egyes országokban történő alkalmazásánál is eltéréseket lehetne konstatálni. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezeknek a szabályoknak a kidolgozása adta és adja továbbra is a legtöbb vitára való okot. Sok kritika érte az irányelvet azért, mivel több mint 25 olyan kivételt tartalmaz, amelyek esetében az egyes tagállamok maguk dönthetik el, hogy nemzeti jogrendszerükbe bevezetik-e azokat, avagy sem. Erre a megoldásra azért volt szükség, mert a kivételeket illetően a tagállamok nem tudtak közös álláspontra jutni. Ezáltal azonban a harmonizáció eredményessége nagymértékben csökken. Az egyetlen kötelező kivétel az olyan ideiglenes többszörözési tevékenységeket érinti, amelyek egy műszaki folyamat nélkülözhetetlen és alapvető részei. A szabály azt veszi figyelembe, hogy számos esetben a többszörözés egy technikai folyamat részeként történik, közvetlen emberi beavatkozás nélkül, a számítógép memóriájában történő ideiglenes tárolás során. A kivétel alkalmazhatóságának feltételei közé tartozik, hogy a többszörözés hálózaton keresztül történő átvitel során, jogos felhasználásként valósuljon meg, valamint, hogy a tevékenységnek ne legyen önálló gazdasági jelentősége. A többi, olyan esetet illetően, amelyek bevezetéséről az egyes nemzeti jogrendszerekbe a tagállamok szabadon dönthetnek, az irányelv egy részletes, kimerítő jellegű felsorolást tartalmaz. Egyes kivételek és korlátok kizárólag a többszörözés jogához kapcsolódnak. Ezek közé tartozik többek között a magáncélú másolás, a reprográfia vagy a könyvtári többszörözés kérdése. Más esetekben a kivételek és korlátok a többszörözés jogára és a nyilvánossághoz való közvetítés jogára egyaránt vonatkoznak. Megemlíthetjük például az oktatási, tudományos, tájékoztatási vagy szociális célra történő felhasználást. Szintén ide tartozik a nemzeti vagy egyházi ünnepségek során előforduló felhasználás. Három esetben az irányelv a szabad felhasználást megfelelő díj fizetéséhez köti. Ez a feltétel a reprográfiára, a magáncélú másolásra, valamint bizonyos szociális intézményekben történő bemutatásra vonatkozik. A tagállamoknak azonban lehetőségük nyílik a kikötés rugalmas értelmezésére és alkalmazásától bizonyos kisebb jelentőségű esetekben eltekinthetnek. Az irányelv 5. cikkének (4) bekezdése emlékeztet arra, hogy a kivételek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha megfelelnek a Berni Egyezmény 9. cikkében meghatározott három együttes feltételnek. Az irányelv további fontos részét képezik a szerzői jog védelmére szolgáló műszaki intézkedések megkerülésével szemben alkalmazott szabályokra, valamint a jogkezelési adatok védelmére vonatkozó rendelkezések. A 6. cikk szerint a tagállamok kötelesek védelmet nyújtani az olyan cselekmények ellen, amelyek lehetővé teszik a hatásos műszaki intézkedések megkerülését. A 7. cikk a jogkezelési adatok jogosulatlan eltávolításával vagy megváltoztatásával kapcsolatban rendelkezik. Mindkét paragrafus esetében az irányelv feltételként állítja fel a cselekményt elkövető személy rosszhiszeműségét. Az új közösségi szabályozás foglalkozik a szerzői jog megsértésének következményeivel is és előírja a tagállamok számára az e tekintetben szükséges szankciók és intézkedések bevezetését. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel együtt az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelv fontos lépést jelent egy, az információs társadalom fejlődését elősegítő egységesjogi keret kialakításában. Az irányelv elfogadásának másik fontos következménye, hogy lehetővé teszi a WIPO- szerződések ratifikálását, amely ezáltal várhatóan hamarosan hatályba léphet. Cserba Veronika
