Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről
A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről II A védjegylajstrom érdemi és elektronikus felülvizsgálatának befejeződésével lehetővé vált e fontos közhitelű adatbázis nyilvános, ingyenes szolgáltatása akár a Hivatal honlapján, ezzel fontos szakmapolitikai célkitűzések valósulnak meg (védjegybitorlások megelőzése, internet doménnév-regisztráció támogatása stb.). Az ügyviteli feladatok zökkenőmentes ellátása valamennyi oltalmi forma esetén érvényesült az év folyamán. A naprakész feldolgozás jelentősen elősegíti a kutatások és vizsgálati eljárások eredményességét. Elkészült az ügyviteli munkátfigyelő ellenőrző program, amellyel az adatbeviteli és intézkedést eredményező munkateljesítmény köztisztviselőnként, tetszőleges időszakra összegezve megállapítható, továbbá az a szabadalmi határidőfigyelőmodul, melynek kiterjesztése ezévi feladat lesz. II. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS 1. Az iparjogvédelmi jogszabályok előkészítése, hatályosulásuk vizsgálata és elősegítése A kodifikációs munka az előzőek szerint az elmúlt évben elsősorban a szervezetfejlesztésre, az intézményi kérdésekre összpontosult, továbbá egyes átfogó jogalkotási teendők megalapozását célozta. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) módosítását - amelyet elsősorban az Európai Szabadalmi Egyezményhez (az EPC-hez) való csatlakozáshoz szükséges illeszkedési szabályok megalkotása és a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvhez való igazodás igényel - a felülvizsgált kormányzati jogharmonizációs program [lásd a 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozatot] 2002-re irányozza elő. Az Szt.-módosítás előkészítése a munkaterv szerint haladt: megalakult, kidolgozta feladattervét, létrehozta adatbázisát és elkészítette első elemzéseit az Európai Szabadalmi Elemző Munkacsoport (az ún. ESZEM). A biotechnológiai találmányok jogi védelmére vonatkozó EK-irányelvvel való összhang megteremtésére irányuló vizsgálódás is kezdetét vette, elkészültek az első elemzések is. Az ipari minták oltalmáról szóló új törvény 2001. évi megalkotása céljából a hivatal feldolgozta kérdőívére az érdekképviseleti és szakmai szervezetektől kapott válaszokat, valamint jogösszehasonlító elemzéseket végzett. Az új ipari mintaoltalmi törvény tervezetének egyes részei elkészültek azt követően, hogy az IM-mel megállapodás született a kodifikáció alapvető kérdéseiben és a munkamegosztásban. A tervezet közigazgatási egyeztetése 2001 februárjában kezdődik. E témában a kodifikáció fő célja a minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelv végrehajtása a magyar jogban, valamint az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Megállapodás 1999. évi új, genfi szövegének ratifikálásához szükséges feltételek megteremtése. Az elmúlt év során a Hivatal elnökének felkérésére - az érintett tárcák és érdekképviseleti szervezetek képviselőiből - munkacsoport alakult a szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára. Ezt elsősorban az indokolta, hogy a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium kezdeményezte, figyelemmel azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az egyik nemzetközi vállalat fogalmazott meg Magyarországra vonatkozó kutatási és fejlesztési terveinek kialakítása kapcsán. E konkrét észrevételek és javaslatok megvizsgálása mellett a szabályozás hatályosulásának átfogó értékelésére is alkalmat kínált a munkacsoport megalakítása. A munkacsoport megvizsgálta, hogy az Szt. irányadó rendelkezései mennyiben segítik elő vagy akadályozzák a kutatási-fejlesztési célú beruházásokat, illetve milyen mértékben és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. A vizsgálat során elemezte és értékelte a hazai tapasztalatokat, a külföldi jogi példákat és az európai szabályozási törekvéseket. A munkacsoport tevékenységét átfogó jelentés összeállításával zárta le. E jelentés az Szt. irányadó szabályainak szűk körű, részleges módosítására kodifikációs javaslatot is tett, amelynek megvalósítására az ipari minták oltalmáról szóló új törvény záró rendelkezéseiben kerülhet sor. A módosítás feloldaná a szabályozásnak a feltaláló javára érvényesülő egyoldalú kogenciáját, egyértelműbben fejezné ki a szabályozás polgári jogi jellegét és a felek szerződési szabadságát, valamint azt, hogy díj szerződés - akár egyösszegű is - köthető jövőben létrejövő találmányokra is. A Hivatal részt vett a reprográfiára szolgáló készülékek körét meghatározó kormányrendelet (158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet) tervezetének kidolgozásában és a kormányzati jogharmonizációs program újabb felülvizsgálatában [lásd a 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozatot]. Az ún. törzskönyvi adatvédelem témájában - amelynek nagy a jelentősége a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS-egyezményével való összhang, az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalások és az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink szempontjából éppúgy, mint a generikus termékekre specializálódott gyógyszergyártók és a hazai egészségügy számára - hozzájárultunk az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló (várhatóan 2001 márciusában megjelenő) EÜM rendelet előkészítéséhez. A Hivatalnak véleményezésre megküldött jogszabálytervezetek közül a szellemi tulajdon védelme szempontjából kiemelkedett a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. éviLVH. törvény felülvizsgálatáról készült kormány-előterjesztés, valamint az elektronikus aláírásról szóló törvény tervezete. A hatósági joggyakorlat alakítása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volt, hogy a Hivatal - közvetett úton, minisztériumi felkérések alapján - két iparjogvédelmi tárgyú alkotmánybírósági indítványt is véleményezett. Az egyik {a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának bevezetésével összefüggésben) az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 20. §-a (1) bekezdése alkotmány-
