Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

56 Dr. Palágyi Tivadar Mostanáig az elintézett felszólalásoknak mintegy 23 %­­a volt eredményes. 20. Nagy-Britannia A Thermos Limited v. Aladdin Sales and Marketing Limi­ted ügyben az Angol Szabadalmi Bíróság úgy foglalt ál­lást, hogy mintaoltalmi ügyekben általában nincs szükség szakértők igénybevételére. A lajstromozott minta a Thermos cég kettős fedelű vá­kuumedényére vonatkozott. A minta tulajdonosa azt állí­totta, hogy az Aladdin cég bitorlást követett el. Utóbbi ezt tagadta, és ellenkérelmet nyújtott be a lajstromozott minta megvonására. Aladdin azzal érvelt, hogy a minta a techni­ka állásának ismeretében nem volt új. Azzal is érvelt, hogy a lajstromozást érvénytelennek kell tekinteni, mert a minta bizonyos vonásai szerkezeti módszerekre vagy elvekre vonatkoznak. Erre példaként a vákuumedény fogóját hoz­ta fel, amely I-tartó típusú szerkezetből állt. A bíró az 1949. évi mintatörvény 7(1) szakaszára hivat­kozott, amely szerint bitorlás forog fenn, ha a bitorlás tár­gyát képező tárgy azonos vagy „nem különbözik lényege­sen a lajstromozott mintától”. Egy 1993-as bírósági dön­tésre is hivatkozott, amely szerint „azt a döntést, hogy a lajstromozott minta és a vélt bitorlás szerinti minta lénye­gileg különbözik-e, a bíróságnak kell eldöntenie, és nem lehet tanúk véleményétől függővé tenni”. A bíró megjegyezte, hogy a per a Legfelsőbb Bíróság régi szabályai szerint indult, és a sokéves gyakorlatnak megfelelően mindkét fél szakértői véleményeket nyújtott be. A bíró megállapítása szerint a régi gyakorlat, amely szabadon engedélyezte szakértők igénybevételét, azt ered­ményezte, hogy mindkét fél kényszerítve érezte magát sa­ját szakértő igénybevételére, akiktől azután azt várták, hogy adjanak szakvéleményt. A bíró e gyakorlatot „nagyon kevéssé hasznosnak” mi­nősítette, sőt kijelentette, hogy az adott esetben a szakértő igénybevétele teljesen felesleges volt, mert a műszaki té­nyek, amelyekben a szakértők segíteni akartak a Bíróság­nak, kézenfekvők voltak. Az ilyen „kézenfekvő” elemek példájaként említette azt a tényt, hogy az edények fogói­nak konstrukciója a célnak megfelelő volt. A bíró kijelentette, hogy az új szabályok szelleme és hatása a bíróságtól a szakértők igénybevételének szükségességével kapcsolatban alaposabb vizsgálódást kíván meg. A jövőben a bíróságnak nagyon gondosan kell mérlegelnie, hogy egy­általán igénybe vegyen-e szakértőket, és ha szükség van szakvéleményre, a bíróságnak világosan meg kell határoznia, hogy a szakvélemény milyen területre vonatkozzék. A bíró szerint a legtöbb minta fogyasztói cikkekre vo­natkozik, amelyeket eleve a nagyközönségnek szánnak. A bíróság számára hasznos lehet - bár csak másodlagos je­lentőségű - a szakvélemény, de a bíró továbbment, kije­lentve, hogy hasonló esetekben ki kell zárni a szakértői bizonyítást. Elismerte ugyan, hogy egyes esetekben a szakértő műszaki vagy ténybeli kérdésekben segítségére lehet a bíróságnak, azonban azt is megállapította, hogy ha néha szükség lehet is szakvéleményre, ez nem jelenti azt, hogy két szakértőt kellene igénybe venni. A bíró a ténybeli bizonyítás mértékét is megkérdőjelez­te, mondván, hogy a feleknek nem szabad elfeledniük: az ilyen ügyekben a legfontosabb kérdés az, hogy a minta hogyan néz ki, és minden egyéb kérdés csak másodlagos. Nem állítva, hogy minden ténybeli bizonyíték felesleges, a bíró azon a véleményen volt, hogy a felek sok esetben megegyezhetnek bizonyítási eljárás nélkül is. Javasolta, hogy a felek csak azt kérjék a bíróságtól: csupán a lajstro­mozott mintára, az állítólagos bitorlásra és a technika ál­lására alapozva alakítsa ki álláspontját. 21. Oroszország Oroszországban 1998 augusztusa óta működik a Legfelsőbb Szabadalmi Tanács, amelynek feladata, hogy a Fellebbezési Tanács döntései ellen benyújtott fellebbezéseket, a használat hiányára alapozott védjegytörlési kereseteket és a Párizsi Uniós Egyezmény 6bis cikke alapján közismertnek minősülő védjegyekkel kapcsolatos kérdéseket kezelje. Az öt éven át nem kielégítő mértékben használt lajstromo­zott védjegyek ellen harmadik felek törlési keresetet nyújt­hatnak be ennél a Tanácsnál, amely értesíti a védjegy tulaj­donosát a kérelemről. Utóbbi válaszolhat a kérelemre, és ha nem tudja bizonyítani, hogy a védjegyet kielégítő mértékben használta, a Tanács törli a védjegyet a lajstromból. Jelenleg mintegy 40 ügy függ e Tanács előtt, amely néhány ügyben már döntést hozott. A döntéseket azonban nem publikálják. A Legfelsőbb Szabadalmi Tanács döntései ellen polgári bíróságnál lehet fellebbezést benyújtani. 22. San Marino 1999. októberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy San Marino kormánya 1999. július 1 -jén szabadalmi, min­ta- és védjegytörvényt léptetett hatályba, és ugyanezen a napon megnyitotta a Szabadalmi és Védjegyhivatalt. Most részletesebb hírt kaptunk az új védjegytörvényről. Előzetesen megjegyezzük, hogy San Marino nem tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, és így közösségi véd­jegybejelentés útján nem lehet az országban érvényesíthe­tő védjegyet szerezni. Az ország tagja a Párizsi Uniós Egyezménynek és - 1961 óta - a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodásnak is. Az új védjegytörvény számos része megfelel az olasz védjegytörvénynek, amelyet viszont már összhangba hoz­tak az európai védjegyek harmonizálására vonatkozó eu­rópai irányelvekkel. Az új törvény főbb rendelkezéseit az alábbiakban fog­laljuk össze. Védjegyként lajstromozhatók a grafikusan ábrázolható jelek, így a szavak (ide értve a személyneveket is), betűk, számjegyek, hangok, termékformák és csomagolások (há­romdimenziós védjegyek), színkombinációk és sajátos színárnyalatok. Egy jel lajstromozható, ha használat útján megkülönböztető jellegre tett szert. Nem lajstromozhatók a San Marinoban vagy Olaszor­szágban lajstromozott vagy használt jelekhez vagy üzleti nevekhez zavarbaejtően hasonló vagy azokkal azonos jelek. A közismert védjegyek oltalmazhatok. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított 10 év, amely hasonló időtartamokra a lejárat napjától számított 6 hónapon belül meghosszabbítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom