Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

52 Dr. Palágyi Tivadar a találmányt olyan módon írja-e le, hogy ezáltal lehetővé válik annak gyakorlatbavétele, és (iii) a bejelentés a talál­mányt egyértelműen annak megkülönböztető jellemzőivel igényli-e. C) Az Amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatal 1999. október 30-án megváltoztatta a védjegybejelentésekre vo­natkozó szabályokat. Ennek alapján bejelentési napot kap­nak az olyan bejelentések is, amelyek csupán a bejelentő nevét, levelezési címét, a védjegy világos rajzát és az áru­osztályokat közlik. Ezenkívül egy áruosztályra le kell róni a bejelentési illetéket. A bejelentésre vonatkozó többi kö­vetelménynek eleget lehet tenni az elővizsgálati eljárás alatt is. 2. Argentína Az Amerikai Egyesült Államok megfenyegette Argentí­nát, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél panaszt fog emelni ellene, mert megsérti a TRIPS egyezmény előírá­sait. A fenyegetés közvetlen oka, hogy amerikai kereske­delmi szakemberek szerint Argentína nem védi a gyógy­szerek vizsgálati adatait, jóllehet ezt a TRIPS egyezmény előírja. Az amerikai gyógyszerkutatók és gyártók (Pharmaceutical Research Manufacturers of America, PhMRA) felszólították a kereskedelmi megbízottat, hogy foganatosítson lépéseket Argentína ellen, mert az az ame­rikai gyógyszergyártók számára „a világ egyik legnehe­zebb piaca”. 3. Brazília A) Brazíliában 1999. december 15-én hatályba lépett egy kormányrendelet, amely az 1997. május 15. előtt benyúj­tott vegyi, gyógyászati és élelmiszeripari termékekre és ezek előállítási eljárására vonatkozó függő bejelentések tárgyában lényegileg az alábbi szabályozást tartalmazza. a) Az 1994. december 31. előtt benyújtott fenti tárgyú bejelentések elutasítottnak tekintendők, ha azokat 1997. május 15-ig nem alakították át pipeline-bejelentéssé. b) Az 1995. január 1. és 1997. május 14. között benyúj­tott, gyógyászati és agrokémiai termékekre vonatkozó sza­badalmi bejelentések esetén a bejelentés napjától számítva a fennmaradó oltalmi időre engedélyezhető szabadalom. Az ugyanilyen időközben benyújtott, de eljárásra vonat­kozó szabadalmi bejelentéseket elutasítottnak kell tekin­teni, ha azokra a 1971. évi törvény alapján nem engedé­lyeztek szabadalmat. B) 1999. október 19-én törvénymódosítás lépett hatály­ba, amely olyan szabadalmi bejelentések esetén, amelyek­ben már kértek vizsgálatot, az elővizsgálati eljárás meg­gyorsítása érdekében iratok önkéntes benyújtását teszi le­hetővé. A törvénymódosítás szerint az alábbi iratokat kell be­nyújtani: a) az elsőbbségi országban vagy bármely párhuzamos bejelentés kapcsán engedélyezett szabadalom másolatát, feltéve, hogy a szabadalmat érdemi vizsgálat után engedé­lyezték; b) az a) alatt engedélyezett szabadalom igénypontjai­nak portugál fordítását; és c) a vizsgálati kérelem másolatát. Az ilyen kérelem benyújtásának költsége illetékekkel együtt körülbelül 300 USD. Ehhez járulnak az igénypon­tok portugál fordításának költségei. A törvénymódosítás hátterében az áll, hogy a Brazil Szabadalmi Hivatalnál egyre növekszik az elintézetlen szabadalmi bejelentések száma. Itt megjegyezzük, hogy a brazil szabadalmi törvény 33. szakasza eddig is lehetővé tette iratok benyújtását és tájé­koztatás adását érdekelt felek részéről a bejelentés közre­bocsátása és a vizsgálat lezárás közötti időszakban. A törvény 34. szakasza alapján a brazil elővizsgálók jogosultak végzésben felszólítani a bejelentőt a párhuza­mos külföldi bejelentések elővizsgálati eredményeinek közlésére. C) A Brazil Szabadalmi és Védjegyhivatal 1999. szep­tember 9-én bejelentette, hogy 2000. január 3-ától kezdve az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozását fogja alkalmazni, bár Brazília nem csatlakozott az áruk és szol­gáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzet­közi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz. 4. Dél-Korea A Dél-koreai Iparjogvédelmi Hivatalt a Szabadalmi Együttműködési Szerződés közgyűlése 1997 októberében tartott ülésén nemzetközi kutatási hatóságnak és nemzet­közi elővizsgáló hatóságnak jelölte ki, de az ilyen hatóság­ként való működéshez bizonyos feltételeket szabott. Az elmúlt évben a dél-koreai Hivatal értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy eleget tett az előírt kívánalmaknak. Ennek alapján a két szerv közötti egyezmény 1999. december 1-jén lépett hatályba, vagyis ettől az időponttól kezdve a Dél-koreai Iparjogvédelmi Hivatal mint nemzetközi kuta­tási és elővizsgálati hatóság is működik. 5. Egyesült Arab Emirátusok Az Egyesült Arab Emirátusok Kabinetje 1999 augusztu­sában jóváhagyta a szövetségi védjegytörvény módosítá­sait, amelyeket a Szövetségi Nemzeti Tanácsnak és a Leg­felsőbb Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd az elnöknek alá kell írnia. A módosítások egyszerűsítik a fellebbezési eljárást. Je­lenleg ugyanis a Gazdasági Minisztérium határozata ellen a Védjegybizottsághoz lehet fellebbezni, amelynek veze­tője a Minisztérium helyettes államtitkára, tagjait pedig az egyes emirátusok képviselői alkotják. A módosított tör­vény szerint a bejelentő a Minisztérium határozatát köz­vetlenül megfellebbezheti egy polgári bíróságnál. A törvénymódosítás szerint a védjegyeket nem a hiva­talos közlönyben, hanem a Védjegyközlönyben hirdetik meg a lajstromozás és a megújítás előtt. 6. Európai használati minta irányelvek Az Európai Parlament újonnan megválasztott tagjai 1999. október 27-én megszavazták a használati mintákra vonat­kozó irányelvek tervezetével kapcsolatban az előző Parla­ment tagjai által beterjesztett módosításokat. A tervezetről a parlamenti választások előtt 1997. már­cius 12-én szavaztak, és „első olvasásban” elfogadták az

Next

/
Oldalképek
Tartalom