Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
52 Dr. Palágyi Tivadar Egy párhuzamos importőr olcsón felvásárolhat árukat alacsony nemzeti jövedelmű olcsó országokban, és ezt követően versenyezhet a gyártóval magas nemzeti jövedelmű drága országokban anélkül, hogy terhelnék a gyártó fejlesztési és piacszervezési költségei. Más szavakkal: a nemzetközi kimerülés utat nyit a párhuzamos importnak, amely kedvez a magas jövedelmű országoknak, mert lenyomja az árakat, de hátrányos a kisjövedelmű országokra nézve, mert eltünteti a termékeket az üzletekből és ezáltal felfelé nyomja az árakat. A tényleges vesztesek azonban a gyártók, akik nem tudják megakadályozni a párhuzamos importőröket abban, hogy termékeiket a magas jövedelmű országokban alacsonyabb áron adják el. Korábban Svédországban a nemzetközi kimerülés elvét részesítették előnyben, mert a kormány úgy vélte, hogy a regionális kimerülés gyakorlata nem egyeztethető össze a szabad kereskedelem előmozdításával, és a nemzetközi kimerülés élesebb versenyhez, illetve a fogyasztók számára kedvező alacsonyabb árakhoz fog vezetni. A kormány úgy értelmezte a Védjegyjogi Irányelv rendelkezéseit, hogy azok lehetővé teszik a regionális kimerülést, de egyúttal a nemzeti szabályozáshoz is megfelelő keretet biztosítanak, és így nincs szükség arra, hogy Svédország regionális kimerülést bevezető törvényt léptessen életbe. Az Európai Törvényszék az ún. „Sebago-ügy”-ben olyan ítéletet hozott, hogy harmadik országokból párhuzamosan importálhatok áruk, ha a védjegytulajdonos ehhez hozzájárni, de ennek a hozzájárulásnak újraeladásra szánt termékekre kell vonatkoznia. Erre tekintettel 2000. július 1-jén egy új szakaszt iktattak be a svéd védjegytörvénybe, aminek következtében Svédország a regionális kimerülés elvét alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy egy védjegytulajdonos megtilthatja, hogy olyan ámkat, amelyeket az Európai Közösség területén kívül ő maga hozott forgalomba, arra a területre importáljanak, amelyen a kérdéses védjegy használatára kizárólagos joga van. Korábban a svéd kormány arra kérte az Európa Bizottságot, hogy fontolj a meg a váltást a regionális kimerülésről a nemzetközi kimerülésre, az Európa Bizottság azonban 2000. május 24-én úgy döntött, hogy a jelen helyzetben a regionális kimerülés elvét legcélszerűbb alkalmazni. Ezt a Bizottság a jelenlegi kimerülési szabályok változásának gazdasági hátrányaival, valamint azzal indokolta, hogy a nemzetközi kimerülés bevezetése nem idézne elő észrevehető változást a fogyasztói árakban, és a kimerülési szabályok megváltozása a közösségi társaságok számára megnehezítené, hogy áruikat a Közösségen kívül olcsóbban adhassák el. Nem várható, hogy a Bizottság a közeljövőben megváltoztatná álláspontját. 27. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) Uniója a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) tagállamai összejövetelének keretein belül 2000. szeptember 26-tól október 3-ig tartotta 29. ülését Genfben. Ez alkalommal ismét csökkentették a megjelölési illetéket, amelyet 2001. január 1-jétől kezdve legfeljebb 6 állam után kell fizetni. Itt emlékeztetünk arra, hogy 2000. január 1-jével már 10-ről 8-ra csökkent az ilyen államok száma, és a megjelölési illetéket 150 CHF-ről 140 CHF-re csökkentették. A fentieknek megfelelően 2001. január 1-jétől kezdve a maximálisan fizetendő megjelölési illeték a jelenlegi 1120 CHF helyett csak 840 CHF lesz. A PCT Unió fenti összejövetelén a Szabadalmi Együttműködési Szerződés reformjára vonatkozó javaslatokat is megtárgyalták, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok terjesztett elő, és határozatot hoztak arról, hogy olyan szakbizottságot állítanak fel, amely első lépésként javaslatokat dolgoz ki a Szerződés megújítására. E szakbizottság tagjait a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján a vezérigazgató fogja kijelölni a tagállamokból, a nemzetközi kutatási és elővizsgáló hatóságoktól és megfigyelőkből, különösen kormányközi és egyéb szervezetektől, ideértve az Európai Bizottságot is, súlyt helyezve a földrajzi egyensúlyra. A szakbizottságnak az Unió 2001 szeptemberében tartandó ülésén kell előterjesztenie jelentését. 28. Szingapúr A) Szingapúr 2000. október 31-én csatlakozott a Madridi J egyzőkönyvhöz. B) Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy 2000. június 30-án a képviselők első olvasásban hallgatták meg a mintatörvény tervezetét. Most arról kaptunk hírt, hogy a szingapúri Parlament módosítás nélkül elfogadta a mintatörvény tervezetét. így az új törvény hatálybalépéséhez már csak az elnöki jóváhagyás szükséges. 29. Tajvan A Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal 2000. augusztus 10- én a híres védjegyek azonosításának módosított követelményeit hozta nyilvánosságra, amelyek szerint egy védjegyről az alábbi szempontok alapján lehet megállapítani, hogy az híresnek minősíthető-e:- a védjegy elismertségének foka a vállalatok és fogyasztók körében,- a védjegy használatának időtartama, köre és területe,- a védj egy ismertté tételének időtartama, köre és területe,- a védjegy lajstromozásának ideje, köre és területe,- a védjegy eredményes reklámozását igazoló irat, különösen abban az esetben, amikor a védjegyet adminisztratív vagy bírói szerv híresnek minősítette,- a védjegy értéke,- egyéb tényezők, amelyek elegendők ahhoz, hogy a védjegy híresnek legyen minősíthető. Az új követelmények szerint egy híres védjegyet nem kell Tajvanon lajstromoztatni, sem pedig használni. 30. Tunézia 2000. július 4-én életbe lépett a növényfajtákra vonatkozó 1999. évi törvény végrehajtási utasítása, amely előírja a növényfajtákra vonatkozó oltalom lajstromozásához szükséges eljárási lépéseket. A kormány 2000 őszén új védjegytörvény tervezetét terjesztette be a Parlamentnek.
