Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 47 így tehát a bejelentő csak akkor köteles ilyen iratokat benyújtani, ha a Hivatal erre külön felszólítja. B) Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi embargóval fenyegette meg Kínát, ha nem változtat azon a helyzeten, hogy a szerzői jogokat széles körben bitorolják az országban. Most arról kaptunk hírt, hogy a vonatkozó rendeletek módosítása után a szerzői jogok megsértői halállal is büntethetők. 19. Kolumbia A Kolumbiai Szabadalmi Hivatal elutasította a Pfizer cég Viagra néven ismert gyógyszer alkalmazására vonatkozó szabadalmi bejelentését. Az elutasítás indokolása szerint egy ismert termék új alkalmazása nem szabadalmazható. A Perui Szabadalmi Hivatal ugyanilyen tárgyú bejelentésre lényegileg azonos időpontban szabadalmat engedélyezett. Ezt a pemi döntést az Andok Közösség Általános Titkársága egy harmadik fél által benyújtott panasz alapján megvizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy Peru mint az Andok Közösség tagja tévesen értelmezte az Andok Paktum szabadalmi törvényét (344. határozat), és így szabadalmat engedélyezett nem szabadalmazható tárgyra. Az Általános Titkárság határozatát Pfizer megfellebbezte, de a végső bírósági döntés fenntartotta azt az álláspontot, hogy az alkalmazási igénypontok nem szabadalmazhatok. A 344. határozat szerint a szabadalmi jogban különbséget kell tenni egy eljárási szabadalom és egy szabadalmazott tárgy alkalmazása között. Az Egyesült Államokban a szabadalmi rendszer főleg a hasznosságon alapszik, és így mintegy 50 éve az új alkalmazás és a második indikáció szabadalmazható. Európában újabb gyakorlat teszi lehetővé a második gyógyászati alkalmazás szabadalmazását, ami az európai szabadalmi törvény tág értelmezésén alapszik. Ezzel szemben az Andok Közösség szabadalmi törvénye a találmányokat minden műszaki területen két fő csoportra: termékekre és eljárásokra osztja. Az alkalmazás és az eljárás közötti különbséget élesen fogalmazza meg a 344. határozat 16. szakasza: „A jelen határozat 2. szakasza szerint a már szabadalmazott termékek vagy eljárások, amelyek a technika állásának részét képezik, nem képezhetik új szabadalom tárgyát.” Ennek alapján az Andok Közösség tagországai (Venezuela, Ecuador, Peru, Bolívia és Kolumbia), amelyeknek közös szabadalmi törvénye van, nem engedélyezhetnek szabadalmat ismert termékek új alkalmazására. Jelenleg az Andok Közösségben vita tárgyát képezi ez az álláspont, és elképzelhető, hogy egy új szabadalmi törvény másképp fog rendelkezni. 20. Közösségi szabadalom Az előző tájékoztatóban írtunk arról, hogy 1989-ben létrehozták a Közösségi Szabadalmi Megállapodást (Agreement on the Community Patent, ACP). Ez tartalmazott egy jegyzőkönyvet a fórumrendszerről (Protocol on Litigation), amely a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek intézésére meglehetősen bonyolult rendszert állapított meg. Ennek az volt a lényege, hogy korlátozott számú nemzeti bíróság elsőfokú Közösségi Szabadalmi Bíróságként való kijelölését javasolta. Ezek a bíróságok az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) felállítandó Megsemmisítési Osztállyal (Revocation Division) együtt megosztott kizárólagos joghatósággal rendelkeznének a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos minden bírósági ügyben. A Megsemmisítési Osztály kizárólagos hatáskörrel rendelkezne a közösségi szabadalmak megsemmisítésére irányuló kérelmekkel kapcsolatban, míg az elsőfokú Közösségi Szabadalmi Bíróságok a bitorlási perekben és az ezek kapcsán indított megsemmisítési ügyekben rendelkeznének hatáskörrel. A fórumrendszerre vonatkozó jegyzőkönyv második fokként egy központi Közös Fellebbezési Szabadalmi Bíróságot (Common Court of Patent Appeals, COPAC) javasolt, amelynek kizárólagos joghatósága lenne megsemmisítési és bitorlási ügyekben, valamint az ACP értelmezésében. Kezdetben minden fellebbezést egy nemzeti bíróságnál kellene benyújtani, amelyet másodfokú Közösségi Szabadalmi Bíróságnak jelölnének ki. Ez a bíróság köteles lenne felfüggeszteni és a COPAC-hoz utalni minden olyan fellebbezési ügyet, amelyben e központi bíróságnak kizárólagos hatásköre van. A COPAC döntése ezekben az ügyekben végleges lenne, és kötelezné a Közösségi Szabadalmi Bíróságokat. A nemzeti fellebbezési bíróságok számára a felülvizsgálati ügyek és a szellemi tulajdonra vonatkozó egyéb ügyek, szerződések és versenyjogi ügyek maradnának, amelyeket a nemzeti törvény szabályoz. Emellett a COPAC-nak joga lenne az EPO Megsemmisítési Osztálya által hozott összes döntést felülvizsgálni. Miként az ACP bevezetése megállapítja, a Megállapodást úgy szövegezték meg, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatban legyen az Európai Közösség jogrendjével. Valójában az ACP-t kimondottan a Római Szerződés keretében hozták létre, amiből következik, hogy az Európai Törvényszéknek (European Court of Justice, ECJ) is szerepet kell játszania a fórumrendszerben. Ezért a COPAC számára kötelezővé tették, hogy az ECJ-hez forduljon, ha fennáll annak a veszélye, hogy az ACP értelmezése nem egyeztethető össze a Római Szerződéssel. Emellett az ECJ jogosult meghatározni, hogy egy üggyel melyik elsőfokú Közösségi Szabadalmi Bíróság foglalkozzék. A fórumrendszerre vonatkozó jegyzőkönyv a jogi mérnökség diadala volt, mert pragmatikus bár nem elegáns megoldást adott arra a kérdésre, hogy hogyan lehet mind a nemzeti, mind a közösségi szabadalmi törvényt bevonni egy közösségi szabadalommal kapcsolatos peres ügybe. Az ipar azonban kétségbe vonta, hogy a rendszer képes lenne gyorsan és hatékonyan megoldani az ilyen peres ügyeket, és azzal kapcsolatban is kifogást emelt, hogy a közösségi szabadalmat egy tapasztalatokkal nem rendelkező nemzeti bíróság semmisítheti meg. Attól is tartottak, hogy a rendszer túlságosan költséges lesz a kis és a közepes méretű vállalatok számára. Mindez a nyelvi szabályokkal együtt azt eredményezte, hogy az ACP sem lépett hatályba. 1997. június 24-én az Európa Bizottság egy zöld iratot publikált az innováció előmozdítására szabadalmak útján. Ez az irat vitát indított arról, hogy miként lehetne a közösségi szabadalmat a legcélszerűbben megvalósítani. A Bizottság 1997. november 25-én és 26-án a szabadalmi rend
