Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről

44 Dr. Palágyi Tivadar A felülvizsgálat célja volt, hogy a közel 30 éves egyez­ményt elég rugalmassá tegyék ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a jövőbeli műszaki és jogi fejlődéshez, különös te­kintettel arra, hogy az európai szabadalmi jogot hozzá kell igazítani a nemzetközi szerződésekhez és az európai kö­zösségi törvényhez. Az EPC-t ugyanis még nem hozták összhangba a Szabadalomjogi Szerződéssel, sem pedig a TRIPS Egyezménnyel. A javaslat az anyagi szabadalmi joggal, így a számító­gépprogramok és a biotechnológiai anyagok oltalmával is foglalkozik, tárgyalja az európai szabadalmak által nyúj­tott oltalom terjedelmét, és lehetővé kívánja tenni a nem­zeti bíróságok számára, hogy a szabadalombitorlási eljá­rásokban egységesebb ítéleteket hozzanak. Az EPO szó­vivője szerint meg kívánják tartani a rendszer alapvető vonásait, amelyek kiállták az idő próbáját, de gyorsabbá, világosabbá és hatékonyabbá kívánják tenni a szervezet előtt folyó eljárásokat. A javasolt változtatások szerint az Egyezmény szövegéből a végrehajtásra vonatkozó szabá­lyokba akarják átvinni az eljárási részleteket, így az alaki követelményeket, az időhatárokat és az illetékekre vonat­kozó részeket. A novemberi Diplomáciai Konferencia az 1999. június 24-től 25-ig Párizsban tartott kormányközi konferencia határozatán alapszik. E konferencián ugyanis határozatot fogadtak el arról, hogy javítani fogják az európai szaba­dalmak elnyerésének útját különösen a fordítások vonat­kozásában, és rövidítik az engedélyezési eljárást, harmo­nizálják az európai államok szabadalmi jogát, és korsze­rűsítik az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) határozatho­zatali rendszerét. Egyúttal felállítottak egy olyan munka­­bizottságot, amelynek feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki a megadott európai szabadalmak fordítási költségeinek a csökkentésére. Egy, a konferencia által létrehozott másik munkabizottság feladata javaslat kidolgozása európai fó­rumrendszerre. A két munkabizottság jelentéseit egy 2000. október 16- án Londonban tartott kormányközi konferencián vitatták meg. Ezen a fordításokkal foglalkozó munkabizottság ja­vaslatot tett a tagállamoknak arra, hogy fogadják el az EPO három hivatalos nyelve: az angol, a francia és a német közül az egyiket, amitől a fordítási költségek 50%-os csök­kenését várták. A javaslatot elfogadták, és az ennek alap­ján létrehozott Egyezményt Dánia, Liechtenstein, Mona­co, Nagy-Britannia, Németország, Svájc és Svédország alá is írták, azonban Franciaország- jóllehet előzőleg úgy nyilatkozott, hogy csatlakozni fog az Egyezményhez - nem írta azt alá. Az Egyezmény akkor fog hatályba lépni, amikor legalább 8 ország ratifikálta, de Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is a ratifikáló or­szágok között kell lennie. A konferencián a peres ügyek munkabizottsága ismer­tette az általa javasolt európai fórumrendszer körvonalait. A konferencia a munkabizottságot azzal bízta meg, hogy 2001 végéig dolgozza ki részletes javaslatát, és egyúttal hozzájárult ahhoz, hogy Dánia, Finnország, Franciaor­szág, Hollandia, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Svájc és Svédország képviselőiből albizott­ság alakuljon azzal a feladattal, hogy egy egyezményter­vezetet dolgozzon ki, amelyet a munkabizottságnak kell majd elbírálnia. Az albizottság szakértőket is igénybe ve­het. Mind a munkabizottság, mind az albizottság költségeit az Európai Szabadalmi Szervezet fedezi. A kormányközi konferencia a novemberi Diplomáciai Konferencia számára többek között az alábbi javaslatokat terjesztette elő:- az EPC-t minél gyorsabban hozzák összhangba a nem­zetközi egyezményekkel,- az EPO munkáját tegyék hatékonyabbá,- úgy módosítsák az Európai Szabadalmi Egyezmény 52(2) szakaszának szövegét, hogy az ne zárja ki a szá­mítógépprogramokat a szabadalmazható találmányok köréből. A kormányközi konferencia sürgeti, hogy a szerződő államok minden megfelelő fórumon folytassák munkáju­kat annak érdekében, hogy 2001 végéig az EPC keretein belül lehessen közösségi szabadalmat szerezni. 9. Észtország Észtország 2000. augusztus 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Egyez­ményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Észtország vonatkozásában 2000. szep­tember 24-én lépett hatályba. 10. Görögország Görögország 2000. augusztus 10-én csatlakozott a Madri­di Jegyzőkönyvhöz. 11. Grúzia Életbe lépett a grúz Parlament által jóváhagyott új beviteli szabadalmi törvény. Beviteli szabadalmakat olyan külföldi szabadalmak alapján lehet lajstromoztatni, amelyek megadása előtt a szabadalmazhatóság összes feltételét vizsgálták. A beviteli szabadalom kizárólagos jogot biztosít a sza­badalmas számára a szabadalmazott termék vagy eljárás használatára, előállítására vagy eladására, de nem ad jogot ahhoz, hogy harmadik félnek megtilthassa a termék kül­földről való importálását. A szabadalmak oltalmi ideje a benyújtás napjától szá­mított 20 év. A beviteli szabadalmak oltalmi idejét a kül­földi alapszabadalom érvényessége határozza meg, de nem lehet hosszabb a Grúz Szabadalmi Hivatalnál való benyújtás napjától számított 10 évnél. 12. Hollandia Hollandia az Európai Törvényszéknél (a továbbiakban: Bíróság) megtámadta az Európai Unió Biotechnológiai Irányelveit. A támadás alapjaként arra hivatkozott, hogy az irányelvek törvénymódosítást igényelnek, mert lehető­vé teszik a biológiai úton módosított növények és állatok szabadalmazását, de ilyen változtatást nem irányelvek út­ján kell bevezetni; az Európai Bizottságnak rendeletet kel­lett volna kiadnia, amelyet azután Hollandia megvétózha­tott volna. Minthogy az Irányelvek szerint a tagállamoknak 2000. július 21-ig kellett a megfelelő törvénymódosítást végre­

Next

/
Oldalképek
Tartalom