Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
36 Dr. Palágyi Tivadar alperes fellebbezett a Szövetségi Fellebbezési Bírósághoz, amely azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. 7. Európai Szabadalmi Egyezmény Minthogy 2000. november 1-jétől kezdve Törökország (lásd ott) megjelölhető európai szabadalmi bejelentésekben, ettől az időponttól kezdve az Európai Szabadalmi Szervezetnek az alábbi 20 tagországa lesz: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország. 8. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának egy régebbi, G/88 számú döntése olyan esetre vonatkozott, amelyben egy ismert kenőanyag új felhasználásaként rozsdagátlást igényeltek. Ebben az ügyben a Tanács azon a véleményen volt, hogy a súrlódás csökkentésére történő ismert felhasználás után a rozsdagátlás új alkalmazásnak minősül. Ennek a döntésnek az alapján az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) gyakorlata szerint egy ismert tárgy vagy anyag nem gyógyászati célra való új felhasználása kielégíti az újdonság követelményét. T 892/94 számú új döntésében a Tanács abban a kérdésben foglalt állást, hogy egy ismert termék új alkalmazására vonatkozó igénypont újnak tekinthető-e, ha az új alkalmazás egy újonnan felismert műszaki hatáson alapszik. Az igényelt alkalmazás egy izzadsággátló készítmény gátló mechanizmusán alapult. A műszaki magyarázat az volt, hogy az észterázt termelő mikroorganizmusok növekedését gátolni lehet egy ismert anyaggal, és ez a műszaki magyarázat nem volt ismert. A Tanács úgy döntött, hogy az igénypont tárgya nem új, mert csupán a műszaki hatás magyarázata volt újnak tekinthető, de maga az alkalmazás nem. 9. Fülöp-szigetek A Fülöp-szigeteki Szellemi Tulajdon Hivatal körlevelet adott ki, amely szerint a védjegyek használatát igazoló eskü alatti nyilatkozatot (Affidavit of Use) vagy tényleges használati nyilatkozatot (Declaration of Actual Use) aláírás után nem kell sem hitelesíttetni, sem Fülöp-szigeteki konzul által felülhitelesíttetni. 10. Hollandia Az utrechti kerületi bíróság 1999. december 28-án ítéletet hozott a Pfizer Inc. által az Enra cég ellen benyújtott ideiglenes intézkedési kérelem ügyében. Pfizer kérelmének az képezte az alapját, hogy a férfiak számára VIGRO és a nők számára VIGORA néven kék színnel vagyis a VIAGRA színével forgalmazott termékek eladása az ő VIAGRA védjegyének bitorlását jelenti. Emellett Enra saját VIGRO/VIGORA termékét úgy hirdeti, hogy az a VIAGRANAL kedvezőbb megoldást jelent, amivel árt a VIAGRA jó hírnevének. Enra cáfolta ezeket az állításokat. A bíróság részben piackutatás alapján feltételezte, hogy a VIAGRA védjegy elég általánosan ismert, és még ha a Párizsi Uniós Egyezmény 6bis szakasza alapján nem minősíthető is közismertnek, mindenképpen erős védjegynek tekinthető. Enra azzal érvelt, hogy a VIAGRA védjegy az impotencia kezelésére szolgáló gyógyszerek általános nevévé vált, de a bíróság szerint Enra ezt az állítását nem támasztotta kellő mértékben alá. A védjegybitorlást illetően a bíróság megállapította, hogy bizonyos hasonlóság fennáll a VIAGRA és a VIGRO/VIGORA védjegyek között. Figyelembe véve a VIAGRA védjegy által nyújtott oltalom széles körét és a védjegy egésze által nyújtott benyomást, lehet hasonlóságról beszélni. A bíróság szerint Pfizer kellő mértékben hihetővé tette, hogy e hasonlóság alapján a nagyközönség Enro védjegyét Pfizer termékével társíthatja, és így a VIGRO/VIGORA védjegyű termék gyártóját összetévesztheti a VIAGRA gyártójával. Az összetévesztés valószínűségét tovább növeli az a tény, hogy a felek termékei hasonló célra szolgálnak és a közönség által azonosnak tekinthetők részben annak a módnak a következményeként, ahogyan Enra a termékeit hirdeti. A bíróság megállapította továbbá, hogy a gyógyszereket gyártó Pfizer cégnek jogos érdeke, hogy meggátolja a VIAGRA és a VIGRO/VIGORA összetévesztését. Ezért Pfizer jogosan kívánja annak biztosítását, hogy a közönség ne tekintse a VIAGRAT nemi izgatószernek; Enra ugyanis elsősorban ilyennek tünteti fel termékeit. így hátrányosnak kell tekinteni azt, hogy Enra hirdetései miatt a vásárlóközönség összetévesztheti a két terméket. A Pfizer által birtokolt védjegyoltalom azonban nem terjed ki arra is, hogy meggátolhassa Enrát abban, hogy termékét kék kapszulák alakjában hozza forgalomba, és az sem állítható, hogy e szín használata által Enra bitorolta Pfizer védjegyjogait vagy bármilyen szempontból kárt okozva járt volna el Pfizerrel szemben. Pfizemek azzal az állításával kapcsolatban, hogy Enra kárt okozóan viselkedett, a bíróság úgy döntött, hogy Enra viselkedését az összehasonlító hirdetés keretei között kell vizsgálni. Kiindulási pontnak azt lehet tekinteni, hogy Pfizer az impotencia kezelésére szolgáló gyógyszer egyetlen gyártója, és így amikor Enra a hirdetési anyagaiban és használati utasításaiban egyéb termékekre vonatkozó megjegyzést tesz, az a szándék vezeti, hogy kedvező színben tüntesse fel termékét Pfizer VIAGRA termékéhez viszonyítva, vagy legalábbis azonos értékűként tüntesse fel a saját termékét. Pfizer kielégítő mértékben valószínűsítette, hogy a vásárlóközönség ezeket az állításokat ilyen módon fogja értelmezni. Fontos tényező, hogy Enra hirdetési anyagaiban és használati utasításaiban az összehasonlító hirdetés tárgyaként a VIAGRAT felismerhető formában írta le. Ernának kellett volna bizonyítania, hogy a saját terméke impotencia kezelésére ugyanolyan hatásos, mint a VIAGRA, de Enra ezt elmulasztotta. A bíróság szerint Enra egyéb állításai „Végre igazság a férfiaknak és nőknek” és „Végre igazság” is károsak voltak Pfizerre nézve, mert azt a benyomást keltették, hogy a VIGRO és a VIGORA használata által a VIAGRA egy sajátos hiányossága megszüntethető. A bíróság szerint ezt félrevezetőnek és Pfizerrel szemben károsnak kell te
