Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században
Dr. Szarka Ernő felé, a termésátlagok és egyéb eredmények kiválóak voltak. Európának és a világ más tájainak meghódítása, amint az előzőekben jeleztem néhány okot is megnevezve, nem sikerült, és a GM élelmiszer-ellenesség már az addig érintetlen Egyesült Államokat is elérte - utólag. Az Egyesült Államok hatalmas költségekkel vizsgálja ezeket a termékeket. Vizsgálja a Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency), a Mezőgazdasági Minisztérium (US Department of Agriculture) és az Élelmiszer és Gyógyszerhivatal (Food and Drug Administration; FDA), a költségeket a cégekre hárítva. Termesztésre tehát csak alaposan (és drágán) átvizsgált növények kerülhetnek, ezek eddig be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Kérdéses, hogy ebben a helyzetben lehet-e erőltetni a GM növények fejlesztését és elterjedését? Annak ellenére, hogy ez az elterjedés, amint már jeleztem, jelenleg vesztésre áll, az igény továbbra is óriási, ez pedig elvezet ahhoz, hogy az elterjedés kellő időben szükségszerűen elindul. Hadd idézzem Jerry Couldert (1996-ból): „Az öt milliárd ember, aki jelenleg a Földön él, úton van a felé, hogy 2035-re tíz milliárd legyen. Ahhoz, hogy élelmezni lehessen a többlet 5 milliárd embert, több kalóriát kell termelnünk a következő 40 évben, mint amelyet termeltünk azóta, amióta elkezdtünk gazdálkodni vagy 10 000 évvel ezelőtt.” 1996-ban, amikor ezeket a sorokat írták, legalább 30 GM növényfajta szántóföldi kísérletei folytak. Európában is keresték ekkor már az elfogadtatás szabályait, de míg ekkorra az Amerikai Egyesült Államokban az elfogadtatási munkamenet kínos vesszőfutás után végétért, határozott mederbe került, Európában minden késleltetve és még keservesebben ment és megy végbe. Európában történt már engedélyezés, de az EU-tagok és más európai országok ragaszkodása a GM-jelzéshez mind a terménynél, mind a belőlük készült GM élelmiszereknél roppant nagy versenyhátrányt jelent. A jelenlegi helyzet az, hogy bár az USA még exportál GM kukoricát és szóját az EU-ba, az Európai Zöldek jelölési és elkülönítési igényei miatt, és a gyakran félreinformált fogyasztók miatt lényegében a vétó egy formája alakult ki. Ennek következtében az amerikai szója- és kukoricatermesztők új igényekkel néznek szembe: nem kell a GM szója és kukorica! Hiába van a birtokukban egy olcsó és kiváló technológia, kénytelenek a piaci igényekhez igazodni és a GM termények termesztésével felhagyni. A piacok készülődnek bezárulni Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában a GM termények elől, és ha így folytatódik, ez a tendencia az eddig befogadó Észak-Amerikát is eléri. A GM eredetet letagadni nem lehet, bizonytalan piacra építeni nem lehet, marad a termesztés csökkentése vagy megszüntetése. Miközben az EU fogyasztóinak van lehetőségük azt a jogukat alkalmazni, hogy meghatározhassák, mit egyenek, a világ kellemetlenül növekvő táplálékigénye egy korlátozott területen csaknem megtermelhetetlen a jelenlegi technológiákkal. Az optimisták ugyan úgy vélik, hogy a jelenlegi élelmiszer-termelési technológiák kielégíthetik az igényeket, a korábban számokkal bemutatott óriási élelmiszerigény ezt a vélekedést nem támasztja alá. A politikacsinálóknak főhet a fejük, hogyan elégítsék ki a világ sohasem látott módon növekvő élelmiszerigényét úgy, hogy közben mellőzzék a népszerűtlen GM növényeket. A GM növények fejlesztői viszont egyre több helyen találnak zárt kapukra. A megoldás csak a felvilágosítás lehet és olyan önkéntes, konszenzuson alapuló standardok kialakítása, amelyek betartásával pontosan megállapítható a GM növények és GM élelmiszerek kockázata mind a fogyasztóra, mind a környezetre. 2.1. Fenntartható innováció a mezőgazdasági biotechnológiában Mind a biotechnológiai ipart, mind annak ellenzőit egy közös aggodalom hajtja: a globális fenntarthatóság. A mezőgazdasági ipar a „fenntartható” kifejezést olyan összefüggésben használja, hogy fenntartsa az innovációnak és a növekedésnek a saját iramát, miközben figyelemmel van az „ökológiai fenntarthatóság”-ra. Az innováció szükségszerűen kapcsolódik a piaci érdekekhez, azt a célt is szolgálja azonban, hogy táplálékkal lássa el a világ növekvő népességét. A mezőgazdasági innováció erős iramot diktál annak ellenére, hogy számos bizonytalanság akadályozza. A mérnöki munka a növények fejlesztésében az alábbi fő utakra koncentrál.- Tűrés herbicidekre, továbbá ellenállás betegségekre és rovarokra; a herbicidre való tűrés jelenleg a legfelkapottabb téma, a szántóföldi kísérletek 40%-a ezekre vonatkozik.- Minőségjavítás (például fehérjetartalom-növekedés, kedvezőbb zsírsav-összetételű növényi olajok, késleltetett érés).- Használható gyógyhatású élelmiszerek (nutraceuticals) kialakítása, amelyeket a XXI. század élelmiszereinek tekintenek. Csak egyetlen példa: izoflavonokban és ösztrogénszerű vegyületekben dús élelmiszerek fogyasztása csökkenti a rák kockázatát.- Igazodás a környezeti feltételekhez, például szárazsághoz és hideg éghajlathoz. A mezőgazdasági biotechnológiai innovációk híveinek jelentős érvrendszere van, amely legalább annyira meggyőző, mint az ellenzők érvrendszere. A GM növényeknek jelentős előnye mind a rovarrezisztencia, mind a javuló kitermelés. A megnövekedett rovarrezisztencia azt jelenti, hogy a környezetet meg lehet óvni a peszticidek és a nitrogénalapú műtrágyák hatásától, amelyek nagyobb kárt jelentenek. A megnövekedett kitermelés a GM növényeknél azt jelenti, hogy mind a Föld, mind a biológiai sokféleség megőrizhető. A mezőgazdaságban a nagy kihozatalú GM növények el tudják látni az emberiséget a jelenlegi termőterületeken vagy még annál is kisebb területen, és így nincs szükség erdők felégetésére (amely a világ legnagyobb környezeti katasztrófája) és új termőterületek kialakítására. A nitrogénalapú műtrágyák alkalmazása egyébként a vizek elszennyeződésének egyik legjelentősebb forrása. A földekből a nitrogén alapú műtrágyák a vizekbe sodródnak, ahol oxigént abszorbeálnak, ez pedig az egészséges vizek ökoszisztémája szempontjából rendkívül káros. Egy érdekes szociológiai vélemény szerint a GM növények még az emberi populáció csökkentésében is segíthetnek, a kiváló termőképességű és tűrőképességű GM növények ugyanis nagyobb bevételhez juttatják a gazdálkodó
