Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - Tanulmányok. Sümeghy Pálné dr., Hajdú Tamásné: A Szabadalmi Jogi Szerződés

A Szabadalmi Jogi Szerződés 5 léseket illetően a PLT a Végrehajtási Szabályokra bízza a formai követelményeket és a továbbítás eszközének megha­tározását. Általános szabályként leszögezi azonban, hogy- egyetlen szerződő állam sem kötelezhető a papíron tett közlések helyett más közlési mód elfogadására,- egyetlen szerződő állam sem kötelezhető a papíron tett közlések kizárására,- a határidők betartása céljából a szerződő államoknak el kell fogadniuk a papíron benyújtott közléseket. Ezekhez a szabályokhoz képest, amelyek bizonyos kor­látokkal a szerződő országokra bízzák, hogy papírhordo­zón vagy elektronikus úton fogadják-e el a beadványokat, 2005. június 2-ig - azaz a PLT elfogadásától számított öt éven keresztül - a szerződés kötelezővé teszi a papírhor­dozón tett beadványok elfogadását. Ettől a naptól kezdve azonban a szerződő államok választhatnak, hogy elfogad­ják a papírhordozót vagy teljesen áttérnek az elektronikus benyújtási rendszerre. Amint azt a fentiekből láthatjuk, az elektronikus benyújtási rendszer esetén is kivételt jelent majd a bejelentési nap elismerése és a határidők teljesítése. Egy teljesen „papírmentes” hivatalnak is el kell tehát fo­gadnia 2005. június 2. után is a papíron tett szabadalmi bejelentést a bejelentési nap elismerése szempontjából, és a határidőket teljesítettnek kell tekintenie papíron érkezett beadványok esetén is. A papíron történt benyújtás ilyenkor alaki hiányosságnak tekintendő, és az érintett hivatal meg­kívánhatja a beadvány ismételt benyújtását elektronikus úton. A 2005. évig tartó határidő hosszas vita eredménye­ként létrejött kompromisszum volt, az alapjavaslat erede­tileg tíz év türelmi időt állapított meg a papírhordozó ki­zárására. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a PLT vonat­kozó szabályának megváltoztatásához a Közgyűlés egy­hangú határozata szükséges. Kapcsolat a PCT módosítása és a PLT között (16. és 17. cikk) A PLT és a PCT között fentiekben már vázolt összefüggés következménye, hogy a PCT, annak Végrehajtási Sza­bályzata vagy Ügyintézési Utasításainak bármely jövőbe­ni módosítása, változása automatikusan hatással lesz a PLT-re. Ez ugyan értelemszerűen következik a PLT meg­felelő előírásaiból, az elv azonban nem került megfogal­mazásra az alapjavaslatban. A Nemzetközi Iroda pedig a szellemi tulajdonra vonatkozó egyéb nemzetközi szerző­dések körében nem talált példát arra, hogy milyen utaló szabályok rendezik két szerződés ilyen szoros kapcsolatát. A szóba jövő megoldások mérlegelésekor figyelembe kel­lett venni, hogy a két szerződés tagállamainak köre nem azonos, így két, összetételében is különböző testület - a PCT, illetve a PLT Közgyűlés - illetékes a módosításokra. A diplomáciai értekezlet végül is azt a megoldást válasz­totta, hogy a PCT 2000. június 2. után történt módosításai a PLT Közgyűlésének háromnegyedes többséggel hozott határozatával válhatnak az utóbbi szerződés vonatkozásá­ban érvényessé. Amennyiben azonban a PCT valamely tagállamának nemzeti joga nincs összhangban a módosí­tással és ezért az annak vonatkozásában nem alkalmazha­tó, ugyanezen államra nézve a módosítás a PLT alapján sem kötelező mindaddig, amíg nemzeti jogát nem harmo­nizálja a PCT-vel. A fenti előírásoknak megfelelően a PLT Közgyűlésének hatásköréről szóló cikk kifejezetten megemlíti a PCT módo­sításainak alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalt. Egyéb rendelkezések (17-27. cikk) A PLT a szerződő felek Közgyűlésére, a Nemzetközi Iro­dára, a Végrehajtási Szabályzatra, a szerződéshez való csatlakozás módjára, a hatálybalépésre stb. vonatkozó to­vábbi előírásokat is tartalmaz, a WIPO által igazgatott egyéb szerződésekhez hasonlóan. Említést érdemel, hogy nemcsak államok, hanem meg­határozott feltételek mellett kormányközi szervezetek és regionális szabadalmi szervezetek, mint pl. az Európai Szabadalmi Szervezet, is csatlakozhatnak a PLT-hez. En­nek folytán a szerződés hatásai érvényesülhetnek az euró­pai szabadalmi eljárásban is. Összefoglalás A PLT mozaikszerű ismertetését abban foglalhatjuk össze, hogy ez a szerződés a követelmények maximumának meg­állapításával összehangolja és egyszerűsíti a nemzeti és a regionális hivatalok által előírható alaki feltételeket, s ez­által korszerűsíti a szabadalmak megadására és fenntartá­sára irányuló eljárásokat. Előnyt jelent a bejelentők és a képviselők számára, hogy az eljárások egyszerűbbé, ki­számíthatóbbá válnak, csökken a hibalehetőség, illetve jogvesztés veszélye nélkül mód van a hibák kijavítására, a hivatalok szemszögéből pedig a PLT a hatékonyabb mű­ködés lehetőségét kínálja. A PLT várható sikerét jelzi, hogy a Diplomáciai Érte­kezlet Záróokmányát 104 küldöttség - köztük az Európai Szabadalmi Szervezet, Japán, az Egyesült Államok és Ma­gyarország, magát a szerződést pedig elfogadásának nap­ján hazánkat is beleértve 43 küldöttség írta alá. Magyarország szabadalmi törvényének igen csekély mértékű módosítása szükséges csupán a Szabadalmi Jogi Szerződéssel való összhang megteremtéséhez. Ezeket a módosításokat célszerűen az Európai Szabadalmi Egyez­ményhez való csatlakozás miatt szükségessé váló egyéb módosításokkal együtt lehet majd végrehajtani. Pillanatnyilag még nem jósolható meg, hogy a PLT mi­kor lép majd hatályba, sem pedig az az időpont, amikor Magyarország ezt a szerződést ratifikálni fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom