Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 53 17. Olaszország Ismeretes, hogy az Európai Unióban a bitorlással gyanúsított személyek vagy cégek jogosultak a Közösségen belül bíróságot választani, és így egy nemleges megállapítási keresetet az Unió területén bármelyik bíróságnál benyújthatnak. Ennek megfelelően sokan választanak olasz bíróságot, ahol a peres ügyek hosszú ideig húzódnak, majd a Brüsszeli Egyezmény 21. szakaszára (amely előírja, hogy egy bíróságnak vissza kell utasítania az ítélkezést, ha egy másik tagállam bírósága előtt ugyanaz az ügy függőben van) hivatkozva kijelentik, hogy az általuk választott bíróság előtt függőben van az ügyük. Ez a taktika „olasz torpedó” néven vált ismertté. Ilyen vonatkozásban a Brescia-i bíróság egy nemrég hozott ítéletében megerősítette az olasz bíróságok joghatóságát az Olaszországtól eltérő egyéb államokban engedélyezett szabadalmak nemleges megállapítási ügyeiben. A bíró ugyanis bitorlás hiányát állapította meg egy olasz, egy francia és három svájci szabadalom ügyében. A fentiekből kitűnik, hogy az Európai Közösség szabadalmi pereire vonatkozó rendelkezések nem kielégítőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hasonló esetek nem csak olasz bíróságok előtt is egyre gyakoribbá válnak. 18. Omán 2000 májusában Ománban öt új rendelet lépett hatályba a szellemi tulajdon oltalma területén. E szultáni rendeletek alapján új védjegytörvény, új mintaoltalmi törvény, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó törvény és integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó törvény lépett hatályba. 19. Pakisztán Pakisztánban egy elnöki rendelettel módosították az 1911. évi szabadalmi törvényt, hogy összhangba hozzák a TRIPS Egyezmény előírásaival. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. a) A gyógyászatban vagy a mezőgazdaságban való felhasználásra szánt vegyi termékre vonatkozó szabadalmi bejelentések vizsgálatát 2005. január 1-jén fogják elkezdeni. b) Az a) bekezdés szerinti bejelentéseket 2005. január 1-jétől számított 18 hónapon belül kell elfogadásra kész állapotba helyezni, és a pecsételésre (végleges megadásra) előírt határidőt is ettől az időponttól kell számitani. c) Ha egy bejelentő a gyógyászatban vagy a mezőgazdaságban való felhasználásra szánt vegyi termékre vonatkozó szabadalmat és forgalmazási engedélyt kapott a Kereskedelmi Világszervezet egy másik tagországában, kizárólagos joga van az említett termék forgalmazására a Szövetségi Kormány forgalmazási engedélyének megadásától számított öt évig vagy ha ez a határidő rövidebb a szabadalom megadásáig vagy elutasításáig. 20. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A) A 2000. év első három hónapjában a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához a különböző átvevő hivataloknál benyújtott 20 520 nemzetközi bejelentés érkezett, ami az előző év hasonló időszakához képest 15,6%-os növekedésnek felel meg. Az Egyezmény II. fejezete alapján benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma ugyanebben az időszakban 14 227 volt. B) Belize csatlakozásával 2000. március 17-én a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT-hez) csatlakozott fejlődő országok száma 54-re nőtt, ami a szerződő államok teljes számának a felét jelenti. A fejlődő országok PCT iránti növekvő érdeklődését tükrözi az ilyen országokból származó nemzetközi bejelentések számának a növekedése is. 1999-ben ez a szám 1745 volt, ami az 1998-as évben az ilyen országokból benyújtott bejelentések számához viszonyítva 48%-os növekedésnek felel meg. 21. Szabadalmi Törvény Szerződés A Szabadalmi Törvény Szerződést (Patent Law Treaty, PLT) elfogadták a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által szervezett, 2000. május 11-től június 2-ig tartó genfi Diplomáciai Konferencián. A szerződés azt követően 3 hónappal fog hatályba lépni, hogy tíz állam ratifikálta. A Diplomáciai Konferencián mintegy 150 állam képviselői vettek részt. A PLT elfogadása öt évig tartó tárgyalássorozatnak az eredménye, és fontos lépésnek tekinthető a szabadalmi jog harmonizációja terén. A WIPO vezérigazgatója, dr. Idris kijelentette, hogy „a következő lépést a jogi szabályok harmonizációja és esetleg egyetlen globális oltalomtípus felé kell megtenni”. Szerinte a legnagyobb megtakarítást azzal lehetne a szabadalmazás terén elérni, ha a világ szabadalmi hivatalai képesek lennének a kutatási és vizsgálati eredményeket megosztani egymással. Az Állandó Szabadalomjogi Bizottság múltbeli ülésein és a WIPO tagországainak 1999. szeptemberi közgyűlésén számos küldöttség fejezte ki azt az óhaját, hogy a PLT elfogadása után a szabadalmi törvények további harmonizációját is tűzzék napirendre. Ezt a szándékot tükrözi a WIPO 2000. és 2001. évi munkaterve és költségvetése is. Hatálybalépése után a PLT világszerte harmonizálni és korszerűsíteni fogja a szabadalmazási és a szabadalomfenntartási eljárást. A szabadalmi oltalmat kereső feltalálóknak első lépésben bizonyos alaki követelményeket kell kielégíteniük annak érdekében, hogy elkerüljék bejelentésük elutasítását. Ezek az alaki előírások jelenleg országról országra változnak. A PLT a szabályok egységesítésével mind a feltalálók, mind a nemzeti és regionális szabadalmi hivatalok számára számos előnyt jelent, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze:- egységes nyomtatványok használata és egyszerűsített eljárások, amelyek csökkentik a tévedés kockázatát;- költségcsökkentés a feltalálók, a bejelentők és a szabadalmi ügvivők számára;- nehézkes és bonyolult eljárások kiküszöbölése;- a szabadalmi hivatalok munkáj ának hatékonyabbá tétele és a működési költségek csökkenése;- a szabadalmi bejelentések elektronikus benyújtásának lehetősége;- a szerződés tagállamaiban a szabadalmi formaságok egységesülése révén a külföldi szabadalmi rendszerek könnyebb hozzáférhetősége;
