Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről

48 Dr. Palágyi Tivadar 2. Argentína A) 2000. október 24-től kezdve gyógyszerszabadalmakat is fognak engedélyezni Argentínában. Bár a Kongresszus elé terjesztettek egy olyan törvényjavaslatot, amely e ha­táridő meghosszabbítását javasolja, jelenleg teljesen való­színűtlen, hogy azt elfogadnák. Az Argentin Szabadalmi Hivatal jelenleg elfogad 1995. január 1. óta benyújtott, gyógyászati termékekre vonatko­zó szabadalmi bejelentéseket, de az argentin szabadalmi törvényt szabályozó, 260/96 sz. kormányrendelet 100. szakaszára hivatkozva visszautasítja a fenti időpont előtt benyújtott ilyen tárgyú bejelentések vizsgálatát. A TRIPS Egyezmény 70.7 szakasza szerint az egyez­mény alkalmazásának időpontjában függő szellemi tulaj­donjogi oltalmi igények módosítására van lehetőség, de a módosítás nem tartalmazhat új anyagot. Az „új anyag” kifejezés vonatkozhat az eredetileg benyújtott bejelentés­ben ki nem nyilvánított anyagra, de éppen a fentebb hivat­kozott, 260/96 sz. rendelet szerint ha az eredeti bejelentés gyógyászati terméket is kinyilvánított, a bejelentés módo­sítása termékigénypontok beiktatásával nem minősíthető új anyagnak, és a szabadalmat engedélyezni kell. Egy má­sik értelmezés szerint az „új anyag” kifejezés a TRIPS Egyezmény hatálybalépése előtt szabadalommal nem ol­talmazható tárgyra vonatkozik. A Szabadalmi Hivatal ezt az értelmezést fogadja el, és ennek megfelelően elutasítja az 1995. január 1. előtt benyújtott és gyógyászati termékigénypontokat tartalmazó szabadalmi bejelentése­ket, mert a TRIPS Egyezmény hatálybalépése előtt Ar­gentínában a gyógyászati termékek nem voltak szabadal­mazhatok. 1999. december 7-én a Szövetségi Fellebbezési Bíróság I. főosztálya a re Pfizer ügyben az első értelmezést fogadta el, vagyis azt, hogy az „új anyag” az eredeti bejelentésben ki nem nyilvánított anyagot jelent. így a Bíróság szerint az 1995. január 1. előtt benyújtott, gyógyszer tárgyú sza­badalmi bejelentéseket is vizsgálni kell, ha azokban ki van nyilvánítva a gyógyászati hatóanyag. Az Argentin Szabadalmi Hivatal e döntés ellen felleb­bezést nyújtott be. így később fog eldőlni, hogy a Szövet­ségi Fellebbezési Bíróság másik két osztálya és a Legfel­sőbb Bíróság milyen álláspontot foglal el az ügyben. B) 2000. június 14-én a hivatalos közlönyben kihirdet­ték azt a rendeletet, amelynek alapján a Szabadalmi Hiva­tal lehetővé teszi, hogy az engedélyezési eljárás meggyor­sítása érdekében a rendelet keltétől számított egy éven be­lül - ez a határidő további egy évvel meghosszabbítható - az elsőbbség igénylésével benyújtott minden függő szaba­dalmi bejelentés kiegészítéseként a bejelentő benyújtson olyan iratokat, amelyek azt bizonyítják, hogy ugyanarra a találmányra alapozott külföldi bejelentésére az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság vizs­gálata után szabadalmat engedélyeztek. Az ilyen követel­ményeket kielégítő bejelentések ügyében a Szabadalmi Hivatal az újdonságvizsgálatot kiegészíti a hazai szabadal­mi bejelentések és szabadalmak vizsgálatával, és ha ez a vizsgálat nem tár fel újdonságrontó anyagot, engedélyezi a szabadalmat, amennyiben az nem alapszik az oltalomból kizárt találmányon (például tudományos elméleten, mate­matikai módszeren stb.). A fenti rendelet az új szabadalmi törvény hatálybalépé­se után, vagyis 1995. szeptember 9-től kezdve benyújtott szabadalmi bejelentésekre vonatkozik. A korábbi törvény hatálybanléte alatt benyújtott szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra már hatályban van hasonló előírásokat tartalmazó rendelet. 3. Ausztrália Egy 1999. évi szövetségi bírósági döntés szerint egy ter­mék értékesítése olyan instrukcióval, amely a termék használata folytán egy szabadalom bitorlásához vezet, a polgári törvénykönyv szerint szabadalombitorlást jelent­het. E döntés értelmében Ausztráliában is lehet közvetetett bitorlást elkövetni. 4. Ausztria Az Ausztria és Tajvan között megkötött kétoldalú megál­lapodás alapján az a bejelentő, aki 2000. június 15-én vagy ezt követően szabadalmi, használati minta vagy védjegy­­bejelentést nyújt be az Osztrák Szabadalmi Hivatalnál, jo­gosult elsőbbség igénylésére Tajvanon. 5. Bhután Bhután (országkódja: BH) 2000. május 4-én letétbe he­lyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez, továbbá a védje­gyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz és az ehhez a megállapodáshoz kapcso­lódó Jegyzőkönyvre vonatkozó csatlakozási okmányát, így ezek a nemzetközi egyezmények Bhutánra nézve 2000. augusztus 4-én lépnek hatályba. 6. Brazília Brazíliában a Szabadalmi Hivatal a TRIPS Egyezmény aláírása, vagyis 1995. január 1 -je után csak azokra a sza­badalmakra engedélyezett 20 év oltalmi időt, amelyeket az 1997. évi új szabadalmi törvény hatálya alatt nyújtottak be. Emiatt számos olyan bejelentő kérte a bíróságot az oltalmi idő meghosszabbítására, akinek a TRIPS Egyez­mény hatálybaléptekor függőben levő bejelentésére a sza­badalmat még a régi törvény hatálya alatt rövidebb oltalmi idővel engedélyezték. Többek között az American Cyanamid, a DuPont de Nemours és a Sumitomo is be­nyújtott ilyen keresetet, és a bíróság szabadalmaik oltalmi idejét 20 évben állapította meg. 7. Cseh Köztársaság 2000. május 10-én új iparjogvédelmi törvény lépett ha­tályba, amely módosítja a találmányokra és ipari min­tákra vonatkozó törvényt, a használati minta törvényt, a félvezető termékekre vonatkozó törvényt, valamint a védjegytörvényt. A legnagyobb mértékben a találmányokra és ipari min­tákra vonatkozó törvényt változtatták meg, mert annak szövegét összhangba hozták egyrészt az Európai Szaba­dalmi Egyezmény (EPC), másrészt a TRIPS Egyezmény előírásaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom