Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Dr. Szarka Ernő: „Gyógytáplálékok”, a gyógyítás új útjai – és ezek szabályozási problémái
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam IV. 2000. augusztus DR. SZARKA ERNŐ „Gyógytáplálékok”, a gyógyítás új útjai - és ezek szabályozási problémái 1. Bevezetés „Ételed legyen az orvosságod” - a hippokratészi tanács megért néhány évezredet, sokan ismerik és kevesen tartják be. Az étrend megfelelő megválasztásával számtalan betegség kialakulása megelőzhető, illetve kialakult betegség szinten tartható vagy gyógyítható. A XX. század végének kémiai eredetű, szintetikus gyógyszerekre épülő terápiás gyógymódjai ellen sok ellenérzés alakult ki a fejlettebb országokban is, sőt, elsősorban ezekben. Ez az ellenérzés valóságos üzletágat indított be. Az üzletág haszonélvezői a hagyományos gyógymódok tiszteletre méltó művelőitől kezdve zavaros kóklerekig széles tartományban helyezkednek el. A tiszteletreméltó kategóriákba tartoznak azok, akik tudományosan felépített étrenddel kívánnak betegségeket megelőzni vagy gyógyítani, vagy legalábbis szinten tartani. Hatalmas üzletről van szó, elsősorban az Egyesült Államokban, és a hatalmas üzletet sokan kaparintanák meg szívesen. A hippokratészi tanács alapján alkalmazott élelmiszereket elsősorban fehérje-, cukor-, zsírtartalmuk alapján és csak másodsorban speciális adalékaik alapján (pl. vitaminok, telítetlen zsírsavak, speciális aminosavak) ajánlják „gyógyszer”-ként. Az elmúlt években viszont, elsősorban az Egyesült Államokban, megjelent az élelmiszerek új hulláma. Ezek részben élelmiszerek, részben gyógyszerek, részben étrend-kiegészítők, de nevükkel bizony gond van. Hívják ezeket „gyógytápláléknak” (nutraceuticals), funkciós élelmiszereknek (functional foods) vagy tervezett élelmiszereknek (designer foods). Ez az újdonságokra oly éhes Amerikában hatalmas piacot jelent; most, még a felfutó stádium kezdetén az 1998. évi forgalom 17 milliárd dollár volt a gyógytápláléknak nevezhető termékekből. A gyógytáplálékokra (ennél az elég fantáziátlan elnevezésnél maradok, amely nem olyan ötletes, mint az eredeti „nutraceuticals”) példa lehet a dúsított likopéntartalmú ketchup, amely csökkenti a prosztata- vagy gyomorrák kockázatát, vagy a kondenzált tanninokat tartalmazó vörösáfonya szörp, amely a húgyutak fertőzését akadályozhatja meg. A hatóanyagok általában természetes eredetűek, de a gyógytáplálék fogalmába belefér valamely szintetikus anyagot tartalmazó élelmiszer is. Ügyes propagandával (gyógyszer helyett élelmiszer!) hihetetlenül fokozható a kereslet. A gyógytáplálékok azonban rendkívül sok veszélyt rejtenek magukban. A veszélyek között elsősorban azt említjük meg, hogy az ilyen „hibridek” esetleg kieshetnek mind az élelmiszer-, mind a gyógyszertörvények szigora alól, vagy egyes gyógyszereknek tűnő anyagokat a költséges és hosszadalmas farmakológiái vizsgálatok csökkentésével be lehetne csempészni a gyógytáplálékokba és gyógyhatású élelmiszerekként reklámozva lehetne forgalmazni ezeket. A gyógyhatású élelmiszerek esetleg bizonyítatlan imitációi lehetnek az életmentő terápiáknak. A fentiekkel kapcsolatban tehát csak arra akartam kitérni, hogy a gyógytáplálékok felfutó piacát a megfelelő jogi keretbe kell helyezni. Ez a tanulmány amerikai forrásokra támaszkodva kívánja bemutatni, milyen gondok adódnak a gyógytáplálékok engedélyezésével, hirdetéseivel és felirataival. Ennek keretében bepillantást lehet nyerni a sajátos amerikai jogrendbe elsősorban a hirdetések területén. A tanulmány végén megkísérlem, elsősorban a problémafelvetés szintjén, meghatározni a gyógytáplálékok forgalomba hozatalának szellemi tulajdoni vonzatait. Semmiképpen sem szeretnék azonban arra a következtetésre jutni, hogy a gyógytáplálékok károsak. A probléma inkább ott van, hogy olyan hirdetésekkel akarják eladni a gyógytáplálékokat, amelyek azt sugallják, hogy ezek gyógyszerek helyett működhetnek. Az Amerikai Egyesült Államokban mind a gyógyszerek, mind az élelmiszerek forgalomba hozatalát az FDA (Food and Drug Administration) szabályozza. A fogyasztói igény változása és az élelmiszertechnológia fejlődése olyan gyors, amelyet a jogalkotók és az USA Kongresszusa nem tudnak követni. Az FDA állandóan lemaradva igyekszik szabályozni az új gyógyszerek és élelmiszerek engedélyezését a piac zavaros környezetében. Ezen a hatalmas jövedelmet biztosító területen, az élelmiszerek és gyógyszerek határterületén, harcolnak ajelenlegi formákban otthonos iparok - az élelmiszeripar és az étrendi kiegészítők ipara - a gyógytáplálékok újonnan fellépő iparával. 2. A fogalom meghatározása Először tanulmányom tárgyának, a gyógytáplálékoknak a fogalmát kell tisztáznom. Miközben maguk a gyógytáp-
