Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 49 ugyan fel bizonyítékot, de az ilyen típusú igénypontok és a módszerigénypont érvénytelenek, mert valójában az emberi test kezelésére vonatkoznak, és bár a második indikációs igénypont elsődlegesen egy gyógyszer előállítására irányul, ami iparilag alkalmazható és így szabadalmazható, az adott esetben a gyógyszert (a gázkeveréket) csak a kezelő orvos által és felügyelete mellett lehet előállítani. Az ilyen módszerek azonban gyógyászati kezelések még akkor is, ha az orvos által az előállítás folyamán használt készülék alkalmas ipari alkalmazásra. Ezért a svájci típusú igénypontok nem szabadalmazhatok, és ez érvényes a módszerigénypontra is. 8. Japán A) 1999. decemberében a Japán Szabadalmi Hivatal honlapján olyan tájékoztatás jelent meg, hogy a számítógépek szoftverjére vonatkozó találmányok körébe sorolható egy találmány, ha egy feladat megoldására olyan információfeldolgozást igényel, amelyhez számítógép hardvert használnak. A japán hírközlő médiumokban arról számoltak be, hogy Japán a pénzügyi technológiák és termékek területén engedélyezett szabadalmak számában messze el van maradva az Amerikai Egyesült Államok mögött, mert míg az utóbbiban 1994 kezdetétől 1997 végéig 90 ilyen szabadalmat engedélyeztek, Japánban 1999 közepéig az ilyen szabadalmak száma csak 3 volt. Az amerikai, az európai és a japán szabadalmi hivatalok elnökeinek 1999 novemberében tartott konferenciáján megállapodtak abban, hogy ezen a területen összehasonlító vizsgálatokat fognak végezni, és azok eredményét 2000 nyarán fogják publikálni. B) A japán Helix Research Institute (HRI) szóvivője közölte, hogy orvosi felhasználás céljára szolgáló 6000 humán génre vonatkozó szabadalmi bejelentést nyújtottak be a Japán Szabadalmi Hivatalnál 1999 júliusában, miután az összesen közel 100 000 humán gén közül mintegy 6000-et sikeresen dekódoltak. Azt is közölte, hogy reményeik szerint mintegy 20 céggel kutató társaságot fognak létrehozni, és a következő két évben legalább további 20 000 génre vonatkozó szabadalmi bejelentést kívánnak benyújtani. A HRI által benyújtott szabadalmi bejelentésben igényelt 6000 humán gén közül közelítőleg 200-ról azt állítják, hogy azok képesek endokrineket és egyéb proteineket termelni. C) A Japán Szabadalmi Hivatalnál benyújtott biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések 49%-a külföldi bejelentőktől származik, és ezek közül 34%-nak a bejelentője amerikai cég. 9. Jordánia Jordánia (országkódja: JO) 2000. április 11 -én a Kereskedelmi Világszervezet tagjává vált. 10. Jugoszlávia Jugoszlávia 2000. február 18-án letétbe helyezte a Madridi Megállapodás stockholmi kiegészítő szövegéhez történő csatlakozás okmányát. így a Madridi Megállapodás és annak kiegészítő szövege Jugoszlávia vonatkozásában 2000. május 18-án lépett hatályba. 11. Kanada 1999. decemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a kanadai Szövetségi Bíróság elutasította az amerikai Pfizer gyógyszergyár kérelmét egy kanadai szabadalma . oltalmi idejének meghosszabbítására, és emiatt az Amerikai Egyesült Államok kormánya panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Kanada ellen. A WTO Genfben ülésező Döntőbírósági Tanácsa 2000. március 31-én megállapította, hogy az 1989. október 1-je előtt engedélyezett kanadai szabadalmak 17 év oltalmi ideje ellentétben van a TRIPS Egyezmény előírásaival. Az Egyesült Államok ugyanis eredményesen érvelt azzal, hogy a kanadai szabadalmi törvény 45. szakasza, amely a 17 év oltalmi idő engedélyezésére vonatkozik, ütközik a TRIPS 33. és 70. szakaszában foglaltakkal. A 33. szakasz arra kötelezi a WTO tagállamait, hogy a bejelentés napjától számítva legalább 20 év oltalmi időt engedélyezzenek, míg a 70. szakasz előírja, hogy ezt a minimális oltalmi időt engedélyezzék minden olyan szabadalom esetében, amelyet a TRIPS hatálybalépésének napjától kezdve engedélyeztek. Kanadának és a többi fejlett országnak 1996. január 1 -jéig összhangba kellett hoznia szabadalmi törvényhozását a TRIPS előírásaival. A kanadai kormány 1989-ben módosította szabadalmi törvényét olyan módon, hogy az 1989. október 1-je után benyújtott szabadalmakra a benyújtás napjától számított 20 év oltalmi időt kell engedélyezni, összhangban a TRIPS 33. szakaszával. Kanada azzal érvelt, hogy szabadalmi törvényének 45. szakasza szerint az 1989. október 1. előtt engedélyezett szabadalmak tényleges oltalmi ideje gyakran 20 év vagy annál is hosszabb idő volt, megjegyezve, hogy különböző eljárási módszerekkel a szabadalmasnak módjában áll a 17 év oltalmi időt akár további 42 hónappal meghosszabbíttatni. A 3-tagú Döntőbírósági Tanács elutasította Kanada érvelését, arra hivatkozva, hogy a 33. szakasz minden szabadalom esetén előírja a 20 év minimális oltalmi időt, és Kanada törvényhozása nem biztosította az érvényben levő régebbi szabadalmak számára ezt a jogi biztonságot. A Tanács szerint a WTO előírásaitól eltérő rendszabály fenntartására nem indok az, hogy a nemzeti előírás kedvezőbb kezelést tesz lehetővé. Egyébként a Döntőbíróság döntésének meghozatala előtt a Kanadai Szabadalmi Hivatal közölte, hogy az 1989. október 1. előtt engedélyezett és még érvényben levő 170 000 szabadalom közül 67 000- nek az oltalmi ideje rövidebb 20 évnél, és ezek közül 77%nak az oltalmi ideje a 19. évben fog lejárni. Kanada belkereskedelmi minisztériumának szóvivője kijelentette, hogy a kanadai kormány nem kommentálja a döntést, és később fogják eldönteni, hogy fellebbeznek-e a WTO Fellebbezési Testületéhez. 12. Kína A) A Kínai Szabadalmi Hivatal mintaszabadalmi bejelentésekre vonatkozó irányelveket tett közzé, amelyek 2000. május 1-jétől kezdve érvényesek. Az új irányelvek szerint egy háromdimenziós termékre vonatkozó mintabejelentés esetén a terméknek mind a hat oldaláról be kell nyújtani ábrát. Ha azonban a mintának
