Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam III. 2000. június KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE A vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés szerepe a technológiaintenzív vállalkozások finanszírozásában. Osman Péter. - Oktatási Minisztérium. Budapest, 2000. ISBN 963 8244 88 7 A kis- és középvállalkozások működése és fejlődése létfontosságú a magyar gazdaság számára. Nemzetgazdaságunk vállalati szerkezetében a számarányuk mintegy 95 százalékot tesz ki. A fejlesztések és az azokra támaszkodó gazdasági növekedés szempontjából különösen fontosak a technológiaintenzív vállalkozások. E vállalkozások nagy hányada nem tudja, vagy csak nehezen teljesíthető feltételekkel tudja megszerezni a létrejöttéhez szükséges külső finanszírozást. Ha igényt tartunk mindarra a hozzájárulásra, amellyel ezek a cégek gyarapíthatják, illetve javíthatják gazdaságunk teljesítményét, akkor mindent meg kell tennünk a szükséges működési feltételek biztosítására, mint ahogy ezt teszik a Magyarországnál fejlettebb országok. A kötet szerzője az OMFB TAN-99-14. sz. téma keretében dolgozta ki tanulmányát a vállalatközi fejlesztő tőke-befektetés nemzetközi példáinak elemzésével. A kis- és középvállalkozások alapításához és fejlesztéséhez szükséges idegen tőkét a tanulmányban ismertetett háromféle tőkepiaci intézmény, valamint a befektetési ügyletek kifejlesztése, működése biztosíthatja. 1. A kockázati tőke A kockázati tőke nem a hitelfolyósítás szokásos módján - visszafizetési kötelezettséggel és kamatfizetés ellenében— vesz részt a vállalkozás finanszírozásában, hanem befektetés ellenében a vállalkozásban résztulajdont szerez meg, és a befektetett tőke a résztulajdonnak - tőkenyereséggel történő - értékesítése révén realizálódik. Magyarországon az 1998. június 16-án hatályba lépett kockázati tőke törvényhez nagy várakozásokat fűztek a törvényalkotók, abban bízva, hogy az számottevő mértékben javítani fogja a jelentős növekedési képességű középvállalkozások és a legjobb induló vállalkozások esélyeit arra, hogy fej lődésük, növekedésük finanszírozására külső tőkét tudjanak bevonni. Az eddigiek alapján valószínűnek látszik, hogy a kedvező hatás eléréséhez magát a törvényi szabályozást is fejlesztenünk kell. 2. Üzleti angyalok Az üzleti angyalok olyan magánszemélyek, akik általában gazdagok, de legalábbis határozottan tehetősek, és akik ilyen minőségben - tehát nem valamely cég keretei között, hanem magánemberként — közvetlenül fektetnek be tőkét viszonylag kicsiny, rendszerint tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba. Tőkéjük ellentételezéseként többnyire tulajdoni részesedést kapnak a vállalkozásból, de az is előfordulhat, hogy hosszabb futamidejű finanszírozást nyújtanak. 3. Vállalatközi fejlesztőtőke A külföldi üzleti gyakorlatban megjelenik a finanszírozásnak egy sajátos fajtája, amelynek révén kisebb vállalatok kockázati tőke-típusú finanszírozást kaphatnak nagyobb cégektől. Az angolszász „corporate venturing” gyűjtőfogalomra a szerző a „vállalatközi fejlesztőtőke” megnevezést vezeti be, amely meghatározása szerint egy sajátos, önálló ügylettípus. Olyan minőséget jelent, mint az intézményes kockázati tőke vagy az üzleti angyalok, amelyek a pénz- és tőkepiac, valamint a vállalkozásfejlesztés sajátos szereplői. A vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés nem elkülöníthető piaci szereplő, hanem a vállalkozás fejlesztésének sajátos ügylete, amely elvileg bármely két vállalkozás között létrejöhet. Osman Péter a tanulmány további részében ennek a finanszírozási típusnak a működését elemzi. A vállalatközi fejlesztőtőke célját és az ilyen befektetés befogadásának a partnervállalkozásra háruló következményeit alapvetően meghatározza, hogy a Befektető maga is árutermelő vállalkozás. A Befektető célja kifejezetten az, hogy a partnervállalkozásra alapozva árutermelőként javítsa a maga adottságait, képességeit és lehetőségeit. Mindkét fél érdeke, hogy felhasználhassák a másik fél bizonyos tevékenységeit, meglévő vagy a továbbiakban