Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Jogesetek. Szilágyi József: A nyilvánvalóság kérdése az EPO Fellebbezési Tanácsainak döntésében
32 Szilágyi József A Tanács véleménye szerint a legtöbb esetben az tűnik megfelelőnek, ha elsősorban olyan korábbi feltárásokkal foglalkozunk, amelyeknek akár explicit akár implicit módon van valami közük a bejelentésben vagy az ellentartott szabadalomban megjelölt feladathoz. Ezen előzmények rendszerint alkalmasak arra, hogy továbbfejlesztve elvezessenek a szabadalmaztatni kívánt találmányhoz, vagy legalább afelé mutassanak. A legközelebbi technika állása, amely tehát egy nyilvánvaló ellentartás számára a legerősebb alapot adná, a fent említett előzmények között keresendő. A nyilvánvalóság, és ezáltal a feltalálói tevékenység megítéléséhez tehát alapvetően fontos a legközelebbi technika állása, illetve a megoldandó feladat korrekt meghatározása, amely adott esetben nem külön-külön, hanem egymásra épülve történik. Ilyen esetet példáz (egyebek mellett) a T 20/81 sz. döntés, amelyben a Tanács kimondja: „Azon célból, hogy az állítólagos előnyöket relevánsnak tekinthessük a találmány alapját képező feladat meghatározásánál, és hogy ezáltal feltételezhessük a feltalálói tevékenység meglétét, az előnyöket megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani oly módon, hogy az összehasonlítást a leginkább odaillő technika állásával végezzük.” Előnyös hatások meglétét igazolni azonban csak megfelelően végzett összehasonlítás révén lehetséges. T 197/86 sz. döntésében a Tanács kimondja: „Abban az esetben, ha az összehasonlító vizsgálatokat azért végzik, hogy a feltalálói tevékenység meglétét a szabadalmaztatni kívánt területen jelentkező továbbfejlesztett hatásokkal igazolják, a legközelebbi technika állásával való összehasonlításnak olyannak kell lennie, hogy a hatásról meggyőzően kitűnjön: a találmány megkülönböztető jellemzőiből ered. E célból szükséges lehet úgy alakítani az összehasonlítás elemeit, hogy csak a megkülönböztető jellemzőkben térjenek el. A T 301/90 sz. döntés kulcsmondata: ismert intézkedés ismert hatásának nem nyilvánvaló alkalmazása új műszaki cél elérése érdekében. A vitatott szabadalmi bejelentés félvezető gyártására vonatkozott, és a felszólalási eljárásban a Felszólalási Osztály is engedélyezhetőnek tartotta, ez után került a Fellebbezési Tanács elé az ügy. A vitatott találmány többrétegű félvezető eszköz gyártási eljárása, melynek során meghatározott minta szerint első réteget képeznek egy második réteg fölé, amely második réteget maratják és az eszköz félvezető anyaga fölött alakitják ki, és a második réteget úgy maratják ki, hogy az első réteget maszkként használják. Az eljárás jellemzője az, hogy a második réteget részben izotropikusan maratják, majd a második réteg maradék részét az első réteg maszkként való használatával a második réteg vastagságának irányában anizotropikusan maratják, hogy így nyílást hozzanak létre rajta, aztán az első réteget eltávolítják, és egy harmadik réteget képeznek a második rétegen. A találmány alapját képező probléma az, hogy egy sima mintázat olyan élmentes gravírozott profdját hozzák létre, amely hű mása a maratási maszknak. A szabadalom megsemmisítését azon az alapon kérték, hogy a technika állását képező Dl irat kitanítást ad, miszerint az anizotrop maratás sima mintázatot eredményez, és 2. ábrája azt is megmutatja, hogy izotropikus maratással elkerülhetők az élek. A szabadalmas érvei szerint viszont az ellentartott irat elsősorban az anizotrop maratásnak a maszk hű reprodukálásában mutatkozó előnyeire vonatkozik, és nem tárgyalja az éles peremek elkerülésének problémáját. Továbbá a technika állása nem tárgyalja anizotrop és izotróp maratás alkalmazását ugyanazon nyílások kialakításánál, illetve az élek lekerekítését további maratással oldják meg. A szakirodalom általában a maratás nem kívánt mellékhatásaként kezeli a profil elvékonyodását, így a szakirodalom nem ösztönzi, hanem inkább eltántorítja a szakembert attól, hogy elvékonyított profil kialakításával foglalkozzon. A Tanács a fellebbezést elutasította és fenntartotta a szabadalmat. Indokolása szerint a vizsgált találmány alapját képező probléma az, hogyan képezzenek nagyon pontos és sima nyílásokat a második rétegben elkerülve az éleket a nyílás felső peremén, azon célból, hogy adott vastagsággal készülhessen a második réteg (rövidzárlattól mentes szigetelés), annak veszélye nélkül, hogy repedések keletkezzenek a felette lévő viszonylag vékony harmadik rétegben (huzalozás). E probléma megoldása: a második réteg részben izotropikusan van maratva, majd a megmaradó részét anizotropikusan maratják. Azon tényeket figyelembe véve, hogy nagyon pontos és sima nyílások kialakításánál mindig nem kívánatos mellékhatásként kezelték az alámetszést, és a technika állása az anizotrop maratási mechanizmushoz kötődik, és akkor fordultak elő sima nyílásokban (érintkező lyukakban) elvékonyodások, amikor a maratószer anizotropikus maró hatását fenntartották, és változtatták a maszk tulajdonságait, vagy a maratott anyagét, a Tanács véleménye szerint szakembertől nem volt elvárható, hogy az alámetszést mint negatív hatást átértelmezze az elvékonyodás kialakításának előnyös gyártási lépésévé, amely az éles peremet közelebb viszi az alapanyaghoz. Ezen új műszaki feladat nem tekinthető szakember számára nyilvánvalónak. A feltalálói tevékenység meglétének feltételezéséhez általánosan elfogadott alapelv az, hogy bár normál körülmények között nem inventív egy ismert intézkedés alkalmazása egy ismert hatás eléréséhez amikor ezen hatás az intézkedés alapján eleve várható, mindazonáltal az ismert hatással elérhető új és nem nyilvánvaló műszaki eredmény kimutatása új és nem nyilvánvaló eszközzé alakíthatja az ismert intézkedést egy új műszaki feladat megoldásában, azaz hozzájárulást jelent a technika állásához és feltalálói tevékenységet feltételez. A T 441/93 sz. döntés tárgya Kluyveromyces élesztő törzsekkel kapcsolatos találmány. A döntés kulcsmondata: „Ha egy olyan technológiát, melyet korábban egy adott kutatási területen használtak, át kell vinni egy szomszédos kutatási területre, és az átvitellel kapcsolatban szakember azt feltételezi, hogy az rutin munkával nem végezhető el, hanem tudományos kutatást kell végezni, akkor feltalálói tevékenység feltételezhető.” A megsemmisítési kérelemben az ellenérdekű fél kifejti, hogy a D21 irat Saccharomyces protoplasztok transzformációját ismerteti. így az ismertetettek megismétlése Kluyveromyces törzsekkel nyilvánvaló kellett legyen, különösen azért, mivel az előbbiben alkalmazott vektor az utóbbi transzformációjánál is alkalmazható. Az átalakítás sikere ésszerűen elvárható volt, mivel D5 irat ugyanezen eljárás végrehajtásával Schizosaccharomyces sikeres
