Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Mádi Csaba: Iparjogvédelmi ismeretek oktatása a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam III. 2000. június MÁDI CSABA Iparjogvédelmi ismeretek oktatása a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen Nem kétséges, hogy a szellemi alkotások, különösen az ipari tulajdon fogalomkörébe tartozóak, meghatározó szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben. Ahhoz, hogy ez így legyen, nemcsak a jogalkotó hatékony, a gazdasági-jogi fejlődés igényeinek megfelelő munkájára és a jogsértéseket gyorsan, és eredményesen megelőzni-megtorolni képes bírói joggyakorlatra van szükség, hanem elsősorban arra, hogy a gazdasági élet szereplői ismerjék és „használják” az iparjogvédelem által kínált lehetőségeket. A vállalkozó, a vállalatvezetés akkor képes eredményes marketingtevékenységet folytatni - azaz előnyös versenypozíciókat kiépítve/megtartva nyereségesen működni -, ha ennek érdekében minden lehetséges eszközt felhasznál. Korábban az „iparjogvédelmi tudatosság” fogalmával szokták jelölni azt a vállalati magatartást, amelyik piaci céljai elérése érdekében felhasználja az iparjogvédelem gazdag eszköztárát. Az utóbbi években új fogalom, a szellemitermék-portfólió menedzselése, jelent meg a szakirodalomban. Ez alatt azt értjük, hogy a vállalkozások mind hazai, mind nemzetközi marketingtevékenységük során sajátos erőforrásként, a vállalati marketingstratégiai eszköztár szerves részeként kezelik a vállalat birtokában lévő műszaki-szellemi alkotásokat, valamint azok eladásának és megszerzésének lehetőségeit. A szellemitermékportfólió menedzselése felöleli a saját K+F eredmények létrehozásával, hazai és nemzetközi oltalmával és védelmével, felhasználásával és értékesítésével, valamint a mások tulajdonában lévő (műszaki-) szellemi alkotások átvételével kapcsolatos vállalati döntéseket és gyakorlatot. A döntések jó része stratégiai léptékű: a licenciaeladás versenytársakat és szövetségeseket hoz létre, a frencsájzing olcsó piaci terjeszkedést biztosít, a védjegyhasználati jog átengedése a vállalati hírnév ismertségét aknázza ki stb. Lényegében a fenti gondolatmenet képezi az alapját a Szellemitermék-portfólió menedzselése című, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Külgazdasági Tanszékén oktatott alternatív (fakultatív) tárgynak. Egyébként nappali ( és posztgraduális képzésben résztvevő) tagozatos hallgatók a gazdasági jog keretében csak igen röviden érintik a szellemi alkotásokkal kapcsolatos alapvető jogintézményeket, a marketingtanulmányaik során pedig pl. a védjegyekkel kapcsolatos alapismereteket. A nyolcvanas évek eleje óta viszonylag nagy érdeklődésre tart számot a szellemi termékek menedzselésével kapcsolatos, majd’ minden évben beinduló előadássorozat, amelynek során a (műszaki-) szellemi alkotások vállalati gazdálkodásban játszott szerepével ismerkedhetnek meg a nappali és posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók. Az előadások során a hallgatók megismerkednek az iparjogvédelem tárgyaival és oltalmi formáival, a magyar jogi szabályozás lényeges kérdéseivel, a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés sajátosságaival fejlődésével, intézményeivel. Képet kapnak arról, hogy a az iparjogvédelem terén kialakított nemzetközi együttműködés hogyan alakult, változott a Párizsi Uniótól a WTO keretében megfogalmazott TRIPS-egyezményig. A vállalati szellemitermék-politika - a szellemitermék-portfólió menedzselése kapcsán szó esik az oltalmi fonnák megválasztásának kérdéseiről, a szabadalom és védjegypolitikáról, a licenciapolitikáról. Áttekintjük a szellemi alkotások szerepét a vállalat marketingtevékenységében, szó esik a licenciaszerződések tartalmi kérdéseiről - szerződéses feltételek, árkialakítás, ármeghatározás stb. -, a műszakiszellemi termékek nemzetközi forgalmáról, formáiról, a nemzetközi szellemi tőkeáramlás jellegzetességeiről, alakulásáról. A tárgy képessé teszi a hallgatókat arra, hogy felismerjék és értékeljék a műszaki-szellemi alkotások szerepét és helyét a vállalati gazdálkodásban, törekedjenek arra, hogy megfelelő jogi védelemben részesítsék a létrehozott szellemi alkotásokat, képesek legyenek kommunikálni a műszaki és jogi szakemberekkel ebben a támakörben. A Közgazdasági Egyetemen immár tíz éve megindult angol nyelvű egyetemi képzés keretében is hallgatható ez a stúdium ( korábban International Licensing, újabban Managing the Intellectual Property Portfolio elnevezéssel), amely meglehetős népszerűségnek örvend a külföldi hallgatók körében. Az angolul oktatott tárgyat magyar nappali tagozatos hallgatók is felvehetik, minden szakmegkötés nélkül, vagyis bármelyik szakirányt választó negyed-ötödéves hallgató részese lehet a programnak. A sorozatban rendszeresen tartanak angol nyelvű előadásokat neves iparjogvédelmi szakemberek, akik elméleti és gyakorlati tapasztalataikat szívesen osztják meg a hallgatókkal: dr. Bendzsel Miklós, dr. Ficsor Mihály, dr. Lontai Endre,
