Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
6 Dr. Bendzsel Miklós tulajdon védelmével kapcsolatos pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat; d) terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások— iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását; e) közreműködik a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében; f) szakmailag felügyeli a szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzést, működteti annak rendszerét, továbbá gondoskodik az iparjogvédelmi szakvizsgák és a szabadalmi ügyvivői vizsgák megszervezéséről. 2.10. Az MSZH a technika világszínvonalán, a legkorszerűbb megoldásokkal kapcsolatban vizsgálja az oltalmazhatósági feltételek meglétét. Kezeli és felhasználja a szabadalmi dokumentumokban foglalt ismeretvagyont, amelynek 90%-a hasonló részletességgel semmilyen más információs forrásból nem ismerhető meg. Emellett a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos folyamatok figyelemmel kísérése értékes információkkal szolgál a technikai fejlődés és a világkereskedelem főbb irányairól éppúgy, mint a befektetések várható alakulásáról vagy az európai integrációs törekvésekről. Ezt a szellemi arzenált célszerű a Kormány különböző stratégiáinak kialakításához minél inkább felhasználni. Az Európai Bizottság az európai szabadalmi rendszer jövőjéről szóló, 1999. február 5-én kelt közleményében leszögezte: „a nemzeti (szabadalmi) hivataloknak tevékeny részt kell vállalniuk az iparjogvédelem rendszerének fejlesztésében és az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésében”. A Bizottság „hasznosnak” ítélte, hogy „a nemzeti szabadalmi hivatalok a széles értelemben vett iparjogvédelem előmozdítására (promóciójára) összpontosítsák tevékenységüket”. A Bizottság ehhez a következő módszereket ajánlja: megfelelő tájékoztató kiadványok megjelentetése, kiállítások és konferenciák szervezése, internetes honlapok működtetése, valamint ügyfélszolgálati csoportok felállítása. Kiemelten fontos tevékenységi irányként azonosítja a kis- és középvállalkozások számára nyújtott iparjogvédelmi felvilágosítást, az innovációs kezdeményezések felkarolását, valamint a rendszeres és kiterjedt képzést. A szabadalmi rendszer (és hivatalok) reformjára irányuló európai törekvések nem érték készületlenül a magyar iparjogvédelmi hatóságot: hasonló megfontolások eredményeként, de alapvetően a hazai igények hatására érett hazánkban is felismeréssé, hogy a felzárkózó nemzetgazdaság érdekében az MSZH funkcióit gyarapítani szükséges a szellemi alkotó munkát, az innovációt és a szellemi tulajdonjogok védelmét előmozdító, népszerűsítő, támogató tevékenységgel. E tevékenységi irány egyre fontosabbá válik mind a hivatal számára, mind pedig az érintett vállalkozások, társadalmi szervezetek, alkotók, szakemberek körében. Az MSZH sokrétű, széles skálán szolgáló kezdeményezésekkel kíván hozzájárulni a hazai innovációs folyamatok élénkítéséhez a szellemi alkotó kedv fellendítéséhez. Számos pályázat, innovációs és alkotói díj, kiállítás, rendezvény, kiadvány vagy éppen közvéleménykutatás teszi érzékelhetővé a mindennapokban, a vállalkozások életében is a hivatal ilyen irányú törekvéseit. Külön említést érdemel, hogy az MSZH - kilépve e speciális szakterület szinte óhatatlanul kialakuló centralizáltságának korlátái közül - tíz megyeszékhelyre kitérj edő iparjogvédelmi ügyfélszolgálati hálózatot szervezett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével (a MTESZ-szel) megkötött együttműködési megállapodás alapján. Az MSZH elnöke évenkénti rendszerességgel - a 16/1996. (III. 20.) IKM rendelet alapján- Jedlik Ányos-díj adományozásával ismeri el a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásságot. Az MSZH-nak a szabadalmi ügyvivői vizsgáztatással, illetve az iparjogvédelmi szakképesítést nyújtó tanfolyamokkal és vizsgákkal összefüggő feladatait részletesen szabályozza a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény, a szabadalmi ügyvivői vizsgáról szóló 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet és az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet. 6. § A szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködésben az MSZH különösen a következő feladatokat látja el: a) képviseli a Kormányt a Szellemi Tulajdon Világszervezetében, az Európai Szabadalmi Szervezetben, a Kereskedelmi Világszervezet TRIPS Tanácsában, valamint - a Kormány nevében irányítási jogkört gyakorló miniszter általános vagy eseti felhatalmazása alapján - más nemzetközi szervezetekben; b) előkészíti az Európai Szabadalmi Szervezethez történő csatlakozást, azt követően pedig gondoskodik a Szervezet tagállamait megillető jogok gyakorlásáról és az azokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről; c) a szellemi tulajdon védelme terén részt vesz az Európai Megállapodás végrehajtásában és az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítésére irányuló felkészülésben, továbbá együttműködik az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival; d) részt vesz a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, javaslatot tesz e szerződések megkötésére; e) kapcsolatot tart más országok és a nemzetközi szervezetek szellemi tulajdonvédelmi hatóságaival. 2.11. A rendelet 6. §-a a nemzetközi, illetve az európai együttműködésből az MSZH-ra háruló feladatokat foglalja össze. A szellemi tulajdon területén a nemzetközi együttműködés igénye arra az ellentmondásra vezethető vissza, amely egyfelől a területileg korlátozott hatályú iparjogvédelmi és szerzői jogok, másfelől a technika és a kereskedelem nemzetközi jellege között feszül. A jogi védelem territorialitása azzal a ténnyel szembesül, hogy a találmányt vagy a szerzői művet megtestesítő, illetve felhasználó, továbbá a védjegyet hordozó áruk, szolgáltatások átlépik a határokat, azaz, hogy a szellemi javak és hasznosítási lehetőségeik nem kötődnek területhez, miközben a
