Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
2 Dr. Bendzse! Miklós Az iparjogvédelem a műszaki szellemi alkotások (találmányok, használati és ipari minták, topográfiák) és az árujelzők (védjegyek, földrajzi árujelzők) jogi oltalmát hivatott biztosítani. Mivel potenciálisan ugyanahhoz a megoldáshoz többen, egymástól függetlenül is eljuthatnak, illetve ugyanannak az árujelzőnek a védelmét többen, egymással párhuzamosan is igényelhetik, szükség van az oltalmi igények állami elismertetésére, rangsorolására és nyilvántartására. Az iparjogvédelmi jogok keletkezése, megszűnése ezért mindig állami-hatósági aktushoz kötődik. Az irodalmi, művészeti és tudományos alkotások jogi védelmét szolgáló szerzői jog ellenben bejelentés és regisztráció nélkül illeti meg a mű szerzőjét: a védelem feltétele az alkotásnak a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege és a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége. (Ugyanez mondható el a szerzői művek felhasználásához kapcsolódó teljesítményeket védelmező ún. szomszédos jogokról is.) A szabályozási technika, illetve a jogszerzés e különbségeit tükrözik a legalapvetőbb nemzetközi egyezmények is. Az ipari tulajdon oltalmára 1883-ban létesült Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikke a részes országokat - köztük Magyarországot - arra kötelezi, hogy külön, központi iparjogvédelmi hatóságot szervezzenek és működtessenek. Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló, 1886. évi Berni Uniós Egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése szerint pedig a szerzői jogok élvezete és gyakorlása nem köthető semmiféle alakszerűséghez. Mindezekből következően az iparjogvédelem területén állami feladat: az iparjogvédelmi jogok (méghozzá magánjogi, azon belül abszolút szerkezetű jogviszonyban érvényesülő, tulajdonjogi természetű jogosultságok) engedélyezése és nyilvántartása, a megadott jogokkal kapcsolatos (pl. megsemmisítési, törlési, nemleges megállapítási) ügyek - többnyire kontradiktórius jogviták - intézése, valamint az említett eljárásokhoz kapcsolódó hatósági közlések megjelentetése. E hatósági feladatokhoz adódnak a jogszabályalkotás, a nemzetközi együttműködés és a stratégiaalakítás kormányzati teendői. A szerzői joggal kapcsolatban ellenben az állam, a kormányzat feladatai a jogalkotásra, a nemzetközi együttműködésben való részvételre, a jogérvényesítés feltételeinek megteremtésére és azún. közös jogkezelést végző szervezetek felügyeletére szorítkoznak. Ezektől eltérő - és kizárólag magánszervezetekre (egyesületekre) tartozó - feladat az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédosjogok közös érvényesítése (kezelése). Az államra és a magánszervezetekre tartozó tevékenységek e világos szétválasztása Magyarországon - legalábbis a jogi szabályozás szintjén - a 146/1996. (IX. 19.) Korm. rendelet megalkotása óta érvényesül. E rendszert a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény is fenntartotta és megerősítette. A rendelet mindezeknek megfelelően szabályozza az MSZH-ra mint a szellemi tulajdon védelmének kormányzati központjára háruló feladatokat. A szabályozási technika és a jogszerzés különbségei magyarázzák, hogy az MSZH-naktöbb iparjogvédelmi, mint szerzői jogi feladatot kell ellátnia. A szellemi tulajdon e két fő ága közötti bármilyen fontossági sorrendre ebből azonban természetszerűleg semmiféle következtetés nem vonható le. 2.2. A szellemi tulajdon védelme az elmúlt évtizedben fokozatosan felértékelődött mind a magyar nemzetgazdaságban, mind pedig nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban. A modem világgazdaságban alapvető versenyképességi kérdéssé vált a szellemi tulajdonjogok hatékony védelme és a rendszerezett iparjogvédelmi információ mint pótolhatatlanul értékes tudásvagyon kiaknázása. 2.3. Az elmúlt években a szellemi tulajdon védelmét a felértékelődés mellett egy másik tendencia is jellemezte: az iparjogvédelem és a szerzői jog szabályozási, intézményi és technikai konvergenciája. Egyre több az érintkezés az iparjogvédelem és a szerzői jog között, sok a határeset, a közös ügy. Az iparjogvédelem és a szerzői jog egyes elemei, módszerei találkoznak a sajátos (sui generis), köztes oltalmi formák esetében, amelyek közül példaként a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és az adatbázisok sui generis védelme említhető. A két jogterület számos más ponton is érintkezik egymással: miközben a szoftver jogi védelmét - a nemzetközi jogegységesítés és az európai közösségi jogharmonizáció eredményeként - elsősorban a szerzői jog biztosítja, felerősödtek a szoftvertartalmú, szoftverre építő találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos vizsgálódások és reformtörekvések. Az ipari tervezőművészet (a design) szintén összehangolt, egymásra tekintettel lévő iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályokat igényel. Meg kell azt is jegyezni, hogy az elmúlt években megfigyelt - a technikai fejlődéssel összefüggésbe hozható - konvergenciajelenségeknek megvan az a hagyományos, szilárd kiindulási alapja, amelyet az iparjogvédelem és a szerzői jog kezdettől fogva meglévő sok rokon vonása, közös elve és célkitűzése képez. A jogviszonyok abszolút szerkezete, a védelem territoriális jellege, a külföldiek számára biztosítandó nemzeti elbánás, valamint az alkotás ösztönzése és az innovációs beruházások megtérülésének biztosítása - mint alapvető szabályozási cél - hozhatók fel példaként e közös, összekapcsoló elemekre. Ezekhez adódott a legutóbbi időszakban a jogérvényesítés, a jogok kikényszerítésének számos azonos gondja, illetve megoldása. Hasonlóképpen horizontális - mindkét jogterületet egyformán érintő (főként nemzetközi magánjogi) - kérdéseket vet fel a számítógépes világhálózat kialakulása és az elektronikus kereskedelem térnyerése. Nemzetközi és regionális szinten e kihívásokra együttes, közös válaszokat keresnek (pl. a Kereskedelmi Világszervezet ún. TRIPS- egyezményének III. része együttesen állapítja meg az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével kapcsolatos követelményeket; az Európai Megállapodás 65. cikke egységesen és átfogóan rendelkezik a szellemi tulajdonjogok védelméről, az Európai Közösség több irányelve is e horizontális szemléletet érvényesíti és az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalásokon is egy fejezeten belül kerültek napirendre az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kérdések; az Amerikai Egyesült Államokkal 1993-ban megkötött kétoldalú megállapodásunk is a szellemi tulajdonról szól). E szabályozási közeledés, az iparjogvédelem és a szerzői jog egységes megközelítése a hazai jogalkotásban is jellemzővé vált: pl. az 1994. évi VII. törvény együttesen
