Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 33 Az oltalmi jog tulajdonosának kizárólagos joga van a topográfia használatára vagy arra, hogy másnak erre en­gedélyt adjon. A használat a) a topográfiának vagy egy részének a reprodukálását vagy b) a topográfiát magában foglaló integrált áramkör ke­reskedelmi célú bevitelét, eladását vagy forgalmazását je­lenti. Az oltalom a topográfia megalkotásának időpontjában kezdődik, és ettől számított 15 év vagy ha ez korábbi a topográfia vagy egy azt tartalmazó integrált áramkör első törvényes eladásától vagy kereskedelmi forgalomba hoza­talától számított 10 év elteltével jár le. A hatályos szabadalmi törvény rendelkezéseinek meg­felelően a topográfia gyakorlatbavételére az Izraeli Szaba­dalmi Hivatal elnöke vagy a honvédelmi miniszter kény­szerengedélyt adhat. B) Annak érdekében, hogy meggyorsítsák a nemzetközi bejelentések vizsgálatát az izraeli nemzeti szakaszban, az Izraeli Szabadalmi Hivatal elnöke módosította az ilyen bejelentések újdonságának és feltalálói tevékenységének vizsgálatát. A szabadalmazhatóságnak ezt a két követel­ményét az izraeli nemzeti szakaszban az Európai Szaba­dalmi Hivatal, az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala vagy a Svéd Szabadalmi Hivatal nemzetközi elő­­vizsgálati jelentése alapján fogják meghatározni. Ez annyit jelent, hogy ha az említett Hivatalok által kiadott nemzetközi elővizsgálati jelentés a bejelentés újdonságát és feltalálói tevékenységét kedvezően ítéli meg, az Izraeli Szabadalmi Hivatal ezeket a szabadalmazási követelmé­nyeket nem vizsgálja, és nem végez a technika állására vonatkozó kutatást sem, vagyis csak alaki vizsgálatot foly­tat le. Amennyiben a nemzetközi elővizsgálati jelentés csak az újdonsággal kapcsolatban tartalmaz kedvező ered­ményt, az Izraeli Hivatal a feltalálói tevékenységet és az alaki követelményeket vizsgálja. Azok a nemzetközi bejelentések, amelyeket az elsőbb­ség napjától számított 20 hónapon belül nyújtanak be Iz­raelben, vagy amelyeknél a nemzetközi elővizsgálatot nem az említett hivatalok valamelyike végezte el, vagy amelyek esetében a nemzetközi elővizsgálati jelentés ked­vezőtlen mind az újdonság, mind a feltalálói tevékenység megítélése terén, ki vannak zárva ebből a módosított eljá­rásból. A módosított eljárásnak az is feltétele, hogy a nemzet­közi elővizsgálati jelentés alapját képező igénypontok lé­nyegileg megegyezzenek az izraeli nemzeti szakaszban benyújtott igénypontokkal. A módosított eljárásról hírt adó izraeli szabadalmi ügy­vivő megjegyzi, hogy az izraeli szabadalmi törvény vizs­gálatot ír elő, és ezért bizonytalan, hogy az izraeli bírósá­gok hogyan fognak kezelni egy olyan izraeli szabadalmat, amelyet ilyen módosított vizsgálati eljárással engedélyeztek. C) 2000. január 1-jén a szellemi tulajdon oltalmára vo­natkozó új törvények léptek hatályba, amelyek a TRIPS egyezmény II. és III. részén alapulnak. Az új törvény mó­dosítja a szabadalmi, védjegy- és mintatörvényt, valamint az eredetmegjelölési törvényt, és a szellemi tulajdonjogok kedvezőbb oltalmát eredményezi. Az új törvény által be­vezetett főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Az új törvény szűkíti a szabadalom által biztosított kizá­rólagos jogok korlátozásait, mert nem teszi lehetővé kény­szerengedély megadását azon az alapon, hogy a szabadalmas nem gyártotta a szabadalmazott terméket Izraelben. Ez a sza­bály mutatis mutandis vonatkozik az ilyen termék előállítá­sára szolgáló szabadalmazott élj árásra is. Kényszerengedélyt főleg az izraeli piac támogatására fognak adni. Az új törvény a közismert védjegyek széles körű oltal­mát biztosítja. A lajstromozott közismert védjegy a nem lajstromozottnál tágabb oltalmat élvez. A közismert, de lajstromozatlan védjegy tulajdonosa jo­gosult harmadik feleket megakadályozni abban, hogy azo­nos vagy hasonló jelzéseket használjanak a kereskedelem­ben olyan árukon vagy szolgáltatásokon, amelyek azono­sak vagy hasonlók olyan árukkal vagy szolgáltatásokkal, illetve árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyekkel kap­csolatban a védjegy közismert. A közismert, de lajstromozott védjegyek tulajdonosai is hasonló jogokkal rendelkeznek a lajstromozott védjegyek vonatkozásában, feltéve, hogy a védjegy használata kap­csolatra utal az áruk vagy szolgáltatások és a lajstromozott védjegy tulajdonosa között. Az új törvény oltalmat biztosít a földrajzi árujelzőkre, míg a régi törvény csak az eredetmegjölések oltalmát tette lehetővé. A minták fenntartási díjának fizetésére hathónapos tü­relmi időt engedélyeznek. Eljárási szabadalmakra vonatkozó bitorlási perekben a bizonyítás terhe kizárólag a vélt bitorlóra hárul, ha nagy­mértékben valószínűsíthető, hogy az azonos terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas méltányos erőfeszítések ellenére sem tudja meghatározni a ténylegesen használt eljárást. Egy lajstromozott védjegyet töröltetni lehet a lajstrom­ból azon az alapon, hogy rosszhiszeműen lajstromoztat­ták, vagy pedig ha a védjegyet legalább 3 éven keresztül nem használták. 16. Írország Írország 1999. október 13-i hatállyal csatlakozott a Szel­lemi Tulajdon Világszervezete által létrehozott Védjegy­jogi Szerződéshez. 17. Japán A) 2000. január 1 -jétől kezdve megváltoztak a szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbításával kapcsolatos szabá­lyok, mert eltörölték az alábbi két korábbi követelményt: a) a szabadalmas a szabadalmazott találmányt a hivata­los forgalombahozatali engedély megadásának hiánya miatt legalább 2 évig nem tudja gyakorlatba venni, és b) a kérelmet a szabadalom oltalmi idejének lejárta előtt legalább 6 hónappal kell benyújtani. így a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását lehet kérni akkor is, ha a gyakorlatbavétel hiányának idő­tartama rövidebb 2 évnél, feltéve, hogy a kérelmet a sza­badalom oltalmi idejének lejárta előtt nyújtják be. Ugyancsak 2000. január 1 -jétől kezdve megváltoztatták a szabadalmi törvény újdonságra vonatkozó szakaszát, mert új követelményként beiktatták a „külföldön nyilvá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom