Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 31 szellemi tulajdonra vonatkozó előírásainak. Fő kifogása az volt, hogy Argentína gyógyszeripara licenciadíjak fizetése nélkül másolja a szabadalmazott amerikai gyógyszereket. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon komolyan” veszi a nemzetközi egyezmények megsértését. Az Egyesült Államok és Argentína között régóta folynak viták a szabadalmi oltalom kérdésében, és Argentína folyamatosan visszautasítja azt az állítást, hogy megsérti a szellemi tulajdonjogokat. Ezzel szemben az Egyesült Államok azt állítja, hogy Argentína a világon páratlan mértékben állandóan sért ilyen jogokat. Egy argentin hivatalos szóvivő kijelentette, hogy Argentína teljes mértékben betartja a TRIPS előírásokat, és ezért „nagyon meg volt lepve” Daley kijelentéseitől. A szóvivő szerint Argentínában 2000. november 1-jén új szabadalmi törvény fog hatályba lépni. Megemlítette, hogy a TRIPS egyezmény 10 év türelmi időt adott Argentínának, de ebből csak 5 évet vettek igénybe. 5. Ausztrália Ausztrália 1999. december 20-án letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott Unió (UPOV) 1991. évi szövegéhez való csatlakozás okmányát, és azt 13. államként ratifikálta. így az 1991. évi módosított szöveg 2000. január 20-án lépett hatályba. Ausztrália már korábban is tagja volt az UPOV Egyezménynek. Az 1991. évi módosított szöveg az összes tagállam számára kötelezővé teszi egy átmeneti időtartam után az összes növényfajta oltalmát, és megerősíti a növénytermesztők számára engedélyezett jogokat, de védett növényváltozatok használatát megengedi egyéb változatok kifejlesztéséhez. Az 1991. évi módosított szöveget Ausztrálián kívül még az alábbi 12 állam fogadta el: az Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Dánia, Hollandia, Izrael, Japán, Moldova, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Svédország és Szlovénia. 6. Bahrein A Bahreini Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy 2000. február 20-tól kezdve a függő szabadalmi bejelentések ügyében semmilyen módosítást nem engedélyez a lajstromozási bizonylat kiadásáig. 7. Dél-Korea A Dél-koreai Iparjogvédelmi Hivatal közlése szerint 1999 augusztusáig a színekre vonatkozó védjegybejelentések száma 5555-re emelkedett, ami az 1998 augusztusáig benyújtott hasonló bejelentések számához viszonyítva 150,6%-os növekedésnek felel meg. Ez annyit jelent, hogy az 1996-ban lehetővé tett színvédj egyek jelentőségét felismerve számos cég igyekszik kihasználni a védjegy színéből származó sajátos előnyöket. A színvédjegy-bejelentések száma az összes védjegybejelentés számához viszonyítva is erősen növekedett. A Hivatal megállapítása szerint 2000-re a színvédjegy-bejelentések száma valószínűleg eléri a 10 000-et. A dél-koreai termékek versenyképességének javításában nemcsak a termékek minőségét célszerű javítani, hanem a védjegyekét is. A színvédjegyekkel kapcsolatos új irányzat a koreai üzletemberek ilyen irányú erőfeszítéseit is tükrözi. 8. Egyiptom A) Egyiptomban befejezték egy a TRIPS egyezmény előírásait minden vonatkozásban figyelembe vevő új szabadalmi törvény előkészítését. Az új törvény lehetővé fogja tenni gyógyászati és agrokémiai termékek oltalmát, és a szabadalmak oltalmi idejét a bejelentés napjától számított 20 évben fogja megszabni. B) Egyiptom 1999. október 7-i hatállyal csatlakozott a Szellemi Tulajdon Világszervezete által létrehozott Védjegyjogi Szerződéshez. 9. Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény 2000. január 5-én az Eurázsiái Szabadalmi Szervezet (EAPO) csatlakozási nyilatkozatot nyújtott be a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez. Ennek megfelelően ez a Szerződés az EAPO vonatkozásában 2000. április 5-én lépett hatályba. 10. Európai Unió Az Európai Bizottság 2000. január 18-án egy tervet körvonalazott annak érdekében, hogy fokozzák a 15 uniós tagállam versenyképességét egy Európai Kutatási Terület létrehozásával, amely egész Európában érvényes szabadalommal járna együtt. A Bizottság megállapította, hogy a tervre az Egyesült Államokkal szemben fennálló innovációs és technológiai rés lezárása érdekében van szükség. Az új tervet, amelyet az Európai Unióban hivatalosan mint „közleményt” vagy „fehér iratot” hoztak nyilvánosságra, a kutatás ösztönzésére, valamint annak a jelenlegi helyzetnek a megszüntetésére kívánják felhasználni, hogy az Európai Unión belül az alapkutatást végzők és az ipari kutatást végzők között hiányzik az együttműködés. „Európában nincs elegendő tényleges kutatási kapacitás, és a kutatás alig lép túl a nemzeti határokon” mondta a kutatásokért felelős főtisztviselő. „Az európai kutatási erőfeszítések nemcsak koordinálatlanok, hanem az európai kutatási beruházások sem tartanak lépést amerikai és ázsiai versenytársainkkal. Ezért túl kell lépnünk a 15 európai tagállam jelenlegi gyakorlatán, és az Európai Uniónak nemzetközi piacot kell teremtenie a kutatáshoz.” Azon túlmenően, hogy növelni kell az európai vállalkozók számára elérhető kockázati tőke nagyságát, a Bizottság szerint az Európai Kutatási Terület számára az egyik legfontosabb eszköz lenne egy Európára érvényes egyetlen szabadalom megszerzésének lehetősége. Ehhez a Bizottság egy még 1999-ben megszületett tervet kíván követni, amely a következő elemeket foglalja magában:- olyan szabályozást kell létrehozni, amely egyetlen bejelentés alapján egy egész Európában azonnali hatállyal érvényes szabadalmat eredményez;
