Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 27 kés, nem hatékony, nem megbízható. Az NSZO-nak mind a szakemberek, mind a közönség számára könnyen használhatónak kell lennie. Az IPC CD-ROM adatbázisnak a felhasználó számára több segítséget kell nyújtania. E problémák megoldására a következő ajánlások fogalmazódtak meg. 1. Csökkentsük a revíziós időszakokat 3 évre. Ezáltal rugalmasabban követhetők lesznek a technológiai változások. 2. Az elektronikus levelezéssel kiküszöbölhetők a hagyományos konzultációs módok hátrányai. Az információtechnológia eszközeinek kiterjesztésével a revíziós periódus közbenső időszakában már megjelenhetnek a műszaki fejlődést figyelembe vevő változtatások az elektronikus hordozón megjelenő IPC CD-ROM-on. 3. A fordítás elvégzése akkor célszerű, ha már az egész projekt befejeződött. 4. A modem információ-visszakeresési technikák megjelenésével elvesztette jelentőségét a dokumentumok egyetlen helyre való besorolásának módszere. Hatékony visszakeresés a többszörös osztályozás, a hibrid osztályozás és indexelés eszközével lehetséges. Michelle Lyon az INPI képviseletében hangsúlyozta az NSZO fogalommeghatározásainak fontosságát mind az angol, mind a francia hivatalos változat tekintetében. Ennek elmulasztása téves irányba vezeti a keresést, vagy a dokumentum inadekvát besorolását eredményezi. A francia hivatal a természetes nyelvi keresés támogatására kifejlesztett egy lingvisztikái eszközt annak érdekében, hogy bármely használó megtalálhassa az általa keresett területhez kapcsolódó NSZO-jelzetet. Az eszköz a CIB-LN nevet kapta, az INPI honlapján található a Francia Iparjogvédelmi Digitális Könyvtár részeként, használata ingyenes. A rendszer jelenleg csak francia nyelven működik, szerkezete azonban lehetővé teszi más nyelvű változat kifejlesztését anélkül, hogy elölről kellene kezdeni a rendszer építését. Anders Bruun, a PRV képviselőjének előadása ugyancsak abból indul ki, hogy a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozást közel száz ország alkalmazza, a fejlesztés célja alapvetően a sokoldalú információ-visszakeresés az elektronikus hordozón megjelenő dokumentumok körében. Mivel az NSZO eredetileg papírdokumentumokra alapuló visszakeresési rendszer volt, e hordozó használatának csökkenésével hatékonysága is csökkent. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás verzióiban sok gyakorlati tapasztalat halmozódott fel és jelent meg a technológiai változásokat követően, de vannak olyan részei, amelyeket érintetlenül hagyott a műszaki fejlődés. Az elektronikusan tárolt dokumentumok alternatív keresőeszközök kifejlesztését igénylik. Egységes terminológia nélkül a szöveges keresés nem hozhat eredményt. Mire az NSZO 8. kiadása 2005-ben megjelenik, a keresés arányaiban még inkább el fog tolódni a papírdokumentumoktól az elektronikus formában tárolt dokumentumok felé. Az NSZO-nak meg kell őriznie egyetemes osztályozási rendszer szerepét és alkalmasnak kell lennie arra, hogy alapja legyen a további keresőeszközök kifejlesztésének. Napjainkig a rendszert lépésenként fejlesztették, az információtechnológia robbanásszerű térnyerésével azonban újra kell alkotni az egészet ahhoz, hogy megfeleljen az egyetemesség és az elektronikus dokumentumok sokoldalú visszakereshetősége kritériumainak. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás sorsa valószínűleg a következő revíziós időszakban fog eldőlni. Ha nem újul meg, marginalizálódik szerepe. Stephen Kunin az USPTO képviseletében előadásában hangsúlyozta erőteljes fenntartásait az NSZO jövőjét illetően. Ha nem lesz képes a gyökeres megújulásra, nem lesz képes megtartani jelentőségét a szabadalmi dokumentumok rendszerezésében és visszakeresésében. A felvetett problémák megoldására javaslatait akcióterv formájában is a szeminárium elé terjesztette. A leglényegesebb problémák: A szabadalmi dokumentumok következetlen besorolása, a szabadalmak kapcsolódó területeinek megtalálása nehézkes, a szabadalomcsaládra vonatkozó információ nem jelenik meg a besorolásban, a korábbi dokumentumok újraosztályozása nem történik meg verzióváltáskor, a revíziós folyamat nagyon nagy mennyiségű szabadalmi dokumentumot érint, az indexelő folyamat rendkívül drága és végül: nincs kapcsolat a WIPO Standing Committee on Information Technology (SCIT: Információtechnológiai Állandó Bizottság) és a jelenlegi NSZO között. E problémák megoldására akcióterv készült, melyet előadásának kiegészítéseképpen terjesztett elő és javasolt elfogadásra az USPTO képviselője. A javaslat lényege:- a szabadalmi osztályozási rendszer egésze javítandó,- a revízió folyamán vegyék igénybe a nemzeti hivatalok segítségét,- jöjjön létre kapcsolat a SCIT és az NSZO Szakértői Bizottsága között,- fejlesszenek ki és használjanak automatizmusokat az NSZO-revízió során és a dokumentumok besorolásánál,- fejlesszenek ki és alkalmazzanak olyan NSZO-oktatócsomagokat, amelyek számítógépes oktatóeszközöket is tartalmaznak,- hangsúlyozni kell a WIPO szerepét az NSZO kérdésekben,- az NSZO fejlesztési, karbantartási és revíziós költségeinek fedezésére javaslatokat szükséges kidolgozni. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) képviselői ugyancsak összefoglalták véleményüket az NSZO revíziójával kapcsolatban. Bár az EPO aktívan részt vesz az NSZO revíziós munkálataiban, az előadó felteszi a kérdést: szüksége van-e az EPO-nak a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra, miután kifejlesztette saját ECLA rendszerét. Az ECLA ugyan az NSZO alapján készült, de sok területen mélyebb besorolást tesz lehetővé, mint az NSZO. Az NSZO-t az EPO nem használja keresésre a japán és a szovjet/orosz kivonatok kivételével, mert korlátozott eredményt nyújt a jelzetek inhomogén alkalmazása és az értelmezésbeli különbségek miatt. Az EPO tovább folytatja az ECLA és indexelő rendszere az ICO fejlesztését a különböző technológiai változásokhoz igazodva. Ezeket a rendszereket a nemzeti hivatalok is alkalmazhatják. Az EPO komoly nehézségeket lát az NSZO további alkalmazásában, ha nem újul meg gyökeresen a rendszer. Javaslata szerint azNSZO