Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Dr. Csiky Péter: A TRIPS Tanácsban folyó munka
A TRIPS Tanácsban folyó munka 21 A regisztrációt követően a tagállamok csak a TRIPS 24. cikkének 9. bekezdése alapján emelhetnek kifogást a földrajzi megjelöléssel szemben. Az európai javaslatot - bár azzal összefüggésben számos kérdés merül fel - sok tagállam támogatta, de hangsúlyozták, hogy további időre van szükségük a kérdés elmélyült tanulmányozására. A kérdések elsősorban ajavaslat szerinti rendszer terjedelmével (borokra, égetett szeszes italokra vagy akár más termékekre is terjedjen-e ki), a kifogásolás jogalapjaival, a bizonyítási rendszerrel, a kötelezettségek jellegével, az így létrejövő nemzetközi lajstrom és a nemzeti lajstromok kapcsolatával összefüggésben merültek fel. A regisztrációs és notifikációs rendszer létrehozásával és működtetésével kapcsolatban benyújtott európai javaslat vitája során az Európai Unió képviselője a felvetődött kérdésekre az alábbiak szerint reagált. A terjedelem kérdésével kapcsolatban kifejtette, hogy a TRIPS nem utal más termékekre, sőt a 23. cikk 4. bekezdése kifejezetten csak borokra utal, az égetett szeszes italok csak a Szingapúri Miniszteri Értekezlet jegyzőkönyvében foglaltak miatt kerültek a javaslatba. Álláspontja szerint a miniszterek - ebből a szempontból - nem tettek különbséget a borok és az égetett szeszes italok között. Tagadta, hogy a javaslat nyomán a 23. cikk 4. bekezdése alapján újabb kötelezettség terheli majd a tagállamokat, illetve hogy magasabb szintű oltalom keletkezne ilyen módon a borokra és az égetett szeszes italokra. Hangsúlyozta, hogy az egész rendszer csak önkéntes alapon működhet (voluntary character), vagyis a kötelezettségek csak az önkéntesen belépő tagállamokra terjedhetnek ki, de az egész rendszer lényege inkább az, hogy átláthatóságot biztosít, ezért jó lenne, ha minél több tagállam lépne be a rendszerbe. A felszólalási rendelkezésekkel (opposition) összefüggésben felvetett kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a jogalapok átgondolására és kibővítésére szükség van, de ez további megfontolást igényel. További kérdés az, hogy a felszólalási eljárás lefolytatását követően ki dönt a regisztrációról és ennek milyen költségkihatásai vannak, valamint ki viselje az eljárás költségeit? A bizonyítási rendszerrel kapcsolatos kérdésekre azt a választ adta, hogy megengedhetőnek tartják a tagállamok jogrendszerei által előírt bizonyítékok elfogadását, a tagállamok ilyen jogait nem korlátoznák. A nemzeti és a nemzetközi lajstromok viszonyát firtató kérdésre az EU képviselője azt válaszolta, hogy a nemzetközi lajstrom nem helyettesítené a nemzeti lajstromokat, csupán egyértelmű helyzetet teremtene és így javítaná az átláthatóságot. Csehország, Törökország és Izland támogatták az európai javaslatot, de Izland szeretné azt más termékekre is kiterjeszteni. Mexikó képviselője is támogatta az európai javaslatot és bejelentette, hogy azzal kapcsolatban módosítójavaslatot fog beterjeszteni. Az Egyesült Államok a kérdés tisztázására kifejtette, hogy a TRIPS az oltalom előmozdítását célzó tárgyalások megkezdéséről beszél, nem fokozott oltalom vagy újabb kötelezettség létrehozására kell irányulnia a tárgyalásoknak. Hangsúlyozták az önkéntességet és bejelentették, hogy új javaslatot fognak előterjeszteni a sokoldalú regisztrációs redszerre vonatkozóan. Argentína alapvetően támogatta az európai javaslatot, de szerinte csak a borokra kell kiterjeszteni a rendszert. A javaslatot abból a szempontból bírálta, hogy a kifogásolás joghatásai csak a kifogást megtevő tagállamra terjednek ki, így az a jelentőségét elveszti, mivel a kifogásolt földrajzi megjelölést más tagállam elfogadhatja. Marokkó képviselője kijelentette, hogy a rendszer működését más termékekre is szeretnék kiterjeszteni. Véleményéhez csatlakozott India. Ausztrália, Uj-Zéland, Chile, Japán, Kanada, Venezuela, Hongkong és Kína, valamint Korea fenntartással fogadták az európai javaslatot, különösen az égetett szeszek oltalmának bevonása miatt. Ausztrália és Kanada további tárgyalásokat tart szükségesnek, Chile, Hongkong és Kína képviselői egybehangzóan mutatattak rá arra, hogy az égetett szeszek oltalmáról lehet ugyan tárgyalni, de az nem annyira sürgős mint a borok oltalmának előmozdítása (preliminary task). Hongkong és Kína képviselője kiemelte: a TRIPS 23. cikkének 4. bekezdése kifejezetten csak a borokról tesz említést, ezért ezzel összefüggésben jogi kötelezettség áll fenn. Kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a Fülöpszigetek képviselője, amely arra irányult, hogy a Tanács kezdje el a munkát a borokkal és így az égetett szeszek vagy más termékek bevonásának vitája nem veszi el az időt az érdemi munkától. • A Titkárság a Tanács felkérésére a 23. cikk 4. bekezdésének alkalmazásáról munkaanyagot készített, amiben javaslatot tesznek a kapcsolódó kérdések megvitatásának szerkezetére. Az 1999. február 17-i ülésen az Egyesült Államok és Japán közös javaslatot terjesztett be a borok és égetett szeszes italok földrajzi megjelölései multilaterális regisztrációs és notifikációs rendszerének létrehozására. Az Egyesült Államok képviselője kifejtette, hogy a korábbi tárgyalások során az EU által benyújtott javaslattal kapcsolatban számos tagállamnak komoly fenntartásai voltak. Ezek, többek között, abból erednek, hogy az európai javaslat szerinti regisztrációs és notifikációs rendszer megváltoztatná a TRIPS Egyezményben foglalt kötelezettségeket, az abban való részvétel nem önkéntes lenne, és a rendszer működtetése a tagállamokra és a Titkárságra nézve jelentős adminisztratív terheket róna. Az amerikai javaslat lényege a következő. A rendszer célja az abban résztvevő tagállamok földrajzi megjelölései védelmének elősegítése. A rendszer nem keletkeztet jelentős új kötelezettségeket, és nem növeli a TRIPS II. részének 3. fejezetében foglalt kötelezettségeket. A rendszerben a részvétel önkéntes (megfelelően a 23.4. cikkben foglaltaknak „in those Members participating in the system”). A rendszernek illeszkednie kell a tagállamok különböző földrajzi megjelölési vagy eredetvédelmi szabályozásaihoz és rendszereihez, amely különbségek a 24. cikk 2. bekezdésének felülvizsgálatára kidolgozott kérdőívre adott válaszokból is kitűnnek. A rendszer egyszerű és olcsó azoknak a tagállamoknak, amelyek önkéntesen részt vesznek.
