Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, II. rész
4 Dr. Palágyi Tivadar se alapján állapítja meg, és határozatát abizonyítékok mérlegeléséből nyert meggyőződése alapján hozza meg. A Fegyelmi Bizottság határozatával a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt felmenti vagy fegyelmi büntetést szab ki. A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, majd nyolc napon belül írásba kell foglalni. Ha a Fegyelmi Bizottság határozata elleni keresetlevelet a Kamaránál nyújtják be, azt az ügy irataival és a keresetre vonatkozó nyilatkozattal együtt nyolc napon belül továbbítani kell a Fővárosi Bírósághoz. A szabadalmi ügyvivőjelölt fegyelmi felelősségre vonása esetén a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Miként fentebb említettem, már a Szabadalmi Hivatal elnökének 1907-ben kiadott Jelentései3) említést tesz a „Magyar iparjogvédelmi egyesület” működéséről, sőt arról is, hogy ez az egyesület szaklapot is kiadott: 1907-től kezdve havonként jelentette meg „Iparjogi Szemle” c. közlönyét, amely a címlapján feltüntetett szöveg szerint az „eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi, védjegy-, minta-, szerzői, név- és cégjog oltalmát szolgáló” folyóirat volt, és az Iparjogvédelmi Egyesület tagjai „tagsági járulékul” kapták. Az egyesület két világháború közötti tevékenységéről keveset tudunk. Dr. Hoff György „Szabadalmi jog” c. monográfiája az Iparjogvédelmi Egyesület kiadványaként jelent meg 1939-ben. Az egyesület működése a II. világháború után szünetelt 1962-ig, amikor megalakult a „Magyar Iparjogvédelmi Egyesület” (MIÉ). Első elnökévé dr. Csűrös Zoltánt, főtitkárává dr. Dán Jenőt választották meg. 1969-től 1980-ig dr. Szilbereky Jenő, 1980-tól 1985-ig Horváth Gyula, 1985-től 1990-ig pedig Bihari István volt az elnök és 1968-tól 1980-ig Horváth Gyula, majd 1980- tól 1990-ig dr. Fontai Endre a főtitkár. 1990-től 1998-ig dr. Lontai Endre az elnök és Marosi György a főtitkár.l23) 1998-ban dr. Kende Bélát választották elnökké, főtitkár Marosi György maradt. A MIÉ közreműködik az iparjogvédelmi jogszabályok kialakításában, előadások, vitaülések és konferenciák szervezésével és lebonyolításával fórumot biztosít az iparjogvédelem területén felmerülő kérdések és jogviták elemzéséhez és eldöntéséhez. A „MIÉ KÖZLEMÉNYEK” kiadásával lehetőséget nyújt az iparjogvédelem területén működő szakemberek, így szabadalmi ügyvivők szakcikkeinek a publikálásához. 1998-ban a MIÉ KÖZLEMÉNYEK 39. számajelent meg. 1970-ben a MIÉ elnöksége a tartósan kiemelkedő tevékenységet kifejtő egyesületi tagok számára Iparjogvédelmi Emlékérmet alapított, amelyet eddig a szabadalmi ügyvivői képesítéssel rendelkező alábbi személyek nyertek el: - 1974-ben Bernauer Magdolna, - 1976-ban Horváth Gyula,- 1980-ban Somorjay Ottó,- 1982-ben e cikk szerzője,- 1985-ben Fers Antal és dr. Varga Edit,- 1987-ben Gazda István és Somlai Tibor,- 1990-ben Kecskés József,- 1994-ben Kopornoky Róbert és dr. Markó József,- 1998-ban Antal Zoltán, Friedmann Éva, Lantos Mihály, Marosi György, dr. Szarka Ernő és Tárcza László. A MIÉ az AIPPI Magyar Csoportjával közösen 1970 óta háromévenként rendez nemzetközi konferenciát az iparjogvédelem időszerű kérdéseiről, általában 200-300 hazai és 150-200 külföldi szakember részvételével. Az utolsó, immár jubileumi, tizedik konferenciát 1997 szeptemberében tartották. A nemzetközi konferenciák és az iparjogvédelem teljes területét átfogó kérdések tárgykörébe vágó előadások mellett a MIÉ találmányi szakosztálya rendszeresen szervez az ország különböző városaiban, így az utóbbi években pl. Egerben, Kecskeméten, Keszthelyen, Sopronban, Székesfehérvárott, Győrött, Tatán és Szegeden szerda déltől péntek délig tartó szimpóziumokat az iparjogvédelem időszerű kérdéseiről. Ezeken az adott tárgykörben nemcsak előadások hangzanak el, hanem arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a tárgyalt kérdésekkel összefüggő joggyakorlatot is elemezzék. E szimpóziumok kapcsán külön említésre méltónak tartom, hogy azokon az utóbbi években az OTH, illetve a MSZH szakemberei is jelentős számban vesznek részt, ami egyrészt növeli a szimpóziumok színvonalát és eredményességét, másrészt lehetővé teszi a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivők és a hivatali szakemberek közötti közvetlen párbeszédet és így egymás szempontjainak és gondjainak a kölcsönös megismerését is. Az Ipari Tulajdon Oltalmára Létesült Nemzetközi Egyesület (Association Internationale pour la Protection de la Propriété Industrielle, rövidítve: AIPPI) Magyar Csoportjának célja, hogy előmozdítsa az AIPPI célkitűzéseinek megvalósítását és támogassa annak munkáját. E célok elérése érdekében a Magyar Csoport feladata többek között részvétel az AIPPI munkájában, elsősorban tanulmányok készítésével, munkabizottságok és nemzetközi rendezvények (elnökök tanácsa, végrehajtó bizottsági ülés, kongresszus) munkájában való részvétellel; az így szerzett ismeretek hazai terjesztése; a nemzetközi tapasztalatok felhasználásának kezdeményezése a magyar jogszabályalkotásban és joggyakorlatban; iparjogvédelmi tárgyú tudományos cikkek közlése; nemzetközi konferenciák rendezése; előadások szervezése hazai és külföldi előadókkal; külföldi szakemberekkel való kapcsolatfelvétel; és a külföldi iparjogvédelmi szabályok és joggyakorlat tapasztalatainak megismertetése útján a magyar iparjogvédelmi kultúra színvonalának emelése. Az AIPPI 1897-ben Brüsszelben megtartott alakuló ülésén magyar küldöttként Kelemen Manó vett részt, akit az AIPPI alelnökének választottak meg, és aki az alakuló ülés után Bécsben tartott első kongresszus résztvevőit budapesti kirándulásra hívta meg. Ennek alapján a kongresszus résztvevői különvonaton Budapestre utaztak, ahol a magyar házigazdák által nyújtott gazdag szakmai és társasági programot záróbankettel fejezték be. Karlóczai szerinti24) 1902-ben a Magyar Csoportnak 45 tagja volt, és ezzel Magyarország az Egyesült Királyság és Franciaország után a tagok számát tekintve a harmadik helyet foglalta el. A Magyar Csoportot hivatalosan 1925-ben vették föl az AlPPI-be. Ekkor a Csoport elnökévé Belatiny Artúrt választották meg, akit ezen a poszton 1938-ban Mihály fi Dezső követett. A Magyar Csoport életében kiemelkedő eséménynek minősíthető, hogy az AIPPI 1930-ban Budapesten tartotta
