Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, II. rész

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam II. 1999. április TANULMÁNYOK DR. PALÁGYI TIVADAR A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon II. rész 4. A szabadalmi ügyvivők társadalmi és egyéb szervezetei A szabadalmi ügyvivők már 1900-ban megalakították „A magyar hites szabadalmi ügyvivők testületé” nevű egye­sületet, miként a Szabadalmi Hivatal elnökének a Hivatal első tízévi működéséről kiadott Jelentése írja, „az ügyvi­vői kar anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítása, vala­mint a közönségnek a hívatlan elemektől való megóvása céljából”/3) Az alapszabályok!20 szerint a testület célja többek között a testületi tagok kartársi viszonyának ápo­lása és fejlesztése; az iparjogvédelmi törvények fejleszté­sének előmozdítása; külföldi hasoncélú testületekkel való érintkezés és ezáltal a magyar szabadalmi ügyek önállósá­gának a külföld előtt való érvényesítése. E célok érdeké­ben egyesíti a szabadalmi ügyvivőket és közöttük az összetartást fenntartja, megállapítja azokat az elveket, amelyek szerint tagjai a közönséggel, egymással és a ha­tóságokkal érintkeznek; megvitatja az iparjogvédelem te­rén előforduló kérdéseket; tárgyalásait és határozatait ipar­­jogvédelmi ügyekben közzéteszi szaklapokban és napilap­okban, esetleg maga is kiad szaklapot. A testületnek tagja csakis magyar hites szabadalmi ügy­vivő lehet, aki írásban kijelenti, hogy a testület céljaival egyetért, és annak alapszabályait, valamint határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A felvételi kérelmet írásban kell az elnökhöz beadni, aki azt a következő vá­lasztmányi ülés napirendjére tűzi és a testület ülését nyolc napon belül összehívja. A felvétel fölött a testületnek csak olyan ülése határozhat, amelyen a tagoknak legalább a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül újabb ülés hívandó össze, amely feltétlenül határozatké­pes. A felvételhez a jelenlevő tagok kétharmadának sza­vazata szükséges. A szavazás titkos. A testület tagjainak névsorából törlik azt a tagot, aki egy teljes esztendőn át ismételt felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A testületből ki kell zárni, aki ellen bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerős büntetőítéletet hoztak, továbbá aki ellen a választmány vagy a testület az ügyvivői kar tekintélyét általában, vagy a testület alapszabályait vagy határozatait sértő eljárás miatt három év leforgása alatt negyedízben fejezi ki rosszallását. A testület ügyeit az elnök és a választmány intézi. A választmány öt rendes és két póttagból, továbbá a minden­kori elnökből és titkárból áll. A választmányt a közgyűlés évenként választja. A választmány havonként legalább egy ülést tart, amelyen az elnök, akadályoztatása esetén pedig a választmány által megjelölt választmányi tag el­nököl. A testület kebelében a tagok között esetleg felmerülő viszályok elintézésére a közgyűlés öt tagból és két póttag­ból álló békéltető bizottságot választ. A bizottság elé ter­jesztendő ügyeket írásban kell a bizottság elnökéhez be­nyújtani. A felek írásban tartoznak kijelenteni, hogy a bi­zottság határozatában feltétlenül megnyugodnak. A bi­zottság határozata a felekre nézve kötelező. A testület minden év január havában közgyűlést tart, amelyre az elnök a tagokat legalább nyolc nappal a kitűzött időpont előtt köteles meghívni. A közgyűlés akkor hatá­rozatképes, ha a testület tagjainak legalább'fele jelen van. A közgyűlés szótöbbséggel határoz. Az elnök nem szavaz, de szavazategyenlőség esetén ő dönt. Az elnökre, a titkár­ra, továbbá a választmány és a békéltető bizottság tagjaira való szavazás titkos. Az elnök és a titkár abszolút többség­gel és legfeljebb két egymást követő évre választható meg. A már említett Jelentés!3) szerint a magyar hites szaba­dalmi ügyvivők testületé „alapszabályai keretein belül igyekezett is föladatát teljesíteni. így közreműködött ab­ban, hogy a Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban föltűnt zugírászok működése megszűnjék. Mint az ügyfelek kép­viselői, a szabadalmi eljárásnak feleikre nézve hátrányos­nak mutatkozó oldalait indokolt fölterjesztések és kérel­mek által orvosolni igyekeztek, amiben a Szabadalmi Hi­vatal őket készségesen támogatta mindaddig, amíg hatás­körükben előterjesztett kérelmük a törvényen alapuló volt. így a testület fölterjesztésére vezethető vissza a Szabadal­mi Hivatal azon intézkedése, hogy díjfizetéseket csakis az érdekelt felektől fogad el; hogy a képviseletben való vál­tozás esetén erről a korábbi meghatalmazott is értesítést nyer; hogy azon esetben, ha a bejelentési osztálynak fel­szólalási tárgyalás folytán hozott határozatai jogerőre emelkednek, erről a felek külön értesíttetnek; hogy az eset­ben, ha a bejelentő valamely külföldi szabadalmi bejelen­tés elsőbbségét kéri, de a külföldi szabadalom engedélye­zését még igazolni nem képes és e célból a bejelentés tár­gyalásának elhalasztását már a bejelentésben kéri, akkor a bejelentés tárgyalását 6 hónapig fölfüggeszti; hogy olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom