Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész

6 Dr. Palágyi Tivadar delmi oltalmi formáknak, nevezetesen a használati min­tákra és az integrált áramköri topográfiákra vonatkozó ol­talmi formáknak a bevezetéséből adódik, másrészt pedig abból, hogy a szabadalmi ügyvivői feladatkört kiterjeszti a szerzőségi jogosultsággal kapcsolatos díjazási, újítási, versenyjogi, szoftver- és know-how-perekre is. Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Szabadal­mi Ügyvivői Kamara tagja. Az a szabadalmi ügyvivő, aki a törvényi előfeltételeknek megfelel, alanyi jogon tarthat igényt a kamarai tagságra, az tőle nem tagadható meg és további feltételekhez sem köthető. A Kamarába való fel­vételhez rendelkezni kell szabadalmi ügyvivői felelősség­­biztosítással vagy tagsággal a Szabadalmi Ügyvivők Biz­tosítási és Segélyező Egyesületében - kivéve, ha az ügy­vivő gazdálkodó szervezetnél működik -, továbbá rendel­kezni kell a szabadalmi ügyvivői tevékenység folyta­tásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel -, kivé­ve, ha az ügyvivő gazdálkodó szervezetnél, illetve alkal­mazott szabadalmi ügyvivőként működik. Nem vehető fel a Szabadalmi Ügyvivői Kamarába, aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll, aki a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizá­rás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, aki gondnokság ha­tálya alatt áll és aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró ható­ságnál vagy bíróságnál működik. A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke előtt esküt kell tennie. Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet, aki megfelel a Kamarába való felvétel követelményeinek, akinek továb­bá felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítése és legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van. A vizsgára bocsátás követelményei tehát bővültek a legalább hároméves jelölti gyakorlat bevezetésével. Emellett a tör­vény visszaállítja az 1980-ban eltörölt szabadalmi ügyvi­vői vizsgát, amelyet a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizott­ság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátásról a Vizsgabi­zottság elnöke dönt. A szabadalmi ügyvivői kamarai tagság megszűnésének a törvényben szabályozott esetei értelemszerűen követ­keznek a kamarai tagfelvétel követelményeiből, illetőleg a felvételt kizáró okokból. Megszűnik továbbá a tagság, ha a szabadalmi ügyvivő ezt írásban kéri vagy ha elhalá­­lozik. A szabadalmi ügyvivői működést egyéni szabadalmi ügyvivőként, szabadalmi ügyvivői irodában vagy korlá­tolt felelősségű társaságban lehet folytatni. Ezzel a törvény visszaállítja a szabadalmi ügyvivői magántevékenységet. Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatai­nak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat. Az ilyen ügyvivő a képviseleti szabályok keretei között ügyfelek képviseletével is foglalkozhat. A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van. Az ügyvivői iroda alkalmazottként is foglalkoztathat szabadalmi ügy­vivőt. Korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: tár­saság) keretében akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el; csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő; a társaság törzstőké­jének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvi­vők törzsbetétei teszik ki; és a társaság vezető tisztségvi­selője, valamint tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki. A társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat. A szabadalmi ügyvivő nem állhat más munkaviszony­ban. E tilalom alól csak a tudományos, a művészeti, az irodalmi, az oktatási és a sporttevékenység, valamint a munkaviszonynak, a közszolgálati és közalkalmazotti jog­viszonynak nem minősülő közéleti és a választottbirói te­vékenység képez kivételt. Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügy­vivő ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást. Az ügyvivő nem köteles a megbízatást elvállalni, de ha a megbízást elhárítja, ezt haladéktalanul köteles közölni a megbízóval. Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő köteles tényvázlatot felvenni és az általa ellátott ügy­ről olyan nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja. Az ügyfél felé mind az egyéni szabadalmi ügyvivő, mind a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvi­vői társaság a polgári jog szabályai szerint felel az ügyfél­nek okozott kárért. A szabadalmi ügyvivői iroda és a tár­saság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetve a társa­sági szerződés előírásai, az alkalmazott szabadalmi ügy­vivő anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyv­ének a rendelkezései irányadók. Fegyelmi vétséget az a szabadalmi ügyvivő követ el, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A vele szemben ki­szabható fegyelmi büntetés megrovás, szigorú megrovás, pénzbírság vagy a Szabadalmi Ügyvivői Kamarából való kizárás lehet. Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljá­rást a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke indítja meg. A fegyelmi ügyekben aKamaraFegyelmi Bizottsága három­tagú tanácsban jár el. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg. A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a bírósághoz lehet fordulni kere­settel. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre. A szabadalmi ügyvivői utánpótlás szervezett biztosítása érdekében a törvény bevezeti a szabadalmi ügyvivőjelölt­ség intézményét. Szabadalmi ügyvivőjelöltet bármely szervezeti formában működő szabadalmi ügyvivő mellett lehet foglalkoztatni. Az ilyen minőségben történő alkal­mazás személyi feltétele az ügyvivőjelöltek kamarai név­jegyzékébe való bejegyzés. Az ügyvivőjelölt kötelezettsé­gei és fegyelmi felelőssége tekintetében a törvény a sza­badalmi ügyvivőkre vonatkozó szabályokat rendeli meg­felelően alkalmazni; ajelölttel szemben azonban fegyelmi büntetésként pénzbírság nem szabható ki. A törvény köztestületként határozza meg a szabadalmi ügyvivők hivatásrendi belső önkormányzatát, a Szabadal­mi Ügyvivői Kamarát, amely országos működési területtel és fővárosi székhellyel rendelkezik. A Kamara ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, valamint kép­viseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi azok jogait,

Next

/
Oldalképek
Tartalom