Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

54 Dr. Palágyi Tivadar Az új törvény oltalmazza a közismert védjegyeket, és lehetővé teszi kollektív védjegyek lajstromozását, vala­mint azt, hogy elsőbbséget - a Párizsi Uniós Egyezmény tagállamaiban benyújtott bejelentéseken kívül - a Keres­kedelmi Világszervezet tagállamaiban benyújtott korábbi bejelentés alapján is lehessen igényelni. A régi törvény előírja, hogy a védjegyet a tulajdonosnak kell használnia, de engedélyezi a lajstromozott használó általi vélt használatot is. Az új törvény csupán nyilatkoza­tot kíván arra nézve, hogy a védjegyet a kereskedelemben „a bejelentő használja vagy az ő engedélyével használják”. Egy függő bejelentés, amelyet az új törvény hatálybalépése előtt még nem hirdettek meg, e határidőtől számított 6 hónapon belül átalakítható az új törvény hatálya alá eső bejelentéssé. Az átalakított bejelentés azonban elveszti eredeti benyújtá­si (vagy elsőbbségi) napját, és úgy kezelik, mint az új törvény hatálybalépése után közvetlenül benyújtott bejelentést. Az ilyen átalakítás azért lehet célszerű, mert az új törvény sze­rinti lajstromozási követelmények kevésbé szigorúak. Az új törvény kimondja, hogy a lajstromozott védjegy­ből származó jogok kimerülnek, ha a védjeggyel ellátott árukat a tulajdonos vagy az ő hozzájárulásával harmadik személy a világon bárhol forgalomba hozta. Az új törvény szerint a lajstromozás érvénytelennek minősíthető, ha a védjegyet valamilyen abszolút lajstro­mozást gátló ok - például hasonló védjegy korábbi lajst­romozása - fennforgása ellenére lajstromozták, vagy a lajstromozást csalás vagy megtévesztés útján érték el. A közismert védjegyek tulajdonosai megsemmisítési eljárást kezdeményezhetnek. Az új törvény szerint a lajstromozás visszavonható, ha a védjegyet a megfelelő áruk vagy szolgáltatások vonatkozá­sában a lajstromozási eljárás befejezésének időpontjától szá­mított 5 éven belül nem használták, vagy ha az ilyen haszná­latot megszakítatlan ötéves időtartamra felfüggesztették, és a használat hiányát nem tudják megfelelően indokolni. A régi törvény szerint 5 évnél fiatalabb védjegy esetén nem lehet­séges használat hiánya miatti megvonás. B) A szingapúri Parlament 1998. november 23-án első olvasásban tárgyalta az integrált áramkörök topográfiájára vonatkozó törvény tervezetét és azt 1999. januárjában hagyta jóvá. Ilyen szellemi termékekre vonatkozó oltalmat eredeti, nem köznapi topográfiákra lehet kapni, amelyeket dokumen­tációs alakban feljegyeztek vagy egy integrált áramkörbe be­iktattak. A törvénytervezet szövegezésénél figyelembe vet­ték a TRIPS Egyezmény előírásait. Ennek megfelelően nem lehet ilyen oltalmat kapni eljárásokra, módszerekre, rendsze­rekre, ötletekre, elvekre és felfedezésekre. Az oltalomszerzés feltétele, hogy az integrált áramköri topográfia egy szingapúri állampolgár vagy lakos vagy a Világkereskedelmi Szervezet tagországának állampolgárá­nak szellemi terméke legyen. Nincs szükség lajstromozási vagy letétbehelyezési eljárásra. A tulajdonos joga, hogy védett topográfiáját másolja és kereskedelmileg használja. Az a személy, aki engedély nélkül másolja vagy kereske­delmileg használja a védett topográfiát, bitorolja a tulajdo­nos jogait. Nem minősül bitorlásnak a nem kereskedelmi jellegű használat és kutatás, valamint a jóhiszemű, tehát a védettség ismerete nélküli használat. Ezért a szerzőnek ér­dekében áll, hogy a topográfia mindenfajta megjelenési formáján fel legyen tüntetve a neve és szerzőségi igénye. Az oltalmi idő 15 év a megalkotás évétől számítva. Ha azonban a topográfiát az alkotástól számított 5 éven belül kereskedelmileg alkalmazzák, az oltalom az első kereske­delmi alkalmazás évétől számított 10 év után megszűnik. Az integrált áramköri topográfiára vonatkozó jogok tel­jesen vagy részben átruházhatók. Az átruházást írásban kell rögzíteni az átruházó aláírásával. A versenyellenes gya­korlat megakadályozására kényszerengedély is adható. 17. Szváziföld Szváziföld kormánya 1998. szeptember 14-én letétbe he­lyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz és e megállapodás Jegyző­könyvéhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelő­en mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv Szváziföl­­dön 1998. december 14-én lépett hatályba. 18. Tajvan Az 1994-ben módosított szabadalmi törvény szerint a szabadalmak oltalmi ideje 20 év, a használati mintáké pedig 12 év. A szabadalmi törvény 1997. évi végrehaj­tási utasítása lehetővé teszi a gyógyászati és mezőgaz­dasági termékekre és az ilyen termékek gyártási eljárá­sára vonatkozó szabadalom oltalmi idejének meg­hosszabbítását, de a szabadalmasnak a szabadalom gyakorlatbavételére vonatkozó jóváhagyási bizonylatot kell szereznie. Ha az utóbbi bizonylat megszerzése a szabadalmi bejelentés közrebocsátását követő két évnél később történik, a szabadalmas az oltalmi idő kettőtől öt évig terjedő hosszabbítását kérheti. Ilyen kérelmet csak egyszer lehet benyújtani. Ha a sza­badalmas külföldi, az oltalmi idő hosszabbítására csak ak­kor van lehetőség, ha a külföldi országa viszonossági szer­ződést kötött Tajvannal. (Jelenleg csak az Amerikai Egye­sült Államokkal és Ausztráliával kötöttek ilyen egyez­ményt; Japánnal tárgyalások vannak folyamatban.) 19. Tonga Tongában a Kormány új iparjogvédelmi törvényt terjesz­tett a Parlament elé, amelynek végső jóváhagyása 1999. első negyedében várható. Az új törvény szerint Tonga saját védjegylajstromozási eljárást fog bevezetni, vagyis megszüntetik azt a módszert, hogy a nagybritanniai védjegyeket újralajstromozzák. Beve­zetik az uniós elsőbbség intézményét, és lehetővé válik a több áruosztályban való bejelentés. A védjegylajstromozás enge­délyezése előtt fel lehet szólalni. Az oltalmi idő 10 év lesz, amely hasonló időszakokra megújítható. Az új törvény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül az összes lajstromozott védjegyet újra kell majd lajstromozni. 20. Törökország Törökország kormánya 1998. október 1-jén letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvéhez való csatlakozás okmányát, így ez a Jegyzőkönyv Törökország vonatkozásában 1999. január 1-jén lépett hatályba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom