Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 51 Az emberi test vagy egyes elemeinek egyszerű felfedezése nem szabadalmazható; szabadalmazható azonban az emberi testből elkülönített vagy egy műszaki eljárással más módon előállított elem, például egy génszekvencia. Az Irányelvek szerint nem szabadalmazhatok a közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző biotechnológiai találmányok, különösen az olyan eljárások, amelyek állatok genetikai azonosságát módosítják és az állatnak szenvedést okoznak anélkül, hogy ember vagy állat számára lényeges hasznot eredményeznének. Nem szabadalmazhatok továbbá az ilyen eljárásokból származó állatok, az emberi lények klónozására és genetikai azonosságuk módosítására szolgáló eljárások, valamint a humán embriók felhasználása ipari vagy kereskedelmi célra. A farmerek kedvezményben részesülnek, mert a biotechnológiai szabadalom tulajdonosa jogának megsértése nélkül használhatják az oltalmazott növényi és állati szaporítóanyagot. Hollandia volt az egyetlen ország, amely a javaslat ellen szavazott, és októberben bejelentette, hogy az Európai Törvényszék előtt pert indított az Irányelvek érvénytelenítése érdekében, különböző jogi érvekre, így többek között arra hivatkozva, hogy az Irányelvek nélkülözik a megfelelő jogi alapot, sértik az emberi jogokat, összeegyeztethetetlenek nemzetközi szerződésekkel, és belső ellentmondást tartalmaznak a növény- és állatfajtákra engedélyezett oltalom vonatkozásában. Az 1998. júniusi szavazáson Belgium és Olaszország tartózkodott. Jelenleg teljesen bizonytalan, hogy a holland kereset eredményes lesz-e, és azt sem lehet tudni, hogy az Európai Törvényszék mikor fogja az ügyet megtárgyalni. Egyértelmű azonban, hogy a holland kifogás olyan bizonytalanságot okoz, amelyet éppen az Irányelvekkel kívántak kiküszöbölni. 7. Észtország Észtország kormánya 1998. augusztus 18-án letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás csatlakozási okmányát. Ennek megfelelően a Madridi Jegyzőkönyv Észtország vonatkozásában 1998. november 18-án lépett hatályba. 8. Japán A) 1998. július 1-je óta meg lehet gyorsítani a szabadalmi bejelentések elővizsgálati eljárását azzal, ha a bejelentő a benyújtás napjától számított egy éven belül kér vizsgálatot. B) A japán Legfelsőbb Bíróság 1998. október 17-én a szellemi tulajdon védelmének bitorlásokkal kapcsolatos területén fennálló nehézségek kiküszöbölésére az alábbi pontokban ismertetett gyakorlat bevezetését határozta el. a) A Tokiói Kerületi Bíróságon szabadalmi perek vizsgálatával foglalkozó különleges részleget állítanak fel, amely két bíróból és két szakvizsgálóból fog állni. így ezen a Bíróságon a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó eddigi két szaktanács mellett egy harmadik is fog működni. b) 1999-től kezdve a Legfelsőbb Bíróságnak ki kell képeznie olyan bírókat, akik szakértők lesznek szabadalmi peres ügyekben. c) 1999-ben a Legfelsőbb Bíróságnak növelnie kell a szabadalombitorlási perekkel foglalkozó bírók számát. d) A Legfelsőbb Bíróságnak a szabadalombitorlási perekkel foglalkozó bíróit külföldi szabadalmi bíróságokhoz kell elküldeni a nemzetközi gyakorlat elsajátítása céljából. Ezeket a változtatásokat az tette szükségessé, hogy a szabadalombitorlási perek száma 1990-ben 300 volt, míg az 1990-es évek második felében ez a szám 500-600-ra nőtt. Emellett az elintézetlen peres ügyek száma az 1992. évi 828-ról 1997 végéig 1814-re nőtt. C) Japánban több év óta olyan irányzat tapasztalható, hogy szigorúbban bírálják el a bitorlási ügyeket. Ezt bizonyítja, hogy a Tokiói Kerületi Bíróság a SmithKline Beecham (SB) v. Fujimoto ügyben 1998. október 12-én a Fujimoto Pharmaceutical Co., Ltd. (F) alperest 3019 billió jen (közelítőleg 25,2 millió USD) megfizetésére kötelezte a felperes által licenciadíjak és eladások terén elszenvedett veszteségek fejében. A bitorlást F azzal követte el, hogy a felperes tagamet nevű, gyomorfekély elleni szerét cyclock néven forgalmazta. A bitorlás időszaka 1986 decemberétől 1993. szeptember 5-ig, a felperesi szabadalom oltalmi idejének lejártáig tartó időszakra terjedt ki. Ilyen összegű bírságot bitorlási ügyben még nem ítélt meg japán bíróság. SB 1973. szeptemberében nyújtott be szabadalmi bejelentést a tagamet előállítási eljárására, és a szabadalmat 8 évvel később engedélyezték. A bíróság megállapította, hogy F az SB szabadalma által védett eljárással gyártotta az általa forgalmazott gyógyszert; emellett az akkori Jugoszláviából (a mai Szlovénia területéről) nagy mennyiségben importált bitorló terméket, amelyet 1986 és 1993 között hozott kereskedelmi forgalomba. F azzal érvelt, hogy gyártási eljárása nem esett SB szabadalmi igénypontjainak oltalmi köre alá, amivel azonban a bíróság nem értett egyet, és a bírság egyötödét az elmaradt licenciadíjak fejében, a fennmaradó négyötöd részt pedig SB elmaradt haszna fejében állapította meg, 15%-os haszonkulcsot véve alapul. A Japán Szabadalmi Hivatal statisztikája szerint az 1990-től 1994-ig terjedő időszakban a japán bíróságok összesen kb. 46 millió jen bírságot szabtak ki szabadalmi ügyekben, ami az Amerikai Egyesült Államokban ugyanezen időszakra eső 92 millió USD-nek kevesebb mint 1%a. Japán szakmai körökben remélik, hogy az ismertetett, igen magas bírság elrettentő hatású lesz szabadalombitorlások terén. 9. Kanada A) Az AZT néven forgalmazott gyógyszerrel kapcsolatban a Kanadai Szövetségi Bíróság (KSzB) az alkalmazási igénypontok kérdésével foglalkozott. A szóban forgó kanadai szabadalom 78 igénypontot tartalmazott, amelyek közül az első 20, az AZT hatóanyagot egy gyógyászati hordozóval kombinálva tartalmazó gyógyászati készítményekre vonatkozott, a készítmény bármilyen alkalmazására való utalás nélkül. A fennmaradó igénypontok közül több vonatkozott a készítmény alkalmazására humán retrovírus-fertőzések kezelése vagy megelőzése, különösen AIDS kezelése vagy megelőzése céljából. A szabadalommal kapcsolatos bitorlási perben az alperes azzal érvelt, hogy ezek az alkalmazási igénypontok érvény
