Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam I. 1999. február EVFORDULONAPTAR 160 éves a fényképezés Párizsban Jacques Mandé Daguerre-nek - az azonos irányban kutató Nicéphore Niépce eredményeit felhasz­nálva- sikerült olyan készüléket szerkesztenie, amely „tü­körként” adta vissza az arcmásokat. 1839. január 7-én a francia akadémián Francois Arago fizikus bejelentette a találmányt, majd 1839. augusztus 19-én nyilvánosságra is hozták a francia Tudományos Akadémia ülésén. Január 7-e a fényképezés születésnapja. 40 éve működik atomreaktor Magyarországon Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében 1959. március 25-én üzembe helyezték a 2 MW teljesítményű, tudományos kutatásokat szolgáló (kísérleti) atomreak­tort, amelynek ünnepélyes átadására 1959. április 30-án került sor. Az évek során a 2 MW-os hőteljesítményt 5 MW-ra emelték. A reaktor 27 éven át zavartalanul mű­ködött, de mivel 30 éves üzemre tervezték, ezért 1986- ban leállították és megkezdődött a rekonstrukciója, majd 1993. július 2-án helyezték ismét üzembe. Névle­ges teljesítménye 10 MW. 145 éve született Károly Ireneusz József (Gönc, 1854. 03. 06. - Nagyvárad, 1929. 03. 13.), tu­dós, egyetemi tanár, premontrei szerzetes. Kassai gimnáziumi tanulmá­nyainak befejezése után lépett be a rendbe. Ekkor vette fel az Ire­neusz nevet. A szakirodalom sze­rint 1895-ben, tehát Marconival egy időben ő is sikeres kísérleteket végzett, sőt az olasz feltaláló előtt ismerhette a drótnélküli távírás elvét. Amikor Röntgen 1896-ban ismertette a róla elnevezett sugarak fölfedezését, Németországba utazott és az akkor legkorszerűbb gépeket hozta onnan haza. Ezekkel még ugyanabban az esztendőben Nagyváradon megnyi­totta az ország első, orvosi és tudományos vizsgálatokra alkalmas röntgen laboratóriumát. 1921-ben az Eötvös Lo­­ránd Fizikai Társaság elnökévé választották. 20 éve halt meg Gábor Dénes/ Dennis Gábor (Budapest, 1900. 06. 05.-London, 1979. 02. 09.). A Nobel-díjas magyar szárma­zású angol elektromérnök Ber­linben szerzett diplomát, majd a Siemensnél, 1933-1948 között pedig a British Thompson-Hous­­ton cégnél dolgozott. 1949-től ta­nított a londoni Imperial Collegé­ben, amelynek 1958-tól nyugalomba vonulásáig volt pro­fesszora is. Elektronoptikával, az elektronmikroszkóp fel­bontóképességének javításával foglalkozott. Ebbéli tevé­kenysége során fedezte fel 1948-ban a holográfiát. Lénye­ge, hogy a fényhullámok rezgési állapota, fázisa által hor­dozott információk hozzáadódnak ahhoz, amit a fényerő hordoz. „A holográfia módszer felfedezéséért és fejleszté­séhez való hozzájárulásáért” 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Forrás: Évfordulónaptár, 1999 (MTI Sajtóadatbank)

Next

/
Oldalképek
Tartalom