Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 1. szám - Hírek, események. A szakköri munka, mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam I. 1999. február HÍREK, ESEMÉNYEK A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hatósági és más, törvényben meghatározott feladata mellett különös figyel­met fordít az iparjogvédelmi tájékoztatásra, az ismeretek minél szélesebb körben való terjesztésére. Ennek érdeké­ben tart előadásokat, ankétokat és szervez alap- és közép­fokú iparjogvédelmi tanfolyamokat. Meggyőződésünk - és erre számos példa is van -, hogy minél korábban találkozik valaki egy, az érdeklődését fel­keltő kérdéskörrel és próbál tájékozódni, ismereteket gyűjteni, annál könnyebben tudja beépíteni a megszerzett ismereteket mindennapi munkájába, tudja készségszinten használni választott szakterületén. Ebben a sorban, azaz az ismeretek korai megszerzésének sorában az iparjogvéde­lem mint a szellemi tulajdon védelmének egyik formája, különleges helyet foglal el. Különleges helyet foglal el azért, mert erre a tudásra széles körben, sok szakterületen is szükség van. Nemcsak a mérnökök vagy a műszaki te­rületeken jártas szakemberek számára nyújthat segítséget a szabadalmi leírásokban felhalmozott, és meghatározott idő után közkinccsé váló megoldások sora, vagy a saját szellemi alkotásuk kizárólagos oltalomban részesítésének a lehetősége. A jogászok számára nélkülözhetetlen az ipar­­jogvédelem ismerete a hasznosítási szerződések készítése vagy iparjogvédelmi peres és nem peres ügyekben történő képviselet esetén. Nem nélkülözhetik ezt a tudást azok a vállalkozók és közgazdászok sem, akik a saját fejlesztés vagy licenciavásárlás kérdésében döntenek. Talán nem túlzás azt állítani, hogy nemcsak az eddig felsoroltak, ha­nem a gazdasági élet minden szereplője számára nélkülöz­hetetlen az iparjogvédelem ismerete és használata. Az ipa­ri formatervezők, de akár a képzőművészek is ipari min­taoltalommal védhetik formatervezett alkotásaikat, így védve meg őket az utánzástól. Még szélesebb körben lehet és kell használni a védje­gyeket. Egy ügyesen megtervezett és jól bevezetett véd­jegy komoly eszmei értékkel rendelkezik. Utoljára említést érdemel az iparjogvédelmi ismeretek­nek a gazdasági élet minden szereplőjére kiterjedő azon hatása, hogy ismeretükben elkerülhető az akár vétlen bi­torlás, annak összes káros következményével együtt. Mindezen gondolatok tudatában keresi az MSZH évről évre az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésének, a tudás átadásának újabb és újabb lehetőségét. Ezt a szép feladatot felvállalva hirdette meg az Oktatási Minisztériummal kö­zösen 1998-ban „A szakköri munka mint az innovatív gon­dolkodásra nevelés színtere” című pályázatot, amellyel a középiskolai szakköröket és vezető tanáraikat szólította meg. Pályázni lehetett egy kétrészes, egyrészt a szakkör­vezető tanár pedagógiai módszereit, másrészt a tanulók munkáit tartalmazó dolgozattal. A kiírásnak megfelelően a három legjobb pályázat rangsorolás nélkül díjazásban részesült. A pályázat - az eredmények alapján - sikeres volt. A felhívás az ország szinte minden részén megmozgatta a szakkörök fantáziáját; az október 15-i határidőre 15 pályá­zat érkezett. A pályázatok tanárokat érintő része általában a tanulók figyelmét, érdeklődését felkeltő eszközöket, módszereket, lehetőségeket tartalmazta. A szakkörök hí­res feltalálók, természettudósok életének feldolgozását, egy jelenség kutatását, vizsgálatát, vagy egy önálló esz­köz, berendezés megtervezését, kivitelezését választották témaként. Feltűnő volt a tanulók „érettsége”, felelősségér­zete, hiszen több mint 10 pályázat választotta témájának a környezetvédelmet, a környezetszennyezés megakadályo­zását vagy felszámolását. Szinte mindegyik pályázat az irodalomkutatás fontosságának ismeretéről, értő alkalma­zásáról tett tanúbizonyságot. Ritka az olyan pályázat, ahol a tanárok és a tanulók közösen, egymás munkáját támogatva, erősítve érhetnek el eredményt. Az elkészült pályaművek azt mutatták, hogy a pedagógusok komolyan vették a közös tevékenységet, amely az igényes kivitelű, tartalmas diákmunka mellett a tanárok tevékenységébe is bepillantást engedő dolgoza­tokban nyilvánult meg. Az egyik nyertes, a Nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskola Természettudományi Szakköre és vezető ta­nára Zsigó Zsolt, aki az alábbiak szerint fogalmazta meg pályázatában „ars poeticáját”. Gondolatait rövidített for­mában adjuk közre. Dr. Jakabné Molnár Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom