Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
32 Dr. Palágyi Tivadar terméket a forgalombahozatali engedélyben jelzett alakban egy érvényes alapszabadalom védi. (b) Az 1768/92 sz. rendelet és különösen a 3. szakasz a) bekezdésének alkalmazása keretében az alapszabadalomra alkalmazható rendelkezések határozzák meg, hogy egy terméket véd-e ez az alapszabadalom. A fenti döntések értelmében az ECJ figyelembe veszi, hogy ha a kiegészítő oltalmi bizonylat csak a terméknek arra a konkrét sójára vonatkoznék, amely a forgalombahozatali engedélyben hatóanyagként van feltüntetve, a versenytársak rendelkeznének azzal a lehetőséggel, hogy az alapszabadalom oltalmi idejének lejárta után ugyanazon termék egy másik sójára forgalombahozatali engedélyt kérjenek és kapjanak és így olyan sókat hozhassanak kereskedelmi forgalomba, amelyek gyógyászati szempontból egyenértékűek a bizonylat szerinti sóval. Az ECJ kifejezésre juttatta, hogy ezzel nem érnék el az 1768/92-es rendelet célját, vagyis azt, hogy az alapszabadalom tulajdonosa számára piaci monopolhelyzetet biztosítsanak az alapszabadalom oltalmi idejét meghaladó időn túl is. Abban az esetben, ha a bizonylat nem vonatkozik az alapszabadalom által védett termékre mint gyógyszerre és a forgalombahozatali engedély tárgyára az összes lehetséges formájában, a rendeletnek azt a célját sem érnék el, hogy kielégítő oltalmat biztosítsanak a kutatás előmozdítására a gyógyszeripar területén. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mivel az adott esetben a forgalombahozatali engedélyben egy terméket egy só formájában említenek, és azt egy érvényes szabadalom védi, a bizonylat a terméket mint olyat és annak különböző származékait, igy sóit és észtereit is védheti, amennyiben azok az alapszabadalom oltalmi köre alá esnek. A döntés b) részét a bíróság azon az alapon hozta, hogy a szabadalmi törvényeket a tagországok még nem harmonizálták, és ezért a szabadalmi oltalom terjedelmét olyan szabályok alapján kell meghatározni, amelyek nem esnek a Közösségi Törvény alá. A Bíróság hangsúlyozta azonban, hogy a bizonylat oltalmi köre nem lehet tágabb, mint az alapszabadalomé. 6. Hágai Megállapodás 1999. június 16-tól július 6-ig diplomáciai konferenciát tartottak Genfben az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás új szövegének létrehozására. A konferencia 1999. július 2-án elfogadta a Hágai Megállapodás Genfi Szövegét. Az utóbbit elfogadó záróokmányt Magyarországgal együtt összesen 42 állam írta alá. 7. Horvátország Horvátország 1999 őszén csatlakozni kíván a Kereskedelmi Világszervezethez, és ennek megfelelően a szellemi tulajdon területén szabadalmi, védjegy- és ipari mintaoltalomra, valamint földrajzi eredetmegjelölésekre és integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó új törvények léptek hatályba 1999. július 31-én. Az új törvényeket 2000. január 1-jétől kezdve fogják a gyakorlatban is alkalmazni. Az új szabadalmi törvény szerint a szabadalmazás feltétele, hogy a találmány új legyen, feltalálói tevékenységen alapuljon és iparilag alkalmazható legyen. Abszolút újdonságot kívánnak meg. A szabadalmazásból ki vannak zárva a növény- és állatfajták, valamint a lényegileg biológiai eljárások ezek előállítására, kivéve a mikrobiológiai eljárásokat. Ki vannak zárva továbbá a sebészeti, biológiai és kezelési eljárások, ha azokat közvetlenül az emberi vagy állati testen alkalmazzák, de az ilyen célra szolgáló termékek szabadalmazhatok. Az új törvény lehetővé teszi, hogy érdemi elővizsgálat nélkül engedélyezzenek 10 év oltalmi idejű ún. megegyezéses szabadalmakat. Ezek oltalmi ideje alatt a bejelentő bármikor kérheti a bejelentés teljes vizsgálatát és ha a vizsgálat kedvező eredménnyel zárul az oltalmi időnek 20 évre való meghosszabbítását. Az ilyen bejelentésre engedélyezett szabadalom teljes vizsgálatát harmadik fél is kérheti az oltalmi idő alatt bármikor. A megegyezéses szabadalmak közrebocsátásától számított 3 hónapon belül felszólalást lehet benyújtani. A bejelentő az erről szóló értesítés kézhezvétele után teljes vizsgálatot kérhet; ellenkező esetben a bejelentést elutasítják. Arra is lehetőséget ad az új törvény, hogy a bejelentő 20 év oltalmi idejű rendes szabadalmi bejelentést nyújtson be. Ennek vizsgálatát a közrebocsátástól számított 6 hónapon belül kell kérni. Az új szabadalmi törvény sajátos vonása, hogy lehetővé teszi a bejelentő számára szabadalom elnyerését a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében nemzetközi újdonságvizsgálatot és nemzetközi elővizsgálatot végző hivatalok által engedélyezett szabadalmak alapján is. Ilyen esetben a Hivatal további természetesen kevésbé alapos vizsgálattal megállapítja, hogy a találmány kielégíti-e a horvát szabadalmi törvény által támasztott követelményeket, és igenlő esetben 20 év oltalmi idejű szabadalmat engedélyez. Az új védjegytörvény nem változtatta meg a védjegyoltalom idejét, terjedelmét és átruházhatóságát, de bevezette a felszólalási eljárást. Lehetővé vált bizonylati védjegyek lajstromozása is. Az új törvény szerint bitorlásnak minősül a bitorló áruk raktározása is. Az új törvény 1999. december 31-ig teszi lehetővé a korábbi Jugoszláviában lajstromozott és érvényben levő védjegyek újralajstromozását. Az új mintatörvény bevezette a közzétett ipari minták elleni felszólalás lehetőségét 3 hónapon belül. 8. Japán A) Japánban két lehetőség van a szabadalmi bejelentések elővizsgálatának meggyorsítására: a kedvezményes és a gyorsított elővizsgálati rendszer. A kedvezményes elővizsgálati rendszer azt a célt szolgálj a, hogy el lehessen kerülni a 18 hónap utáni közrebocsátásból a bejelentőre hámló hátrányokat, míg a gyorsított elővizsgálati rendszer célja, hogy lehetővé tegye azoknak a találmányi bejelentéseknek a gyorsított vizsgálatát, amelyeket gyakorlatba vettek vagy külföldön is bejelentettek. Ha egy harmadik fél gyártani kezd egy közrebocsátott szabadalmi bejelentés oltalmi köre alá eső terméket, és a vizsgálat befejezésének időtartama a távoli jövőben van, a bejelentő károsodhat. Ennek elkerülését teszi lehetővé a kedvezményes elővizsgálati rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy feleslegessé tegye harmadik felek korláto
