Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 5. szám - Rácz László, Boytha Györgyné: A technológiaátadási megállapodások egyes csoportjának a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítése

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam V. 1999. október RÁCZ LÁSZLÓ - BOYTHA GYÖRGYNÉ A technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítése A Magyar Közlöny 1999. évi 51. számában megjelent 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet meghatározott körben és meghatározott szabályok betartása esetén mentesítette a technológiák átadására vonatkozó megállapodásokat a versenykorlátozások tilalma alól. A rendelet az Európai Közösségek Bizottságának 240/96 EK rendeletével rész­ben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A közösségi és a hazai rendeletek a versenypolitikai elvek sérelme nélkül nem adhatnak minden technológia­­átadásra mentesülést, hiszen azzal lényegében a kartelli­­zálódást és nem a gazdaság és a termelés korszerűsítését szolgálnák. Csak a jogilag védett, tehát alapjában korszerű technika-technológia részesülhet a mentesülésben. A kor­szerű technológiák elterjesztésének és a gyártási eljárások továbbfejlesztésének megkönnyítése alapvető érdeke minden gazdaságnak, társadalomnak. Ezt felismerve, több közbenső lépés megtétele után a Bizottság 1996. január 31-én adta ki a technológiaátadási (technológiatranszfer) megállapodások bizonyos típusainak csoportmentességé­ről szóló fenti rendeletét. A rendelet célja, hogy elősegítse az áruk termelésének javítását és a műszaki fejlődést, nö­velje a szabadalmak vagy a know-how tulajdonosának azt a készségét, hogy licenciákat adjon, és a licenciák átvevőit arra készteti, hogy vállalják az új termékek gyártásához, használatához, piacra viteléhez vagy az új eljárás haszná­latához szükséges ráfordításokat. Ennek megfelelően került kiadásra a magyar kormány­­rendelet, mely technológiaátadási megállapodásként hatá­rozza meg és ilyenként mentesíti a szabadalmi licencia­szerződéseket, a know-how hasznosítására kötött szerző­déseket, valamint az ún. vegyes licenciaszerződéseket, melyek egyszerre szabadalom és know-how hasznosításá­ra is irányulnak. Ugyanakkor a hazai és a közösségi ren­delet egyaránt vonatkoztatja a szabadalmi mentesülést a szabadalmi bejelentésre, a használati mintaoltalomra és annak bejelentésére, valamint a mikroelektronikai félve­zető termék topográfiai oltalmára és annak bejelentésére is. Ilyen formán minden olyan eljárás vagy termék terme­lésbe állítására vonatkozó megállapodás mentesülésben részesül, melyben valamely korszerű, védett műszaki is­meret vagy technika testesül meg. A rendelet szerint szabadalom vagy korszerű, védett va­gyoni értékű műszaki ismeret az egyik oldalon (ahol a rendeletben jogosítottnak nevezett személy áll), termelő vállalkozás és termelési célú felhasználás a másik oldalon (ahol a hasznosító áll) alkotják azt az általános keretet, melyen belül van a „megállapodás mozgástere”. A megállapodás a licencia tárgyát képező technológia céljának eléréséhez hozzájáruló más szellemi és ipari tu­lajdonjogokra, mint például a védjegyek és a földrajzi áru­jelzők oltalmáról, az ipari mintaoltalomról, a szerzői jog­ról szóló törvényekben biztosított jogokra vonatkozó járu­lékos kikötéseket is tartalmazhat. Ez utóbbi kikötések azonban nem lehetnek a megállapodás meghatározó ele­mei, mert ilyen esetben a megállapodás tartalma is meg­változhat (annak technológiakorszerűsítésre irányuló jel­lege jelentősen csökkenhet), ezért arra a rendelet a csoport­mentesítést nem biztositja. A mentesülés kiterjed az olyan megállapodásra is, mely­ben a hasznosító ad harmadik személynek engedélyt a ta­lálmány vagy know-how hasznosítására, ha ezt a jogosult neki kifejezetten megengedte (1. § (3) bek.). Az 1. § (4) bekezdése szerint a licenciaszerződésen kívül a mentesülés kiteljed a szabadalom- vagy a know-how-átru­­házási megállapodásra is akkor, ha a szabadalmas vagy a know-how-val rendelkező vállalkozás továbbra is visel a hasznosítással együttjáró kockázatot (pl. ha az átruházási szerződésben forgalomtól függő díjat kötnek ki). A megállapodás az 1. § (10) bekezdése szerint csak ak­kor mentesül, ha egy jogosult (vagy közös szabadalom esetén a közösen jogosultak) és egy hasznosító között jön létre. De az (5) bekezdés biztosítja, hogy a Tpvt 26. §-ának (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalatok csatlakozhassanak a megállapodáshoz mind a jogosult, mind a hasznosító olda­lán, ha annak jogait és kötelezettségeit ők is elvállalják. A mentesülő technológiák Mint már arról szó volt, a rendelet 4. § d) pontja a rendelet hatálya alá vonja a szabadalmon kivül a szabadalmi beje­lentést, a használati mintaoltalmat és az arra vonatkozó bejelentést, a mikroelektronikai félvezető termék topográ­fiai oltalmát és az arra vonatkozó bejelentést: az ezekre vonatkozó hasznosítási megállapodás is a szabadalom hasznosítására vonatkozó megállapodással egyenértékű csoportmentességet tesz lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom