Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Könyvismertetés
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam IV. 1999. augusztus KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE The legal and regulatory environment for electronic information/Charles Oppenheim. Third edition, Infonortics, Tetbury, 1999, 231 p. ISBN 1-873699-53-0 Az immár harmadik kiadásban megjelenő kézikönyv az első kiadás óta olyan — változatlanul aktuális - kérdéseket elemez, amelyek az elektronikus információ jogi- és szabályozórendszerére vonatkoznak. Az elektronikus információs ipar egésze a jogi- és szabályozórendszer felépítésétől függ. Közismert, hogy ennek a rendszernek a különböző szempontjait gyakran sem az információ felhasználói, sem az információ szolgáltatói nem jól értelmezik. Az információs ipar rendkívül gyorsan fejlődött a jogalkotók számára. Ez a technológia elkábította és környezetének természete zavarba hozta őket. A jogi keret is kusza, melyben az elektronikus információs ipar dolgozik. Néhány területe, mint az adatvédelem, minden előzetes lobbyzás nékül átszáguldott a törvényalkotási folyamaton, más területeken viszont, mint a felelősség és a titkosság, az elkövetkező években a felhasználók egyre növekvő nyomásával számolhatnak a jogalkotók. A felhasználók sem mentesek a jogi nyomástól. Bizonytalanok, mit szabad, illetve nem szabad tenniük a szerzői jogi törvénynek megfelelően az elektronikus információszolgáltatásban, miért kell regisztráltatniuk magukat egy 20 perces online kutatásért, vagy egy weboldalról miért nem tölthetnek le semmit. ' A szabályozórendszer jobb megértése érdekében a szerző rövid összefoglalást nyújt mindazokról a jogi területekről, melyeknek ismerete elengedhetetlen az elektronikus információszolgáltatás jogi hátterének ismeretéhez. A kötet a nem jogvégzett információs szakemberek számára gyűjti össze a legfontosabb tudnivalókat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, melyek a napi munka folyamán rendszeresen felmerülnek és az információszolgáltatás jogi hátterét képezik. Rövid áttekintést nyújt a szellemi tulajdon fogalmáról, a szellemi tulajdon fő típusairól, majd az elektronikus információszolgáltatást leginkább érintő szerzői jogi szabályozást ismerteti részletesen. Hangsúlyozottan nem vállalja fel a jogi tankönyv szerepét és nem kíván hivatalos jognyilatkozatokat közvetíteni az érintett ügyekben. Kifejezetten az angol és az Európai Unió jogrendszerén alapul az összefoglaló. A széles körű alapvetés és az egyes területek tárgyalása ugyanakkor nem nyújt senki számára egyértelmű tanácsokat saját kérdéseire vonatkozólag: ezt tegye vagy azt nem szabad tennie. Aktuális ügyekben a kötetet iránymutatóként lehet felhasználni. A legutóbbi kiadás a fejlődés által legújabban felvetett témákat is beilleszti tartalomjegyzékébe: részletesebben taglalja a szerzői jog és a web kapcsolatát, foglalkozik a web-helyek, adatbázisok licencével, valamint újdonság a dómén nevekkel és a jogvitákkal foglalkozó fejezet. Az elektronikus reklámposta - egyre növekvő jelentőségének megfelelően - is teret kap a tárgyalt témakörök között. A kötet fő fejezetcímeiből kiviláglik a szerző széles körű tárgyismerete az elektronikus információszolgáltatás és a jog kölcsönhatását érintő területeken. 1. Szellemi tulajdon 2. Szerzői jog 3. Adatvédelem 4. Az információszolgáltatásért vállalt felelősség 5. Sajtó vétség és rágalmazás az interneten 6. Dömén nevek 7. Jogi konfliktusok 8. Az elektronikus információ egyéb jogi szempontjai Néhány terület kimarad a tematikából, ezek elsősorban azok, amelyek nem tartoznak (még) a napi információszolgáltatás során felmerülő kérdésekhez, pl. a számítógépes biztonság és a programfeltörés kérdése, a számítógépes csalás, adatvédelmi kódolás, elektronikus dokumentumcsere stb. A könyv az adatbázisokat (online, optikai lemezes és a többiek), az internetet és valamivel kevésbé részletezve a valós idejű információt helyezi középpontba. Az elektronikus információs ipar más szegmensei, mint az audiotext, Videotext ugyancsak felvetnek jogi problémákat, de jelenleg még nem képviselnek jelentős arányt, ezért viszonylag rövid ismertetést kapnak a téma tárgyalása folyamán.
