Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 4. szám - Dr. Boruzs Hedvig: Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből

Generikus gyógyszerek törzskönyvezése Magyarországon az iparjogvédelem szemszögéből 15 amennyiben szükséges, megfelelő biohasznosulási vizs­­gálatokaf2* végeznek. Az alapvető hasonlóság elvét ké­sőbb az egymáshoz közelálló, azonnali hatóanyagleadású orális(3) gyógyszerformákra is kiterjesztették.” A definícióhoz hozzá kell tenni az Európai Unió egysé­ges gyógyszer-szabályozásának megfelelően, hogy „az alapvetően hasonló (generikus) gyógyszerkészítmények több forrásból beszerezhetőek, és kölcsönösen helyettesít­­hetőek (egyenértékűek) egy, a közösségben (legalább) 6-10 éve forgalomba került, és az érintett tagországban ténylegesen forgalmazott gyógyszerrel.” Mi a generikumok törzskönyvezésének jogi alapja? Az USA-ban egy 1983-as törvény, az ún. „Orphan Drug Act” (ami egyébként az „árva”, ritka betegségek kezelésé­re szolgáló gyógyszerekkel kapcsolatos intézkedéseiről is nevezetes) helyezte hatályon kívül azt az 1962-es törvényt, amely azonos törzskönyvi dokumentációt követelt meg bármely előállítótól, függetlenül attól, hogy a hatóanyag szabadalmi oltalma megszűnt-e vagy sem. Jóllehet ez véd­te a kutatásorientált cégek érdekeit, de sértette a közérde­ket. Az ismételten elvégzett hosszadalmas, költséges állat­­kísérletes és humán vizsgálatok árát a betegbiztosítóknak, végső soron a betegnek kellett megfizetnie. Ezért nem áll­nak egyedül a generikus cégek az eredeti előállítókkal szembeni állandó, egyre éleződő küzdelemben. Az állam mindenütt csökkenteni igyekszik az egészségügyi kiadá­sokat, támogatja a generikus gyógyszeripar fellendülését, ugyanakkor hosszabb távra tekintve próbál egyensúlyt te­remteni a gyógyszergyártás két szektora között. Az USA- ban 1984-ben kiadott „Waxmann-Hatch”-törvény (Drug Competition and Patent Restoration Act) lehetővé tette, hogy a generikus gyártóknak nem kell megismételniük mindazokat a vizsgálatokat, amelyeket az eredeti készít­ménnyel elvégeztek. A generikumok törzskönyvezésekor — amennyiben az egyenértékűség bizonyított - nem szük­séges a generikum további klinikai vizsgálatát előírni, azaz egyenértékűség alapján törzskönyvezhető. Ugyancsak a generikus előállítóknak kedvez az ún. „Bolar<4,-mentesí­­tés”, lehetővé téve, hogy a generikus előállítók az oltalmi idő lejárta előtt végezhessenek a szabadalom tárgyát ké­pező hatóanyaggal gyógyszertörzskönyvezést célzó vizs­gálatokat, elsősorban in vitro és in vivo bio-egyenértékű­­ségi vizsgálatokat. Ezáltal lehetővé válik számukra, hogy akár már egy nappal az oltalmi idő lejárta után piacra dob­hassák a hasonmás készítményt. Amerikai megfogalmazás szerint: Aki másodiknak fut be, azé a nyereség, csak gyorsan célba érjen! Törzskönyvezési eljárások az európai unióban 1995-től az Európai Unió 15 tagállamában egységes gyógyszer-törzskönyvezési eljárásokat vezettek be, amely­nek három típusa van: <2) azaz alapvető hasonlóságát egyenértékűségi vizsgálatokkal igazolják (j) szájon át adható <4) A Bolar v. Roche ügyben a Bolar céget szabadalombitorlás vádjában elmarasztalták, mivel a szabadalmi idő lejárta előtt a Roche ható­anyagával törzskönyvezést célzó vizsgálatokat végzett. Ez adta a ge­nerikus szektornak az utolsó lökést a mentesítés kikényszerítéséhez. 1. Centralizált eljárás, (1995-től) amelyet az EU közös törzskönyvező hatósága, az európai gyógyszerértékelő ha­tósága, az EMEA(5) irányít, szervez, és a keretében műkö­dő szakértői bizottság, a CPMP(6) bevonásával értékeli a benyújtott kérelmeket. Az eljárás maximális időtartama 18 hónap. Ezt követően a gyógyszer az egész EU-ra érvényes forgalombahozatali engedélyt kap. A meghir­detés előtt az egyes nemzeti gyógyszerhatóságok felleb­bezéssel élhetnek. Ez az eljárás a biotechnológiai úton, az emberi vérből, illetve a csúcstechnológiával előállított, valmint az új ha­tóanyagot tartalmazó gyógyszerekre kötelező. Magyarország elismeri a honosítás alapjául a centrali­zált törzskönyvezést, erre vonatkozóan 1997-ben az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) irányelvet adott ki. 2. A másik típus a decentralizált eljárás, amely az érté­kelés kölcsönös elismerésén alapul (Mutual Recognition Procedure, MRP) és 1998 januárjától kötelező. A bejegy­zési kérelmet egy (illetve két), a piac szempontjából meg­határozó tagország (Reference Member State, RMS) nem­zeti hatóságának kell benyújtani, amely az értékelés és a szakinformáció (SmPC) elfogadását követően hatósági ér­tékelőjelentést ad ki. Ennek birtokában a többi hatóságtól (Concered Member States, CMS) egyszerűsített eljárás kérhető. Eltérő nemzeti döntések esetén az EMEA-hoz le­het fellebbezni, amelynek döntése a tagországokra nézve kötelező. Az RMS értékelése legfeljebb 18 hónapig, az ezt követő CMS értékelések 12 hónapig tarthatnak. A generikumok törzskönyvezése a tervek szerint MRP- vel történik, de gondot jelent a harmonizált SmPC kiala­kítása és a megfelelő, a tagországokban forgalmazott re­ferens készítméy kiválasztása. Magyarország egyelőre nem vesz részt a decentralizált eljárásban, illetve nem is­meri el a honosítás alapjául azt, bár folynak ilyen irányú tárgyalások az EU-val (a kölcsönös GMP, Good Manu­facturing Practice elismerését is feltételül szabva). 3. A nemzeti törzskönyvezés alárendelt szerepet játszik az EU-ban. Csak a kisebb jelentőségű, egyetlen országot érintő készítmények regisztrálhatók ilyen módon 1998-tól. Generikus készítmények regisztrálása egyszerűsített eljárással A forgalombahozatali engedély megszerzéséhez az EU- ban általában teljesítendő feltételeket a 65/65/EEC hatá­rozat 4. Cikkelye tartalmazza. Ez többek között fizikoké­­miai, biológiai/mikrobiológiai, farmakológiai, toxikológiai és klinikai vizsgálatok eredményeinek közlését írja elő. A következő esetekben azonban lehetséges rövidített eljárást kérelmezni, azaz a 887/21/EEC határozat értelmé­ben nem szükséges a vonatkozó farmakológiai, toxikoló­giai és klinikai dokumentáció benyújtása, ugyanis közér­dek fűződik ahhoz, hogy kényszerítő indokok híján ne vé­gezzenek ismételt humán- vagy állatkísérletet. a) Ha a forgalomba hozni kívánt termékkel alapvetően hasonló gyógyszerkészítményre vonatkozóan már kiadtak forgalomba hozatali engedélyt, és annak kedvezménye­(5) European Medicines Evaluation Agency, londoni székhellyel. (6> Council of Proprietary Medicines Products

Next

/
Oldalképek
Tartalom