Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Csutorás Lászlóné: A szabadalmi jog és jogalkalmazási gyakorlat változásai a gyógyszeripari találmányokra vonatkozóan
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 104. évfolyam III. 1999. június TANULMÁNYOK DR. CSUTORÁS LÁSZLÓNÉ A szabadalmi jog és jogalkalmazási gyakorlat változásai a gyógyszeripari találmányokra vonatkozóan Bevezetés Az elmúlt egy-két évtizedben világszerte erőteljes társadalmi igény mutatkozott a hatékony, gyors egészségügyi ellátásra. A gyógyszergyártók, pénzügyi befektetők felismerése, hogy ezen igény kielégítése egy nagyon jól jövedelmező üzletág, robbanásszerű fejlődéshez vezetett az egészségügyi ellátás, ezen belül is legfőképpen a gyógyszergyártás és az azt megalapozó gyógyszerkutatás területén. így történhetett, hogy humanitárius célkitűzéseket óriási pénzügyi befektetésekkel támogattak, s a korábbinál izgalmasabb, erőteljesebb verseny indult meg a gyógyszergyártók között. A versenyzőket segítette a felhalmozódott szellemi tudás mellett a számítástechnika is, s a megváltozott lehetőségek páratlan kihívást jelentettek és jelentenek a céltudatos, eredményes, kreatív munkára. A várt eredmények nem maradtak el, sőt a klasszikus gyógyszerkutatás nagyon is megváltozott. Új tudományág született, a biotechnológia, s a farmakológiai vizsgálati módszerek fejlődése, a betegségek molekuláris alapjainak a tanulmányozása, a gyógyszermolekulák kötőhelyeinek, a receptoroknak a jobb megismerése a leendő új gyógyszermolekulák tudatos megtervezéséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan felgyorsult a már ismert vegyületek gyógyhatásainak vagy újabb gyógyhatásainak a vizsgálata és lendületes fejlődésnek indult a hatóanyagok gyógyszerkészítménnyé alakítása, a gyógyszertechnológia is. Napjainkban pedig egy újabb terület van kibontakozóban, a kombinatorikus kémia, ami az új és gyógyhatású molekulák felkutatásához egy rendkívül ígéretes módszernek látszik. A szabadalmi jog változásait befolyásoló tényezők - különös tekintettel a gyógyszeriparra A tudomány fejlődése természetesen maga után vonta a kutatások megtérülését biztosító monopóliumnak, a szabadalmijognak a fejlődését, változását is. Például kidolgozták azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tették a biotechnológiai módszerekkel előállított találmányoknak vagy az ún. első vagy második indikációs találmányoknak a szabadalmi oltalommal történő védelmét. Az egyes országoknak, illetve kormányaiknak szabadalmi jogrendszereik változtatásakor figyelembe kellett venniük a kutatás-fejlesztés támogatása mellett az egészségügyi ellátás finanszírozhatóságát, s az adott ország iparának a sajátosságait, fejlesztésének lehetőségeit is. így történhetett, hogy például még a fejlett nyugat-európai államokban is különböző időpontokban vezették be a vegyitermék oltalmat. Sőt, Görögországban és Spanyolországban még az EU-hoz és az Európai Szabadalmi Egyezményhez történt csatlakozást követően is csak eljárási szabadalmi oltalmat engedélyeztek a vegyitermékekre egy átmeneti ideig. Ennek ellenére világszerte előtérbe kerültek a harmonizációs törekvések mind a szabadalom megszerzése, mind a jogérvényesítés tekintetében, ugyanis a technika fej lődésének határokon túl mutató egyetemessége ellentmondásban van a szabadalmi jogok területiségével. A multinacionális cégek számának rohamos növekedése vagy például az a tény, hogy egy-egy gyógyszeripari bejelentő akár 30-40 országban is szabadalmi bejelentést tesz egy-egy találmánya védelmében, megkövetelte és megköveteli az ellentmondás feloldását. Ez vezetett egyrészt bizonyos regionális harmonizációhoz és integrációhoz (lásd Európai Szabadalmi Egyezmény), másrészt globális egységesítési törekvésekhez (pl. a WIPO keretein belül). A bejelentők, különösen a gyógyszeripari bejelentők - jogos - igényét, hogy különböző országokban azonos elvek alapján, azonos terjedelmű szabadalmi oltalmat kaphassanak, Magyarország sem hagyhatta és hagyhatja figyelmen kívül. A gyógyszeripari területen az egyik és nagyon fontos lépés volt a harmonizáció irányába a szabadalmi oltalom engedélyezése az ún. első és második indikációs találmányokra a 80-as évek közepétől kezdődően. Ezt követte ajogalkalmazási gyakorlat folyamatos liberalizációja és harmonizációja az Európai Szabadalmi Egyezménnyel az 1969. évi II. törvény keretein belül. Döntő változást hozott az 1994. évi VII. törvény (Szt.), ami bevezette a vegyi, gyógyszer- és élelmiszertermékek oltalmát, és lehetővé tette - bizonyos korlátozásokkal - a folyamatban lévő ügyekben az áttérést a termékoltalomra, valamint bevezette az ún. átmeneti szabadalmi oltalmat. A kapcsolódó jogszabály - a szabadalmi bejelentések elkészítésére vonatkozó rendelet - bevezette az alkalmazási
