Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 2. szám - Évfordulónaptár
34 Évfordulónaptár ző kísérletét a parkban 1895-ben egy domb két oldalán végezte, s az elektromágneses hullámok megkerülték azt. 1869. június 2-án nyújtotta be szabadalmát Angliában. A londoni bemutató során 270 méteres távolságra morsekészülékkel továbbított írásos üzenetet. Az angol Pierce támogatásával 1896. december 12-én sikerült nagy közönség előtt is bemutatnia találmányát. Marconit hazájában is nagy diadallal fogadták, de hamarosan tisztázódott, hogy a drótnélküli táviratozásban nem minden érdem az övé: sokat felhasznált az angol Lodge és az orosz Popov eredményeiből. Marconinak 1899. március 27-én először sikerült a La Manche csatornán át üzenetet küldenie, majd 1899-ben Amerikában is ünnepelték. Hazafelé, amikor hajója mintegy 100 km-re volt a szárazföldtől, létesített távírókapcsolatot az angliai Wight-szigeti szikratávíró állomással. Ezután elhatározta, hogy megkísérli a lehetetlent: távírókapcsolatot létesít az Atlanti-óceánon át. Ezt mindenki képtelenségnek tartotta, hiszen tudták, hogy a rádióhullámok egyenes vonalban terjednek, nem követik a föld görbületét. Anglia legnyugatibb részén, Cornwallban állították fel az első óceáni adóállomást. 1901. december 12- én mégis sikerült Angliából Új-Fundlandba rádiójeleket továbbítania. (A hogyanra csak később jöttek rá, miszerint a hullámok visszaverődnek a légkör felső, ionizált rétegeiről.) Marconi 1909-ben, K. F. Braunnal megosztva - aki a rezgőkört az antennával induktív úton kapcsolta össze, s ő javasolta a vételhez a kristálydetektor használatát - fizikai Nobel-díjat kapott a drótnélküli távíró kifejlesztésében való érdemeiért. 100 éves az Ogyallai Obszervatórium. Konkoly-Thege Miklós csillagász 1871-ben Ógyallán (ma: Szlovákia) magán csillagvizsgálót létesített, amelyet 1899. május 16-án a magyar államnak ajándékozott. Mai utóda az MTA Csillagászati Kutatóintézete. 100 éve született Békésy György (Budapest, 1899. 06. 03. -Honolulu, 1972. 06. 13.), Nobel-díjas akusztikus, biofizikus, akadémikus. Apja magyar diplomata volt. Kémiai tanulmányait a berni egyetemen kezdte, s 1923-ban Budapesten fejezte be fizikusi doktorátussal. A posta távbeszélő üzemének laboratóriumában kezdett dolgozni, ott működött 1946-ig. Közben 1926-27-ben a berlini Siemens és Halske cég laboratóriumában alkalmazták. Aktívan részt vett a magyar rádióadások megindításában. 1939^16 között a budapesti egyetemen a kísérleti fizika professzora volt, majd Stockholmban a Karolinska Intézet kutatója lett. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, s a Harvard egyetem munkatársa, 1966-tól a hawaii egyetem professzora volt, de magyar állampolgárságáról sohasem mondott le. Munkásságát csaknem kizárólag az akusztika terén fejtette ki, 1923-tól foglalkozott fiziológiai akusztikai kutatásokkal. Kutatásaiért, a fül csigájában létrejött ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat. Ezek az eredményei még főként budapesti kutatásaiból származtak. Később - felismerve az érzékszervi mechanizmusok közös sajátságait - a tapintás, a bőrérzékelés, az ízlelés és a szaglás folyamatait is igyekezett tisztázni. Stockholmban szerkesztette meg önműködő hallásvizsgáló berendezését, amelyet Békésy-féle audiométer néven ismer a szakirodalom. Honoluluban már az agy értékelő tevékenységét kutatta. A fizika mellett a közép-amerikai indián kultúráknak is nemzetközileg elismert szakértője volt. Értékes gyűjteményét a Nobel-alapítványra hagyta. 80 éve halt meg Eötvös Loránd, (Buda, 1848. 07. 27. — Budapest, 1919. 04. 08.), fizikus, egyetemi tanár, akadémikus. 1891-1892-ben a pesti egyetem rektora, 1889-1905 között az MTA elnöke volt. Az ő kezdeményezésére alakult 1891-ben a Mathematikai és Physikai Társulat, amelynek elnöke is lett. Egy ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, s első kurátora az általa 1895-ben alapított - miniszteríró édesapjáról, báró Eötvös Józsefről elnevezett - Eötvöskollégiumnak. Fizikusként legnevezetesebb alkotása a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga. Új módszert dolgozott ki a felületi feszültség mérésére is, és felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést. Igazolta, hogy a gravitációs erő független a tömeg anyagi minőségétől, s a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának igazolásával ő teremtette meg az általános relativitáselmélet kísérleti alapjait. Halálakor - 1919-ben - Einstein szerint „a fizika egyik fejedelme szállt sírba”. 1950 óta az ő nevét viseli a budapesti tudományegyetem. 80 éve halt meg Kvassay Jenő (Buda, 1850. 07. 05. - Budapest, 1919. 06. 06.), mérnök. 1880-tól az általa javasolt és megszervezett Kultúrmérnöki Intézmény, majd 1889-től az Országos Vízépítészeti és Talajjavítási Hivatal vezetője volt. Négy évtizedes működése új korszakot jelentett a hazai folyószabályozásban és a talajjavításban. Nevéhez fűződött a vízjogi törvény megalkotása. Ő kezdeményezte a balatoni és a budapesti kikötők építését, ő kezdte meg a soroksári Duna-ág csatornázását és a Csepeli Szabadkikötő építését, tiszteletére a kikötő zárt medencéjének bejárati zsilipjét ma is Kvassay-zsilipnek hívják. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős, mezőgazdasági vízműtana évtizedeken keresztül a kultúrmérnöki munka kézikönyve volt. 70 éve halt meg Benz, Carl Friederich (Karlsruhe, 1844. 11. 25. - Ladenburg, 1929. 04. 04.), német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője. Gépészmérnöki tanulmányait apja korai halála miatt nem tudta befejezni, ezért lakatosképesítést szerzett. Már 1878-ban előállította egy kétütemű motor prototípusát, mivel nem akarta Nikolaus Otto négyütemű motorra vonatkozó szabadalmát megkerülni. 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett tovább. 1884-ben szerkesztette első önjáró, háromkerekű kocsiját, melyet egy elektromos gyújtású, 0,8 lóerős, egyhengeres négyütemű motor hajtott. (Ekkor már Otto szabadalma Daimlerék révén érvényét vesztette.) A világ eme első benzinautójának már hűtője és differenciálműve is volt, szíjhajtóműves áttételt és tömörgumi kere
