Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 43 vetően azokban az országokban, amelyekben a szabadalmat fenn kívánják tartani, le kell róni az addig az időpontig esedékessé vált évi illetékeket. A továbbiak során a szabadalmat az egyes országokban ejteni lehet az illető országra vonatkozó évi illeték befizetésének elmulasztásával. 10. Európai Szabadalmi Hivatal A biotechnológia területén a találmányok megfelelő oltalmi körének meghatározása világszerte kérdéseket vet fel. Most az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) hozott ilyen tárgyban egy érdekes határozatot. A Mycogen Plant Science, Inc. (a továbbiakban: MPS) egy növényi sejt genetikai módosítási eljárására vonatkozó európai szabadalma ellen tizenegy felszólaló által indított felszólalási eljárásban a Tanács hatályon kívül helyezte a felszólalási osztály által engedélyezett tág oltalmi körű igénypontokat tartalmazó szabadalmat, és az ügyet azzal utalta vissza a felszólalási osztálynak, hogy az a szabadalmi oltalmat lényegesen szűkebb oltalmi körű igénypontokkal tartsa fenn. A széles oltalmi körű igénypontok „egy növényi sejt” (ide értve mind egyszikű, mind kétszikű növényi sejteket) genetikai módosítására szolgáló eljárásra vonatkoznak, ahol a növényi sejtbe egy növényi promótert és egy növényi struktúrgént visznek be olyan módon, hogy „az említett növényi struktúrgén által kódolt protein expresszálása kimutatható legyen az említett növényi sejtT-DNS-ében”. A T-DNS megjelölés olyanDNS-re vonatkozik, amelynek anövény i sejtbe való bevitelét az Agrobacterium tumefaciens tumort előidéző plazmidja (Ti-plazmid) segíti elő. Az idegen DNS-szegmensnek a Ti-plazmid transzferrégiójá-ba való bevitelekor ezeknek a baktériumoknak a természetes genetikai transzfer-funkciói az idegen szegmenst beiktatják a növényi sejt genomjába. Ezután a növény saját sejtműködésének felhasználásával arra törekszik, hogy átírja a T-DNS szegmenst és transzlatálja az általa kódolt pepiidet. A kódolt pepiid sikeres expresszálását azonban számos tényező befolyásolja, és különböző géneknek növényi sejtekbe való átvitelére vonatkozó korábbi kísérletek nem vezettek az idegen gének expresszálásához, mert ezeknek a géneknek az endogén kontroliszekvenciáit a növény nem volt képes felismerni. A felszólalási eljárás tárgyát képező szabadalom lehetővé teszi fazeolin kimutatható mennyiségeinek eredményes expresszálását napraforgó növény olyan sejtjeiben, amelyekbe a DNS-kódoló szekvenciát saját promoterével (vagyis a fazeolin-promóterrel) vitték be. A szabadalmi leírás nem tartalmaz példát másmilyen sikeres expresszálásra, például eltérő promoter, struktúrgén vagy növényi sejt felhasználásával. Határozatában a Tanács azt vizsgálta, hogy a szabadalmi leírás kellő mértékben alátámasztotta-e a tág oltalmi körű igénypontokat. E tevékenysége közben elemezte azt, hogy a szabadalom mennyiben járult hozzá a technika fejlesztéséhez, és arra a következtetésre jutott, hogy a hozzájárulás kísérleti bizonyíték szolgáltatása volt egy olyan műszaki hatásra, amelyet a műszaki irodalomban elméleti szinten már megjósoltak. A Tanács nézete szerint ez a hozzájárulás akkor éri el a szabadalmazhatóság szintjét, ha bizonyos műszaki nehézségek leküzdésével járt együtt; ilyen nehézségeket okozhatott például intronok jelenléte a DNS-ben, a proteinek stabilitása és szabályozó elemek hatása. A Tanács hangsúlyozta, hogy a szabadalmi leírás a növényi struktúrgén és növényi promoter kombinációjára csupán egyetlen példát tartalmazott, és úgy vélte, hogy egy szakember hasonló műszaki nehézségekkel állna szemközt, ha megkísérelné ugyanezt a műszaki hatást elérni a növényi struktúrgén és a növényi promoter különböző kombinációival. Ezért a Tanács úgy vélekedett, hogy a szabadalmi leírás nem tartalmaz kielégítő iránymutatást ahhoz, hogy egy szakember a találmányt az igényelt széles körben rutinszerű eljárással megvalósíthassa. Ezért a Tanács sokkal szűkebb oltalmi körű igénypontokat tartott elfogadhatónak, amelyek tárgya módszer kétszikű növényi sejtek módosítására egy fazeolin-promóternek egy fazeolin-génnel való átvitele útján. 11. Európai Unió Korábbi tájékoztatóinkban már többször írtunk az Európai Unió használati mintákra vonatkozó irányelveiről. 1997. december 12-én az irányelvekre vonatkozó új javaslatot publikáltak, amelyet az Európai Bizottság 1997. december 16-án elfogadott, majd az állandó képviselők bizottságához továbbított. Ezt követően az Európai Parlament fog dönteni a kérdésben. Az irányelvek a tervek szerint 1999. december 31-én fognak Európában hatályba lépni, de természetesen az akkori politikai helyzettől függ, hogy ezt a határidőt tartani tudják-e. Jelenleg 12 uniós tagországban lehet használati mintára oltalmat szerezni, de ilyen oltalom nem kapható Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Svédországban. Minthogy a használati mintaoltalomra vonatkozó szabályozás az Európai Unió országaiban számos eltérést mutat, felmerült a vonatkozó törvények harmonizálásának követelménye. Ezzel egyidejűleg természetesen a fentebb említett három országban is be kellene vezetni ezt az oltalmi formát, amelyre vonatkozó javaslatot Nagy-Britannia 1986- ban elvetett. Most súlyos politikai nyomás nehezedik rá, hogy változtassa meg álláspontját. Egyébként az angol ipar egyes körei, így ajátékszergyártók erősen támogatják a használati mintaoltalom bevezetését, de az ellenzők tábora is erős. A Bizottság a közösségi védjegyhez vagy a javasolt közösségi szabadalomhoz hasonló megoldásra gondol. Az Európai Parlament 1996 októberében egyetértését fejezte ki egy közösségen belüli használati mintával kapcsolatban, de a Bizottság nem volt ennyire lelkes, és ajavaslatot ejtették. A kezdetben javasolt irányelvek szerint a használati minták újdonságát csak az Európai Közösségen belül követelték volna meg, de ezt később elvetették. A jelenlegi szövegezés szerint az újdonságrontás szempontjából figyelembe veendő technika állásához a korábbi írásbeli vagy szóbeli közlés és a korábbi használat tartozik. A Bizottság szerint a használati minták egyik előnye, hogy a bejelentés benyújtásakor nem vizsgálják az érvényességet, aminek következtében az oltalmat gyorsabban és kisebb költséggel lehet megkapni. A vizsgálat hiánya azonban bizonytalan érvényességű jogokat eredményez.
