Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 41 b) A Hewlett-Packard Co. felperes által a Repeat-O­­Type alperes ellen indított bitorlási perben a Szövetségi Fellebbezési Bíróság helybenhagyta az alsó fokú bíróság­nak azt a döntését, hogy az alperes nem követett el bitor­lást, amikor a felperestől vásárolt tintasugaras patront úgy módosította, hogy lehetővé tette a tinta újratöltését a pat­ronba. A vonatkozó szabadalom egyik igénypontjának sem volt eleme a tinta, és egyik igénypont sem tiltotta a patron módosítását. A bíróság azon a véleményen volt, hogy a szabadalma­zott termék hasznos életét követően az alperes új terméket hozott létre. Véleménye szerint a patronokat úgy tervezték meg, hogy a tinta a szabadalmazott kombináció egészének a tönkremenetele előtt kifogyhat, és a kombináció élettar­tama lényegesen hosszabb, mint egy tintatölteté. Ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a tin­tasugaras patronokat a tinta pótlására vonatkozó korláto­zás nélkül adta el. így az alperes a tinta újratöltésének lehetővé tételével nem követett el bitorlást. C) Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának ve­zetője, Bruce A. Lehman az amerikai, az európai és a japán Szabadalmi Hivatal vezetőinek 1997. novemberi kiotói ta­lálkozóján tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra sem szándékozik áttérni a fel­találói rendszerről a bejelentői rendszerre. Ezt azzal indo­kolta, hogy míg a nagyvállalatok, így az IBM és a Ford Motor szívesen áttérnének az utóbbi rendszerre, a kis fel­találók és a kisvállalkozók néhány kongresszusi képviselő támogatásával annyira erősen ellenzik az áttérést, hogy a Szabadalmi Hivatal a tervet egyelőre teljesen elejtette. Hozzátette azonban, hogy a tervezett globális szabadalmi rendszer létrejöttéig még jó pár év el fog telni, de az Egye­sült Államok feltalálói elven alapuló szabadalmi joggya­korlata nem fogja akadályozni ennek a rendszernek a meg­valósítását. D) 1998. januári tájékoztatónkban az Amerikai Egye­sült Államokra vonatkozó tájékoztató A)c) pontjának 5. sorában azt írtuk, hogy egy nem szándékosan vagy elke­rülhetetlen ok miatt ejtett szabadalmi bejelentés vagy egy díjfizetés elmulasztása miatt lejárt szabadalom újbóli ér­vénybe helyezésére vonatkozó kérelemben ki kell jelente­ni, hogy a késedelem „akaratlan és elkerülhetetlen” volt. Az idézőjelbe helyezett kifejezés helyesen „akaratlan vagy elkerülhetetlen”, és ez azért lényeges, mert a késedelem elkerülhetetlenségét bizonyítani kell, míg akaratlan kése­delem esetén nem kell bizonyítani, viszont jóval nagyobb a kérelem hivatalos díja. 2. Ausztrália A) Az Ausztrál Parlament előtt fekszik egy olyan törvény­­tervezet, amely ismét lehetővé tenné a gyógyhatású ve­­gyületekre vonatkozó szabadalmak oltalmi idejének a meghosszabbítását. Ez a törvénytervezet az 1990. évi ausztrál szabadalmi törvény 1995-ben eltörölt 70.—79. sza­kaszainak az újbóli hatálybaléptetését eredményezné. Egyúttal az ausztrál szabadalmi törvényt összhangba hoz­zák a TRIPS előírásaival. Új követelmény, hogy a meghosszabbítás hatálya alá eső anyagok közül legalább egynek szerepelnie kell a Gyógyhatású Anyagok Ausztrál Lajstromában (Aust­ralian Register of Therapeutic Goods). Az oltalmi idő meghosszabbításának egyik feltétele, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától a ké­relem benyújtásáig legalább 5 év teljen el. B) Az Ausztrál Iparjogvédelmi Hivatal 1998. január 1- jén megváltoztatta azt az eddigi gyakorlatot, hogy a leírás­ban eszközlendő javításokat a Hivataltól kellett kérni. Az új előírás szerint a javításokat új leírásoldalakon kell be­nyújtani. C) Az ausztrál bírósági gyakorlatban többször előfor­dult, hogy a „comprises” és az „includes” szavak haszná­latával kapcsolatban vitákra került sor. Egy újabb bírósági döntés megállapítja, hogy a „comprises” szó kizárólag a felsorolt elemekre, míg az „includes” szó a felsoroltakra, de nem azokra korlátozva („including, but not limited to”) vonatkozik. Az eddigi gyakorlatban a két kifejezést ellen­tétes értelemben is használták. Az ausztrál bírósági döntés ismeretében angol szöve­gekben célszerű a nem korlátozó jellegű „includes” kife­jezést használni. D) Ausztrália 1997. október 27-én a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél letétbe helyezte a Védjegyjogi Szerző­déshez való csatlakozás okmányát. A Szerződés Ausztrá­lia vonatkozásában 1998. január 21-én lépett hatályba. 3. Benelux államok Hollandia kormánya 1997. november 28-án letétbe he­lyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvére vonatko­zó csatlakozás okmányát. Belgium kormánya 1997. de­cember 12-én, Luxemburg kormánya pedig 1998. január 1-jén helyezett letétbe hasonló okmányt. Az okmányokban foglalt nyilatkozat értelmében Belgi­um, Hollandia és Luxemburg a jegyzőkönyv vonatkozá­sában egyetlen államnak tekintendő, és ennek megfelelően a Benelux Védjegy Hivatal e három állam közös hivatala­ként működik. A Jegyzőkönyv e három országra nézve 1998. április 1-jén lép hatályba. 4. Botswana Botswana kormánya 1998. január 15-én letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően az Egyezmény Botswana vonatkozá­sában 1998. április 15-én lép hatályba. 5. Ciprus A) 1998.január 1-jénCiprus letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (PCT-hez) való csatlako­zás okmányát. Ennek megfelelően a Szerződés Ciprus vo­natkozásában 1998. április 1-jén lép hatályba. B) Ciprus 1998. április 1-jétől tagja az Európai Szaba­dalmi Egyezménynek. Ennek megfelelően az 1998. április 1-jén vagy ezt követően benyújtott nemzetközi bejelenté­sekben Ciprus megjelölhető az Egyezmény tagországa­ként. A ciprusi szabadalmi törvénytervezet szerint nem­zetközi bejelentésben Ciprust nem lehet nemzeti szabada­lom szerzése céljából megjelölni, vagyis egy nemzetközi

Next

/
Oldalképek
Tartalom